2022. június 4., 19:13

Füleken és Fülekpüspökiben is megemlékeztek a trianoni békediktátum évfordulójáról

A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és helyi szervezetei június 3-án és 4-én is megemlékeztek a trianoni békediktátum 102. évfordulójáról. A fülekpüspöki Trianon emlékműnél Kovács László történész mondott ünnepi beszédet.

Trianon
Fotó: Szvorák Emese

A megemlékezés kapcsán Fekete Gábor, a területi választmány titkára portálunknak elmondta, két évvel ezelőtt a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmával, közadakozásból két helyen is sikerült emléket állítani. Az emléktábla a füleki magyar közösségi ház homlokzatán, az emlékmű pedig a Fülekpüspöki kultúrház előtt lévő emlékparkban kapott helyet.

Azóta a területi választmány igyekszik minden évben megemlékezni Trianonról és a nemzeti összetartozás napjáról. Füleken Zupko Mária, a Femine Fortis polgári társulás elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet, melyben azt hangsúlyozta, hogy ne csak a fájó múltra emlékezzünk, hanem legyünk büszkék és tartsunk össze, ne hagyjuk magyarságunkat elveszni. A beszédet rövid kultúrműsor követte, Mag Dániel szavalatával, a Galáris Énekegyüttes tagjainak Mária énekével, valamint a Pro Kultúra Férfikar néhány tagjának előadásában felcsendült a Szózat, a Himnusz és a Hűséghimnusz. A megemlékezést koszorúzás követte”

– részletezte a programot Fekete Gábor.

Trianon
Fotó:  Szvorák Emese

Június 4-én Fülekpüspökiben harangszóra indult a program. A Trianon emlékmű előtt tartott megemlékezésen a helyi Pro Musica Női Kar a palóc Himnuszt énekelte, Tóth Viktória Reményik Sándor Nem nyugszunk bele! című versét szavalta, majd ünnepi köszöntőt mondott Teleki Béla a Csemadok helyi alapszervezetének tagja. Beszédében azt hangsúlyozta, Trianon máig fáj minden magyarnak.

Mi a teendő? Mint ahogy az életben is vannak szomorú, tragikus események, amikor összefogásra, egymás biztatására van szükség, ugyanezt kell tenni Trianonnal kapcsolatban is. A Szent István szobor közelében fogadjuk meg, hogy a magyarnak nem a magyar lesz a legnagyobb ellensége, hanem segítője, támogatója. Higgyünk a nemzet felemelkedésében, de tegyünk is érte, hogy szellemiekben és anyagiakban is gazdagodjon!”

- emelte ki.

Majd Kovács László történész folytatta az emlékezést. Elmondta, a nemzetnek vannak ünnepnapjai és emléknapjai. Az ünnepnapokon ünnepelünk valamely dicső történelmi eseményre emlékezve, a tragikus eseményeknek csak emléknapjuk van, mert ezekre csak emlékezünk. Ám emlékeznünk kell, mert felednünk ezeket sem lehet.

Trianon
Fotó:  Szvorák Emese
A trianoni békediktátum elfogadtatása a nemzethalél felé akarta sodorni a magyarokat. Ez volt az az esemény, melynek következményeit ma is szenvedjük mindannyian, határokon innen és túl. Ez az az esemény, melyet tudomásul vehetünk, de bele soha nem nyugodhatunk, ha élni akarunk. S mi élni akarunk, s magyarként akarunk élni az idők végeztéig. Ez a Trianonra való emlékezés mindenkori értelme”

– emelte ki beszédében.

Hozzátette továbbá, a ma élő nemzedékek feladata elsősorban az, hogy megőrizzük magunkat, megőrizzük magyarságunkat, átmentsük gyermekeinkbe a magyarságot, mert ezt a történelmi igazságtalanságot csak így tudjuk legyőzni magunkban is, és az egész Kárpát-medencei térségben.

Így emlékeztessen bennünket ez az emlékmű is Trianonra, és így erősítse tovább Dunán innen és túl az összetartozásnak ezt a legnemesebb érzését”

– hangsúlyozta.

A beszédeket követően az intézmények és szervezetek képviselői az emlékmű előtt elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a kultúrházban folytatódott a program.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.