2021. március 20., 10:48

Esterházy János és Kassa

Balassa Zoltán újságíró, helytörténész, a Pilóta a viharban – Gróf Esterházy János és kora című monográfia szerzője. A gróf számos szállal kötődik Kassához. Pályája szempontjából fontos megemlíteni, hogy Kassa képviselője is volt.

Ha pontosak akarunk lenni, azt is tegyük hozzá, hogy a kassai választási körzetben indult, és annak a képviselőjeként került be az 1935-ös választásokon a csehszlovák parlamentbe. 1936-ban egyesült a két nagy csehszlovákiai magyar párt, létrejött az Egyesült Magyar Párt (EMP), amelynek ügyvezető elnöke lett.

Esterházy János a fiatal generáció képviselőjeként került a prágai parlamentbe, ahol következetesen képviselte a magyarság érdekeit anélkül, hogy bárki másét megcsonkította volna

– mondja Balassa.

Az első csehszlovák köztársaság idején Esterházy János gyakorta megfordult Kassán, amit a Prágai Magyar Hírlap is megörökít, például képes mellékletében többször szerepel, amint részt vesz Kassa főutcáján a – később a kommunisták által kisajátított – május 1-jei megmozdulásokon.

Kassán üdvözölte Horthy Miklóst

Esterházy János neve Kassával kapcsolatban akkor került még inkább a közfigyelem látókörébe, amikor az első bécsi döntés után, 1938 novemberében a választási körzet képviselőjeként, illetve a határon túl rekedt szórványmagyarság képviseletében üdvözölte a városba bevonuló Horthy Miklós kormányzót. Balassa Zoltán szerint ezt a határozott beszédet az utókor nem értékeli eléggé.

A gróf így fogalmazott:

Maradtunk magyarok odaát a határokon túl, akiknek az élére állok, és ígérem azt, hogy átmentem őket! (…) Mi, ott maradt magyarok ígérjük Főméltóságodnak, hogy kezet adunk az ott élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legnagyobb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itten, mint ahogy mi követeljük, hogy ott élhessünk.”

– A legtöbb beszéd, még az akkori szlovák püspöké is, egyfajta hódolat volt, Esterházy viszont nagyon udvariasan, diplomatikusan, de voltaképpen követelésekkel állt elő. Azzal, hogy az akkori magyar kormányzat biztosítsa a szlovákok számára is a megfelelő jogokat. Ez karakán kiállás volt – mondja a helytörténész. –

Zárójelben hadd tegyem hozzá, amikor Horthy beszédet mondott Kassán, szlovákul is felolvasott néhány sort. Ehhez hasonlót soha egyetlen úgynevezett demokrata csehszlovák politikus sem tett meg, még ha sokan, akik felszólaltak Kassán, tudtak is magyarul, tehát ennek még nyelvi akadálya sem lett volna. Át kell értékelnünk a dolgokat Horthyról, akit a ’89 előtti korszakban még magyar történészek is fasiszta és egyéb jelzőkkel illettek. Ez nem állja meg a helyét

– teszi hozzá Balassa Zoltán.

Az üldözöttek védelmezője

Mint ismeretes, 1942. május 15-én Esterházy János a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását kimondó törvényt. Ezután a korábbinál is nagyobb lendülettel vett részt az üldözöttek mentésében. Sokaknak segített, birtokain munkát adott nekik, vagy közbenjárt, hogy menedéket találjanak Magyarországon. Számos kassai zsidónak is segítséget nyújtott.

Valamikor a ’90-es évek elején kapcsolatba kerültem Sándor Istvánnéval, akinek a férje zsidó volt. Ő igazolta, hogy a férjét éppen Esterházy János próbálta megmenteni, segítette, hogy a szlovák állam területéről Magyarországra jussanak

– folytatja Balassa Zoltán. Hozzáteszi, Kleinmann Lázár kassai rabbi szintén igazolta, hogy Esterházy sokaknak nyújtott segítséget. A városban azt is beszélték, hogy Esterházy Jánosnak sok zsidó ismerőse volt, akik ebben az időszakban az utcán inkább átmentek a másik oldalra, hogy ne kelljen köszönteniük őt, nehogy problémája legyen ebből, mire ő tüntetőleg odament hozzájuk és üdvözölte őket.

Kassán őrzik az emlékét

A kassai magyarság ma is őrzi Esterházy János emlékét. A Csáky-Dessewffy-palota udvarán mellszobrot állítottak neki, s minden évben megemlékeznek róla.

A szobor egyelőre a palota udvarán, tehát magánterületen van, mert Esterházy Jánost nem rehabilitálták Csehszlovákiában, sem Csehországban, sem Szlovákiában. Csehországban kicsit megértőbben kezelik, de Szlovákiában elutasítóbban. Az ő szempontjukból ez érthető is, ha ugyanis őt rehabilitálják, az voltaképpen a felvidéki magyarság rehabilitációja is lenne. Mert ugye ’45 után bűnbakká kiáltották ki. Ha őt rehabilitálják, akkor felmentik a felvidéki magyarságot is, a kitelepítést, a lakosságcserét, a ligetfalui tömeggyilkosságot is el kell ítélni. Ezzel a szlovák politikusok nem tudnak azonosulni, holott ezt tisztába kellene tenni, mert a szlovák–magyar viszonyt csak akkor lehet rendezni, ha korrekt módon elismerjük, hogy mi történt

– mondja Balassa Zoltán.

Esterházy János Kassa

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/11. számában.

Megosztás
Címkék