Hunyadi-emlékkiállítás nyílt Léván
„Fogadjuk meg, hogy itt mindenki egymásnak a testvére!” – olvasható az 1479-es kenyérmezei csata fennmaradt leírásában, amely szerint Báthory István erdélyi vajda szólt így a törökök elleni összecsapásra készülődő katonáihoz. Ez lehetett volna a lévai Reviczky Házban megnyitott kiállítás és a Diószegi-előadás mottója is…
A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, Hunyadi Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából 2018 Mátyás király Emlékéve. Ennek apropójából nyílt meg a lévai Reviczky Társulás mellett működő Szent László Kör közbenjárásával az „Amiért a harang szól” elnevezésű Hunyadi-emlékkiállítás 2018. április 18-án a lévai Reviczky Házban.
A Gába Zsuzsanna karnagy által vezetett Lévai Magyar Dalárda nyitotta meg a rendezvényt, majd a Reviczky Társulás elnöke, Wirth Jenő mutatta be a vendégeket: Millisits Máté művelődéstörténészt, a kiállítás kurátorait – Janek Györgyöt és Foltán Lászlót, valamint az est történész előadóját, Dr. Diószegi György Antalt. Wirth Jenő örömét fejezte ki, hogy a Márton Áron- és a Szent László-emlékév után Léván a Mátyás-emlékévre is reagálni tudtak, elfogadva a Hunyadi-emlékkiállítás lehetőségét.
A szót ezután Foltán László, olimpiai bajnok kenus vette át, aki elárulta, hogy testnevelőként dolgozott, amikor a BVSC-uszodában megismerkedett az atlétaedzőként és létesítményvezetőként működő Janek Györggyel. Ebből az ismeretségből barátság lett, és innen eredeztethető a Mátyás-megemlékezés ötlete, melynek középpontjába valamilyen formában a déli harangszót tervezték állítani.
A kurátortárs, Janek György beszámolt róla, hogy egy egészen új paravánrendszert hoztak el Lévába, melynek elrendezését – megjelenését tekintve – a legsikeresebbnek tartja a kb. 60 közös kiállításuk közül.
„Én egy maratonfutó voltam – meséli Janek –, és 1989-ben Párizsban jártam az ottani maratoni versenyen. Egy óriási vihar elől beszaladtunk az Invalidusokba, egy Napóleon által építtetett aranykupolás templomba, amely egyrészt arról nevezetes, hogy itt található Napóleon szarkofágja, másrészt pedig a világ legnagyobb fegyvertárát hordták össze ide. A kiállítóterembe belépve az egyik tárolóban a következő feliratot láttam meg: Corvin Mátyás német-római császár pajzsa. Mi tudjuk, hogy Mátyás korai halála nem tette lehetővé, hogy német-római császár legyen, bár szeretett volna az lenni.”
Janek György ekkor döntötte el, hogy kutatni fogja a pajzs történetét. Az ő közbenjárásának is köszönhetően 1990-ben a franciák három hónapra kölcsönadták a pajzsot a Budapesti Történeti Múzeum kiállítására, majd a Hadtörténeti Múzeumba is átkerült.
A budapesti művelődéstörténész, Millisits Máté szerint valószínűleg Mátyás székesfehérvári halotti szertartásánál használhatták ezt a reprezentatív emlékpajzsot, amely 1490 után Bécsbe, majd később Napóleon parancsára Párizsba került. Az eredeti ereklye azóta is az ottani Hadtörténeti Múzeumban van kiállítva.
A Hunyadi-család eredetkutatásával is foglalkozó dr. Diószegi György Antal szerint „Hunyadi Mátyás kora a legnagyobb fénykor Magyarország történetében. Hunyadi János fantasztikus hadvezérünk 1456-os diadala Nándorfehérvárnál a kereszténység egyetemes történetének legnagyobb hadtörténeti sikere.”
Diószegi előadásának talán legérdekesebb része az volt, amikor a Hunyadiak eredetéről beszélt: „Szent István király a görög császárral katonai szövetségben volt. Ettől a kortól kezdve egészen a 12. század végéig magyar-görög határ létezett, amelynek emléke Havasalföld, vagyis Vlahia. Ez egy görög szó, amelyet pásztorterületnek tudnánk lefordítani. Mivel a görögöknek is voltak ilyen pásztorterületeik, a havasalföldi Vlahiát valamilyen módon meg kellett különböztetniük. Ezért is kapta az Ungro Vlahia (magyar pásztorföld) nevet. A vlah és az oláh szó tehát nem etnikai fogalom. A Hunyadiak magyarok, vlahok, mert a szabad pásztorvilágból jöttek.”
„Minden magyar egy végvár is egyben!” – támaszthatták alá gondolatban az érdeklődők a művelődéstörténész szavait, aki zárszóként egyfajta útravalót is adott: „Nekem egy előadás nem előadás, hanem igehirdetés, én ezt istentiszteletnek tartom, tudniillik aki tiszteli az őseit, tiszteli a fantasztikus nagyjainkat, az maga az istentiszteletben van. Egymásban is az istent kell tisztelni.”
Az érdeklődők az ereklyék – Janek György Mátyás-gyűjteményéből származó – hiteles másolatait 2018. május 14-ig tekinthetik meg – minden hétfőn és szerdán 14:00–17:00 között a Reviczky-házban.
