Gömör eldugott gyöngyszemei
Aligha van magyar kultúrember, aki legalább hallomásból ne ismerné a gömöri középkori freskókat. A dombok közt megbúvó kis falvak templomai olyan kincseket rejtenek, amelyekre méltán lenne büszke bármelyik európai ország. Közülük kettő (Csetnek és Pelsőc) nagyközség, a többi kicsiny szlovák falucska.
Csetnek, Gecelfalva, Hizsnyó, Karaszkó, Kiéte, Martonháza (Ochtina), Pelsőc, Rákos, Rimabrézó, Süvete templomhajójába lépve a gótika és a reneszánsz világában találja magát az ember. Bár a legtöbb festmény töredékesen maradt fenn, ráadásul több évszázados festékréteg alól kellett őket ismét a felszínre csalogatni, és gondos restaurálással megmenteni, azért nem várható, hogy például az olasz gótika és reneszánsz nagymestereinek tökéletes kompozícióit nézegetünk. Pedig ezek a középkori faldíszek az Itáliához, Rómához fűződő szoros egyházi és művészeti kapcsolódásról árulkodnak, és nem a falusi harangozó vagy presbiter pingálta őket a falakra, hanem művészek. Egyik-másik művészt Bebek III. Detre, Zsigmond király nádora, Jolsvai Lesták nádor, Csetneki László püspök és más méltóságok hívták Magyarországra Itáliából.
De ne keressünk Michelangelót, Raffaellót, Leonardót az egykori jobbágyfalvakban. Nem is a világhírű olasz mesterek által megalapozott és felvirágoztatott festészeti irányzatok révén érdekesek, bár a legtöbben a kor európai művészetét gazdagították. Ennél sokkal csodálatra méltóbb maga az a tény, hogy (mint említettük) kis jobbágyfalvak egykori földesuraiban, kisnemeseiben is ott élt a művészetek iránti igény. Ami így utólag nézve egészen elképesztő.
A kései utódok hozzáállását látva azonban szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a megbecsülés – ne adj' isten a büszkeség – teljes hiánya övezi őket. Pelsőc kivételével, ahol a település történelmének leírásában részletes beszámolót találunk a templom falfestményeiről is, a legtöbb község hivatalos internetes honlapján egy-egy utalás, kurta megjegyzés található mindössze arra, hogy templomaik milyen csodákat rejtenek.
A képgalériákat pedig hiába is nyitogatjuk, nyomát sem találjuk ezeknek a csodálatos freskóknak. A falunapi gulyásfőzés, a szlovák nemzeti felkelés nimbusza, a kalasnyikovot szorongató szovjet katona egész alakos szobra, a helyi tűzoltó szertár, vagy urambocsá, a helyi illemhely felújításának képi dokumentálása fontosabb egy-egy polgármester számára, mint a hét évszázados művészeti örökség megmutatása. Ami szerencsésebb országokban talán egy egész régió turisztikai látványossága lenne. Reklámmal, kapcsolódó programokkal, miegyébbel.
Mind közül talán a süvetei rotunda állapota és állaga árulkodik leginkább arról a közönyről, ami osztályrészéül jutott ezeknek a művészettörténeti szempontból is különösen értékes alkotásoknak. A körtemplom nyitottan, semmitől sem védve áll a falu mellett a dombon. Falai közt a szó szoros értelmében fütyül a szél. Európa közepén, a huszonegyedik században, a Felvidék Toszkánájának is nevezett régióban.
„A művészettörténészek tán jól tudják, hol keressék a középkorból itt felejtett csetneki vagy a trecento falképeiről méltán híres martonházi templomot, de te, nyájas olvasóm, merre indulnál, ha úti célod Henckó, Kisperlász, Újvásár, netán Kövi vagy Ratkó középkori temploma lenne? És ha az autód navigációja oda vezetne is, továbbra is kérdés, hogyan jutsz be a szinte mindig zárt épületekbe?” – olvasom egy négy évvel ezelőtti, Magyarországon kiadott nívós magazin cikkében. Jó kérdés, mondhatnánk.
Erre gondolt néhány – nem is gömöri, nem is magyar – fiatal, akik megalapították a Gótikus út (Gotická cesta) nevű kezdeményezést, akik 2018-ban kiadtak egy szlovák nyelvű térképet, majd egy év múlva annak magyar megfelelőjét.
A Google térképszolgáltatásán alapuló elektronikus, interaktív térkép is elérhető. A Gótikus út a Gömör és a Szepesség legjelentősebb történelmi műemlékeit köti össze, csaknem 650 km hosszú út 9 városon és 24 falun vezet keresztül. Az interneten a következő címen érhető el. Ezen a honlapon már csillan némi reménysugár, mert arra is választ kapunk, mikor találunk nyitva egy-egy templomot.
Megjelent a Magyar7 2026/31-32. számában.
