2021. február 28., 16:32

Harminc éve a magyarságért

Duray Rezső több mint harminc éve aktívan dolgozik a Szenci járás magyarságának megmaradásáért. Több évtizedes politikai, közéleti tevékenységének ismertetése túlmutatna az írás keretein.

Éppen harminckét éve, hogy megbízták a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megalapításával Szencen, ahol azóta is hűségesen dolgozik a szórványban élő magyarság összetartásán. Mindezt üzletvezetői munkája mellett végezte, de folytatja ma is, tavalyi nyugdíjba vonulását követően.

Szerteágazó munkássága mellett a Szenc és Vidéke Társulás elnökének szerepét is betölti, amely a Rákóczi Szövetség felvidéki szervezeteként működik a Szenci járásban. Az iskolai beíratások alkalmával hagyományosan áprilisban osztják szét a szövetség iskolatáskáit a gyerekek között, ősszel pedig ösztöndíj-átadási programjuk zajlik, melynek keretében a szülők megkapják a tízezer forintos magyarországi támogatást a szövetségtől. Erre minden évben egy ünnepi rendezvényen kerül sor a szenci kultúrházban.

Jó hír, hogy megemelkedett az elsősök száma, ugyanakkor még mindig kevés a gyerek a magyar iskolákban. Ennek az is az oka, hogy mindig kevesebb gyermek születik, mondja Duray Rezső, kiemelve, hogy az ő idejében még 600–700 gyerek járt a helyi alapiskolába. Ma 200–250.

Duray szervezésében évente számos magyar kulturális program kerül megrendezésre Szencen, ahol töretlenül hangsúlyozzák a szülőknek az anyanyelv megtartásának fontosságát.

Duray Rezső elárulja, hogy hosszú politikai és közéleti tevékenységéről könyvet szeretne megjelentetni a közeljövőben. Mivel aktív közéleti ember, az eddig felgyűlt anyag már most meghaladja a 300 oldalt. Duray mindezt az utódok számára tartja fontosnak, hogy a fiatalok megismerhessék, hogyan élte meg a helyi magyar közösség az egyes politikai és társadalmi változásokat.

A szenci magyarság fogyása

Az említett számos közéleti tevékenység mellett Duray Rezső neve összefonódott a Szenci járás magyar közösségének megmaradásáért vívott harccal is. A Pozsony vonzáskörzetében található Szencnek évről évre csökken a magyarsága. Ez a szomorú jelenség különösen foglalkoztatja Duray Rezsőt. Mint mondja, a háború előtti időkben a városnak mintegy 3500 lakosa volt, ennek jelentős része magyar nemzetiségű, csekély szlováksággal. Az 1970-es években 8500 volt a lakosok száma, ebből már csak 30% volt a magyar.

Az 1990-es években megindult gazdasági migráció hatására tömegesen kezdtek a szlovákok betelepülni Szencre, így 1991-ben már 14 ezer fölött volt a lakosság száma a városban. A helyi magyar közösség aránya pedig folyamatosan zsugorodik. Míg 2001-ben 22,1%, 2011-ben már csak 14,47% vallotta magát magyarnak. Igaz, a legutóbbi népszámláláskor több mint 2600-an nem nyilatkoztak a nemzetiségükről.

Duray Rezső ennek kapcsán kiemeli, nagyon tart az idei népszámlálás eredményeitől.

Durayt természetesen a szlovákokkal való együttélésről is kérdeztük. Mint elmondta, városukban az őslakos szlovákokkal nincs gond. Akkor sem volt probléma, amikor a ’90-es években Pozsonyból érkeztek szlovák lakosok. Az utóbbi időben azonban nagyon sokan érkeznek Szlovákia északi és keleti vidékeiről. Nem ismerik a régió sajátosságait, nem ismerik a történelmet, és sokszor nem értik, mit keresnek itt a magyarok.

Kétnyelvű feliratok

Duray példákat is említ. Amikor a helyi kápolnát restaurálták, egyes szlovákoknak szúrta a szemét a kápolnában lévő magyar felirat. Ugyanez volt a helyzet a helyi lourdes-i barlanggal, amely esetében panasz érkezett, hogy miért vannak ott csak magyar feliratok.

Egyesek kétnyelvű feliratokat kértek, de elutasították őket, mert a műemlék eredetileg magyar feliratokkal volt ellátva. A közös egyházi rendezvények kétnyelvűek Szencen. A betelepülő lakosokat igyekeznek hozzászoktatni ahhoz, hogy itt magyarok is élnek, így természetes, hogy magyar istentiszteletek vannak. Valaki azt mondhatná, hogy ezek kicsiségek, de mi ilyen módon is szeretnénk megmutatni, hogy nem engedünk bizonyos dolgokból, mondja Duray Rezső.

Duray Rezső

Sok szenci szlováknak például nem tetszenek a magyar ünnepségek. Tavaly például a június 4-i ünnepséget egyesek nem nézték jó szemmel, és szlovák zászlókkal vonultak ki a helyszínre. Az is meglepő volt, mennyi helyi rendőr lett akkor kivezényelve az ünnepségre, meséli Duray. A megemlékezés a provokáció dacára kulturáltan zajlott, és nem történt rendbontás.

Szencen sikerült elérni, hogy minden utca és tér kétnyelvű táblát kapott, több utca magyar történelmi személyiségről van elnevezve. A magyar szobrokat, műemlékeket restaurálták.

A városban található Hősök szobrát 1990-ben állították vissza, 2018-ban felkerült rá a magyar korona és címer. A szobrot régebben többször is megrongálták, ma ezt kamerarendszer telepítésével sikerül megakadályozni. De nagy általánosságban az ellenséges hangulat már nem jellemző a városban. Ebben az is segített, hogy a mostani polgármestert nagy arányban magyarok is támogatták, így megértő az irányukban.

Egymandátumos körzet

Az új betelepülők ugyanakkor nemcsak a magyarsággal kerülnek olykor összetűzésbe, hanem a helyi szlovákokkal is. Duray ennek kapcsán egy aktuális problémát említ. Pár éve több szlovák – éppen a helyismeret hiánya miatt – olcsón jutott építkezési telekhez, amelyek egy szemétlerakat közelében találhatók. Az új lakosok addig bombázták az önkormányzatot, hogy fél éve messzebb kell hordani a hulladékot, ami többletköltséget jelent a többieknek. Másokat a vasút közelsége zavarja.

Duray egyébként két választási időszakban volt az MKP megyei képviselője, és ez sokak szemében szálka volt.

– Egész Szlovákiában nincs olyan megyei választási törvény, mint a mi járásunkban, amelyből egymandátumos körzetet csináltak – mondja Duray. – A környék összes járásában 10-11 megyei képviselőre lehet szavazni, Szencen csak egyre. Mindezt azért, mert rajtam kívül több magyar képviselő is bekerült a megyei testületbe, mivel aktív kampányt folytattak a Szenci járásban, így sokan ismerték és támogatták őket. Ezért alakítottak ki a Szenci járásban egymandátumos körzeteket. Ezt maguk a smeres képviselők is bevallották – mondja Duray Rezső, akinek eddigi munkásságát tavaly decemberben Szenc Városának Díjával ismerték el.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/8. számában.

Megosztás
Címkék