Fogyatkozó osztálytermek vagy új lendület?
A magyar iskolák helyzetéről nem kapunk valós képet, ha egy-egy év beíratási számai alapján ítéljük meg. Az egyik évben több elsős érkezik, és máris úgy tűnik, fordult a trend. A következő évben viszont kevesebb gyermek lép be az iskola kapuján, miközben egy nagyobb évfolyam ballag el. A Losonci járás három fontos magyar oktatási központjában – Losoncon, Ragyolcon és Füleken – éppen ezért az elmúlt öt évet vizsgálva, azt látjuk, hogy a helyzet jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen fogy vagy nő a diáklétszám.
A rendelkezésre álló adatok alapján három eltérő helyzet rajzolódik ki. Losoncon egy hosszú, éveken át tartó létszámvesztés után az utóbbi időben már láthatók a stabilizáció, sőt a növekedés jelei. Ragyolcon továbbra is komoly demográfiai kihívásokkal kell szembenézni, de az iskola a kis létszámú osztályokra, a közösségi jellegre és a környékbeli településekről érkező diákokra támaszkodik. Füleken pedig két magyar alapiskola működik, amelyek együttesen több száz gyermek számára biztosítják az anyanyelvi oktatást.
Losonc: hosszú lejtmenet után stabil diáklétszám
A losonci Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola történetét az elmúlt évtizedekben elsősorban a létszámcsökkenés jellemezte. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének oktatási hálózati kutatása szerint az intézményben az 1999/2000-es tanévben még 342 gyermek tanult, 2005/2006-ban 226, 2013/2014-ben pedig már csak 150. Ez azt jelenti, hogy másfél évtized alatt a tanulók száma kevesebb mint felére esett vissza. A kutatás szerint akkor a tanulók 66 százaléka bejáró volt: vagyis a losonci magyar iskola már ekkor sem csupán a város magyar családjainak iskolája volt, hanem a környező falvakban élő magyar gyermekek egyik fontos oktatási központja is.
Az elmúlt öt évben azonban sikerült megállítani a csökkenést. 2023-ban a Kármán József Alapiskolának a kilenc évfolyamon 144 tanulója volt. Csúsz Péter igazgató célul tűzte ki, hogy ezt a létszámot megtartsa, de a lehetőség szerint növelje.
– Az első osztályba 2022-ben 12 gyermek került, 2023-ban viszont csak nyolcat írattak be. Ez önmagában nem jelentett visszaesést. A 2022-es beíratás ugyanis kifejezetten erős volt: 16 szülő választotta a Kármán József alapiskolát, ami 2006 óta a legmagasabb beíratási szám volt – nyilatkozta az igazgató.
Az iskola vezetése ezt részben a születések számának, részben pedig az iskolaköteles gyermekekkel végzett célzott foglalkozásoknak tudta be. Fontos szerepe volt ebben a két iskolabusznak is, amely a Rákóczi Szövetség támogatásával a környező falvakból szállítja a gyerekeket.
A következő évben ismét tíz gyermek jelentkezett, 2025-ben pedig már 15 elsős beíratását jelentették. Az iskola vezetése szerint a növekedés mögött több év tudatos munkája áll, és nem pusztán egy kedvező demográfiai évjáratról van szó. A legfrissebb, 2026-os beíratási adatok szintén biztató képet mutatnak: a Kármán József Alapiskolába 12 gyermeket írattak be.
Az iskola fejlődése azonban nem kizárólag a beíratási adatokban mérhető. Az intézmény az elmúlt években hangsúlyt helyezett a digitális oktatásra, a pedagógusok továbbképzésére és a személyre szabott munkára.
– Az alsó tagozaton a pedagógusok kisebb létszámú osztályokban dolgoznak, ami lehetőséget ad arra, hogy jobban odafigyeljenek az egyes tanulókra. Digitális tananyagokat is használunk, amelyekkel a betegség miatt otthon maradó gyerekek felzárkózását igyekszünk segíteni. De fontos szerepet kapnak a modern oktatási módszerek, az informatikai kompetenciák, a szakkörök és a nyelvi képzés is. Idén a polgári nevelés órán a pénzügyi kompetencia fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt – tette hozzá az igazgató.
Ragyolc: biztos alapok, modern környezet
A Ragyolci Alapiskola és Óvoda szlovák és magyar nyelven biztosít színvonalas, kétnyelvű oktatást a régió gyermekei számára. Az intézmény fő célja, hogy családias, alkotó légkörben, modern eszközökkel készítse fel a diákokat a jövő kihívásaira és a középiskolai tanulmányokra.
Az intézmény tanulói létszáma a demográfiai hullámzások ellenére is stabil: míg 2023 szeptemberében 213 tanulóval és 16 elsőssel, 2024-ben és 2025-ben egyaránt 204 diákkal (21, illetve 16 elsőssel) indult a tanév, addig 2026 szeptemberére a létszám 210 tanulóra emelkedett, akik közül 9-en kezdték meg az első osztályt.
– A kisebb létszámú osztályok nagy pedagógiai előnyt jelentenek, hiszen lehetővé teszik az egyénre szabott, hatékony fejlesztést és a speciális igényű tanulók gondozását. A sikeres pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években az iskola és az óvoda külső és belső arculata teljesen megváltozott. Az osztályokat interaktív táblákkal szereltük fel, emellett tornaterem, könyvtár, napközi, étkezde és kémiai kisterem is várja a gyerekeket. Az Európai Unió Integrált Operatív Programjának köszönhetően az iskola két új modern (nyelvi és politechnikai) szaktanteremmel bővült, a számítástechnikai termet pedig a legújabb számítógépekkel szereltük fel – sorolta az erősségeket Tóth Orsolya igazgató.
Az intézmény legnagyobb erőssége a magasan képzett, elhivatott pedagógusi kar. Az iskola kiváló hírnevét a tanulmányi és sportversenyeken elért szép eredmények is igazolják. A modern tudás átadása mellett az intézmény hangsúlyos szerepet vállal a regionális nevelésben és a népi kultúra megismertetésében. Ez a nevelőmunka a pedagógusok, a diákok és a szülők szoros, támogató együttműködésére épül. A ragyolci iskola annak a példája, hogyan próbál egy vidéki magyar iskola alkalmazkodni ahhoz, hogy a környék demográfiai helyzete egyre nehezebb.
Fülek: két magyar iskola, több száz gyermek
Fülek helyzete lényegesen kedvezőbb abból a szempontból, hogy a városban két teljes szervezettségű magyar alapiskola működik: a II. Koháry István Alapiskola és a Mocsáry Lajos Alapiskola.
A nagyobbik, a II. Koháry István Alapiskola a térség legnagyobb magyar alapiskolája. Az intézmény vonzáskörzete messze túlnyúlik Fülek határain: a diákoknak megközelítőleg a fele a környező településekről jár be. Az iskola stabil és meghatározó bástyája a nógrádi magyar nyelvű oktatásnak. A szülők tartós bizalmát jól mutatja, hogy az intézmény évről évre jelentős számú első osztályost köszönthet soraiban.
– 2021-től növekvő tendenciát mutat a beíratott elsősök száma, ami 2023-ban érte el a csúcsát: akkor 64 elsősünk volt. Ezekben az években három első osztályt tudtunk indítani. Ezt követően 2024-ben 38, 2025-ben pedig 44 elsőst írattak be, ami jelentős visszaesés volt a korábbi évekhez képest. Ekkor az iskola teljes létszáma 599 fő volt. Ebben az időszakban évente átlagosan 60 kilencedikes végzett, miközben csak két első osztály indult, ezért a teljes létszám valamelyest csökkent, de nem drasztikusan – magyarázta Fazekas Csaba igazgató.
2026-ban ismét javult a helyzet: 54 gyermeket írattak be a Koháryba, így az iskola újra három első osztályt indíthatott. Ugyanekkor jelentős infrastrukturális fejlesztések is zajlanak az iskolában, a sportpályák felújításával már elkészültek, a szaktantermek korszerűsítése folyamatosan halad, valamint napirenden van az étkezde és a fűtési rendszer megújítása is.
– Az iskola történetének egyik legnagyobb szabású modernizációja zajlik. Fülek sikeres pályázatai révén több millió eurós beruházás valósul meg az intézményben. A komplex fejlesztési projekt fő célja, hogy a Koháry korszerű, digitálisan jól felszerelt és inkluzív oktatási központtá váljon – tette hozzá Fazekas Csaba.
Az inkluzív szemlélet azonban nem csupán a jövő célja, hanem már ma is az iskola mindennapjainak része.
– A Koháry suli valóban befogadó közösség. A pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztensek segítik, emellett speciális pedagógus és iskolai pszichológus is dolgozik nálunk. Ettől a tanévtől pedig iskolai logopédus is, ami a térségben ritkaságnak számít. A gyerekeket így az iskolában, a tanítás ideje alatt fejleszthetik, és ezt a szülők különösen nagyra értékelik. Mindemellett diákjaink rendszeresen részt vesznek országos és nemzetközi versenyeken a magyar nyelv és irodalom, a szlovák nyelv, a matematika és a természettudományok terén, sőt, az iskolánkban sikeres színjátszócsapat is működik – hangsúlyozta az igazgató.
A vonzó és befogadó iskolakép, valamint a folyamatban lévő infrastrukturális megújulás kulcsszerepet játszik abban, hogy a helyi és környékbeli családok is ezt az iskolát választják gyermekeiknek. Ez már nem pusztán pedagógiai, hanem nagyon is kézzelfogható fejlődés. Az iskola nemcsak a diákjait igyekszik megtartani, hanem épületét és oktatási környezetét is fejleszti.
A kisebb füleki iskola más problémával küzd
A Mocsáry Lajos Alapiskola kisebb létszámú, és a tanulók jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű.
– 2023-ban 297 tanulója volt, miközben 2021-ben még 25 elsős és tíz nulladik osztályos kezdte a tanévet. 2022-ben már csak 16 elsős és kilenc „nulladikos” érkezett. 2024-ben az iskola teljes létszáma körülbelül 300 volt, de ebből mintegy 50 gyermek külföldön élt. Az első osztályba mindössze 11 gyermeket írattak be. 2025-ben 12 elsősünk volt, 2026-ban pedig már 24. Az iskola teljes létszáma jelenleg 278 fő – ismertette a statisztikát Kotlár Ildikó igazgató.
Az intézmény legfőbb ereje és vonzereje éppen ebben rejlik: a viszonylag kis létszámú osztályokban a pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet tudnak szentelni az egyes tanulók egyéni fejlődésének. A nevelő-oktató munkát szakképzett pedagógiai asszisztensek is támogatják, biztosítva a felzárkóztatást és az egyenlő esélyeket.
Az intézmény életében rendszeresek a különféle kulturális és sportrendezvények, a kreatív műhelyfoglalkozások, valamint a hátrányos helyzetű tanulókat támogató gyűjtések és kezdeményezések is. Az iskola kiemelten kezeli az inklúziót, és aktívan keresi az együttműködést a civil szervezetekkel, illetve a nyilvánossággal, hogy diákjainak a lehető legteljesebb iskolai élményt biztosíthassa.
– A harmincéves iskolaépületre komoly energetikai és technikai megújulás vár. Fülek önkormányzata a Modernizációs Alap forrásaiból közel 1 millió eurós támogatásra nyújtott be pályázatot az iskola épületének átfogó rekonstrukciójára és energiahatékonyságának növelésére. Bízunk a pályázat sikerességében – zárta az igazgató.
Mi várható a következő öt évben?
A Losonci járás magyar iskolái továbbra is demográfiai nyomás alatt vannak, de az intézmények alkalmazkodóképessége és egyes helyeken a beíratási adatok már a stabilizáció jeleit mutatják. A következő évek legfontosabb kérdése nem egyszerűen az lesz, hány gyermek ül majd szeptemberben az első osztályokban, hanem az, hogy sikerül-e a magyar iskolák vonzerejét hosszú távon megőrizni. Ehhez három dologra biztosan szükség lesz: elegendő gyermekre, a szülők bizalmára és olyan iskolai környezetre, amelyben a magyar nyelvű oktatás mellett a modern tudás, a szlovák nyelv megfelelő elsajátítása, a digitális kompetenciák és a továbbtanulás esélye is biztosított. Egy dolog azonban biztosan elmondható: a következő években minden egyes elsősnek, illetve családjának, és minden egyes megtartott diáknak nagyobb jelentősége lesz, mint korábban.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/40. számában.
