2018. június 7., 12:48

Felvirágozóban a zselízi Esterházy-kastély

A szebb napokat is megélt patinás zselízi objektum 1720-tól az Esterházy család kúriájaként szolgált.

a zselízi kastély
Médialapozó
Fotó: Polka Pál

Az 1804-ben kastélynak minősített épület a 19. század elején nyerte el ma is látható alakját. Az akkori tulajdonos, Esterházy János Károly (1775-1834) feleségével, Festetics Rózával (1779-1854) együtt nyári lakként használta. A grófi házaspár (gyermekeikkel: Máriával, Karolinával és Alberttel) itt találta meg a – bécsi nagyvárosi forgatagban sokszor nem lelt – békét és nyugalmat.

Az 1800-as évek elején kezdték meg a parkosítást a négyszárnyú, belső udvarral rendelkező épület körül, ahová ma is ugyanazokon a – tardosi márványból készült – lépcsőkön át juthatunk be, amelyeken egykor többek között Franz Schubert is lépdelt, hiszen 1818-ban éppen őt ajánlották be János Károlynak, a grófkisasszonyok zenei műveltségének pallérozójaként. A zeneszerző Zselízen írta műveinek egyik legszebbikét, a Schöne Müllerin (A szép molnárné) című dalciklust.

Polka Pál a kastély belső udvarán Minako Suzuki zongoraművész társaságában
Fotó:  Polka Pál
Polka Pál a kastély belső udvarán Minako Suzuki zongoraművész társaságában

János Károly dédunokája, Coudenhove (szül. Breunner) Ernesztina (1861-1945) volt a kastély utolsó nemesi tulajdonosa. 1944 decemberében a grófnő menekülni kényszerült a háború vihara elől; nem sokkal később az ausztriai Salzburg mellett halt meg, hátrahagyva a családi birtokot.

A háború alatt a német és a magyar katonák nem tettek kárt az arisztokraták nélkül maradt kastélyban, ellentétben a később bevonuló oroszokkal, akik rövid itt-tartózkodásuk alatt szétverték az ajtókat, kidobálták és meggyújtották az olajfestményeket. Az orosz katonák a kastélyban talált könyvekben a burzsoá világ jelképeit látták, ebből kifolyólag hatalmas kárt okoztak a könyvtárban felhalmozott kötetek felgyújtásával.

Hivatalnokok munkahelyeként is szolgált

A második világháború után az épület a mindent kisajátító állam kezébe került, majd a – bíróság, a járási hivatal és az adóhivatal által berendezett irodákban tevékenykedő – hivatalnokok munkahelyeként funkcionált. A 60-as évektől bő húsz esztendeig a legfiatalabb zselízieknek adott otthont. Az épület leépülése az óvoda kiköltözésével vette kezdetét. Igaz, hogy a tető eltávolításával már-már elindult a kastély (és az azt körülvevő angolpark) rekonstrukciója, a rendszerváltás mégis elterelte a figyelmet a park ékességéről; így történhetett meg, hogy 1989 után majdnem három évig fedetlenül maradt. Ez az időszak végzetesen megviselte az 1720-tól álló gerendákat…

Esketőterem és koncertterem
Fotó:  Polka Pál
Esketőterem és koncertterem

Az új tető végül elkészült, sőt a szintén tönkrement korábbi nyílászárók helyére faablakok kerültek; a felújítás további része viszont újra megtorpant, pedig az egyik leszármazott, Henrik von Auersperg anyagi juttatást is szánt a kastély és az Esterházy család 11 tagjának végső nyughelyet biztosító kápolna rekonstrukciójára. Az értékmentésre nyújtott pénzösszeg sajnos illetéktelen kezekbe került és elveszett.

Attraktív díszterem

A kastély ügyében oly nagyon várt változás Juhász András 2014-ben kezdett polgármesteri ciklusa alatt jött el; a város – építészként is tevékenykedő – első embere felkarolta a Zselízi Városi Múzeum és a Franz Schubert Emlékszoba vezetőjének, Polka Pálnak a kastélyfejlesztési javaslatát. Így történt, hogy a műemlékvédelmi hivatal tanácsait is figyelembe véve a kastély falain belül kialakítottak egy – hol esketőteremként, hol komolyzenei koncertteremként funkcionáló – attraktív dísztermet, ami egy 1863-ban gyártott koncertzongorával is büszkélkedhet. Ezen kívül megszépítették a belső udvart, felújították a bejárati folyosót, valamint kicsempézett illemhelyeket is létrehoztak.

Munkálatok a kastély belső udvarán
Fotó:  Polka Pál
Munkálatok a kastély belső udvarán

„Hiába pályáztunk több helyre is, a Rákóczi Szövetségen kívül anyagilag senki sem támogatta kezdeményezésünket. Az ő támogatásuknak köszönhetően tudtuk felújítani a kastély bejárati részét, az azóta megvalósult fejlesztéseket a város saját kasszájából fedezte. Fontos megjegyezni, hogy az ötleteinket tető alá hozó szakemberek nem avatkoztak be közvetlenül az egykori kúria szerkezetébe, hanem alumíniumlistákkal rámázták körbe a helyiségeket, hogy aztán gipszkartonból elkészítsék azok új falait” – beszélt a rekonstrukció részleteiről a helyi önkormányzat képviselője, Polka Pál múzeumigazgató, aki abban bízik, hogy a kastély további színvonalas rendezvényeknek adhat otthont…

a zselízi kastély
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.