2021. április 17., 08:38

Gondosan ápolják a város nagyjainak emlékét

A magyar közösségi házak hálózata létrehozásának ötletét a vegyes lakosságú városokban 1998 és 2002 között az Illyés Alapítvány vetette fel. Az 1992-ben életre hívott Nagykapos és Vidéke Alapítvány, amely ma már Nagykapos és Vidéke Társulás néven működik, azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez.

Fotó: Magyar7
A nagykaposi Magyar Ház

Az ötlet 2002-ben valósult meg. Az önkormányzattól megvásárolták és helyreállították a Csepely utca 64. szám alatt álló düledező épületet, amely korábban számtalan funkciót töltött be. Mindezt úgy, hogy megőrizzék eredeti szépségét.

Varga László 2003-ban a társulás és ezzel a nagykaposi Magyar Közösségi Ház vezetését is Gabri Rudolfnak adta át, aki kezdetben csak másodállásban, majd 2004-től teljes munkakörben végzi feladatát. Mivel 2002-ben, a kormányváltást követően a magyarországi segítség elapadt, meg kellett tanulniuk több lábon állni: az elnyert hazai, magyarországi, illetve EU-s pályázatok révén fennmaradni és dolgozni. Egy hazai nyertes pályázatnak köszönhetően 2007-ben a ház új szárnnyal bővült, s ezzel létrejött a régió első felnőttképző központja egy többfunkciós konferenciateremmel.
nagykapos, magyar ház
Kép forrása: Magyar7
A munkatársak, középen Balczó András.

A többiről már Gabri Rudolf, az intézmény igazgatója mesél:

– Feladatunk egyrészt a közművelődés megszervezése, szűkebb hazánk, az Ung-vidék szellemi, kulturális és gazdasági felemelkedésének a szolgálata, illetve a magyar identitás erősítése a régióban.

Olyan központot kívántunk létrehozni, amelyben mindenki otthon érzi magát.

A járvány előtt természetes volt, hogy hétfőnként az Erdélyi János Vegyeskar próbái zajlanak nálunk, csütörtökönként a Ringató foglalkozásai, szombatonként a helyi cserkészcsapat veszi birtokba helyiségeinket, míg vasárnaponként a vasárnapi iskolának adunk teret.

Épületünkben működik a Mécs László Könyvtár is, amely egyben az Ung-vidékhez kapcsolódó kiadványok kutatóműhelye.

Korábban volt egy Erdélyi János Emlékszobánk is, amely mára emlékmúzeummá nőtte ki magát.

Ezt elsősorban városunk szülöttének, Géczi Lajos tanár úrnak köszönhetjük, aki 1964-ben a helyi Csemadok nevében újraindította az Erdélyi János Napokat. Mint ismeretes, arról az ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár Erdélyiről van szó, aki 1814-ben itt látta meg a napvilágot. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és titkára a Kisfaludy Társaságnak.

Géczi felkereste Erdélyi még élő unokáit, Zsuzsannát és Ilonát, akiktől sok-sok relikviamásolatot kaptunk, de a sárospataki könyvtár és Dobay Béla tanár úr is segítette a gyűjtést. 1968-ban Nagykaposon állították fel Nagy János jóvoltából az Erdélyi Jánosról készített első magyar vonatkozású kültéri szobrot is.

gabri rudolf
Kép forrása: Magyar7
Gabri Rudolf előadás közben
Ugyancsak az emlékmúzeumban található Mécs László pap költő több kézzel írott verse, valamint a naplója. Ő 1920 és 1929 között volt Nagykaposon plébános. Skultéty Csaba író, újság-író, publicista, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője ugyancsak Nagykapos szülötte. Amíg élt, ő is szívesen látogatott haza, új könyveit is előszeretettel mutatta be nálunk. Ezek ma ugyancsak az emlékmúzeumban kaptak helyet.

Ápoljuk Herczegh Géza magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának az emlékét is, aki ugyancsak városunk szülötte. Életé-ben ő is sokszor megfordult Nagykaposon. Ő hívta életre az édesapjáról elnevezett Herczegh Károly Alapítványt, amelynek elsődleges célja a tehetséges, hátrányos helyzetű gyerekek felkarolása, valamint olyan pályázatok kiírása, amelyekbe a Kárpát-medence minden magyar fiatalja bekapcsolódhat.

A Magyar Ház szorosan együttműködik a Rákóczi Szövetséggel is. Olyannyira, hogy társulásunk egyik alapítója a szövetség által létrehozott felvidéki Rákóczi Hálózatnak, amelynek székhelye is a közösségi házunkban található. Közszereplők is rendszeresen megfordulnak nálunk, Magyarország köztársasági elnökét három alkalommal is fogadhattuk. Kétszer Áder Jánost, aki Herczegh Géza veje, illetve egyszer Sólyom Lászlót is üdvözölhettük körünkben. Ezenkívül még Potápi Árpád János, Szili Katalin, Magyar Levente, Szász Jenő volt a vendégünk, továbbá Pregitzer Fruzsina színművésznő és Balczó András olimpikon.

Természetesen a járvány alatt is dolgozunk. Már elkészült a Magyar Házacska nevet viselő gyermekműhelyünk, ahol egy fafaragó vezetésével a gyerekek megtanulhatják ennek az ősi mesterségnek minden csínját-bínját. Most folyik egy kisebb építkezés is, amellyel összekötjük a régi és az új épületrészt egymással. Sokan hiányolják a vásárudvarunkat, amelynek ötlete a hazai termékek népszerűsítésének az igényéből fakadt. Eddig évente négy alkalommal adtunk teret a kistermelőknek, iparosoknak. Éppen a járvány előtt terveztük, hogy a továbbiakban havi rendszerességgel, állandó időpontban szeretnénk a vásárokat megtartani. Augusztusra megszerveztük Tolcsvay Magyar miséjének nagykaposi előadását is.

áder nagykapos
Kép forrása: Magyar7
Áder János látogatása

A nagykaposi Magyar Közösségi Házban sohasem volt munkaerő-felvétel, hiszen nem rendelkezünk tőkével.

Az emberek jöttek, segítettek, ittmaradtak. Valamennyiüket pályázati támogatásból tudjuk honorálni.

Gabri Kornélia a pályázatok elszámolását, illetve a könyvelést végzi, Lakatos Denisza az EU-s pályázatokat menedzseli, Vályi Edit kultúraszervező, Csemadok-titkár, Gabri Lóránt pedig adatbázis-kezelő.

Hogy milyen minőségű munka folyik a közösségi házban, azt leginkább az Ung-vidéki magyarság összetartásáért kapott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés fémjelzi, amelyet az intézmény igazgatója 2013-ban vehetett át. 

Megjelent a Magyar7 2021/15. számában.

Megosztás
Címkék