Érsekújvár, én így szeretlek!
Ez annak a Facebook-csoportnak a neve, amely az érsekújvári magyarokat próbálja összefogni. Úgy látszik, sikerrel, mivel követőik száma már jóval hatezer fölött jár.
A csoportot Hancko Róbert hozta létre öt éve, annak apropóján, hogy Újvárból szinte eltűntek a magyar feliratok, és egyre kevesebb magyar szó volt hallható a városban. Kíváncsi volt, akadnak-e még újvári polgárok, akiket aktivizálni lehetne annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Tevékenységükről, sikereikről és kudarcaikról a négy adminisztrátor közül kettőt, Kővágó Évát és Ballon Évát kérdeztük.
– Mi olyan Újvárt képzelünk el, ahol tudnak és akarnak is magyarul beszélni az emberek – meséli Kővágó Éva. – Mert honnan tudhatná egy idegen, hogy itt magyarok is élnek? Természetesen elsősorban a feliratokból. Ám a magyar feliratok az évek folyamán szinte teljesen eltűntek a városból. Tevékenységünk kezdetén civilként fordultunk például a tűzoltósághoz, hogy legyen a szertáron magyar felirat is. Nem reagáltak, de nem adtuk fel, és rövidesen mégis kikerült a magyar felirat. Mindeközben megtervezték a logójukat, Érsekújvár, én így szeretlek felirattal ellátott pólókat, bögréket, karkötőket, kitűzőket gyártottak, hogy az egyes rendezvényeken így is demonstrálni tudják az összetartozásukat.
Klein Ottokár polgármestersége alatt, Nagy Dávid akkori alpolgármester hathatós támogatásával jelentős mértékben sokasodtak a magyar feliratok városszerte. Az Érsekújvár, én így szeretlek csoport kezdeményezéseit is sorra felkarolták.
– A kétnyelvű utcatáblák kihelyezése tevékenységünk egyik sarokköve, hiszen azt tapasztaltuk, hogy a felújítások, hőszigetelések alkalmával lekerült táblákból már csak a szlovák felirat kerül vissza a helyére. Ezért azt szorgalmaztuk, hogy az új tábláknál már előírás legyen, hogy mind a szlovák, mind a magyar felirat egy táblán legyen. A Pirítói sétány már így került kihelyezésre.
Az adminok elmondják, civilként nem is nagyon hittek benne, hogy képesek lesznek eredményt elérni. Bár Érsekújvárban 25 százalék a magyarok aránya és ennek megfelelően a törvény is előírja a kétnyelvűséget, mégis minden egyes újabb magyar feliratért meg kell harcolni. A kórházban mára már meglévő magyar feliratok megléte is egy év kemény munkájukba került. Rengeteg levelezés, kommunikáció, szervezkedés áll mögötte. Minden ügyintézés körüli hercehurcát megosztanak az oldal látogatóival, azt is, ha elutasításban volt részük. Eleinte csak a kórház felirataiért küzdöttek, de végül, sokak közbenjárására, sikerült még az információs táblákat is kétnyelvűsíteni.
– Csodás dolog a magyar felirat – mondja Kővágó Éva. – Nemcsak eligazít, de a betegek és a látogatók arról számolnak be, hogy megnyugtatóan hat rájuk, bátrabban mernek megszólalni az anyanyelvükön, és mintha csak ebből kifolyólag, de több lenne a magyarul értő és beszélő egészségügyi dolgozó is.
Ballon Éva, a másik admin, egészségügyi nővér az újvári rendelőintézetben, ahol mindig viseli a Kővágó Éva által megrendelt kitűzőt: „Beszélek magyarul is“. Mint mondja, némelyik beteg úgy kapaszkodik belé, mint egy mentőövbe. Ilyenkor látja, mennyi ilyen kitűzőre lenne szükség városszerte.
Legújabban a biztonságosabb Ér- sekújvárért indítottak petíciót. A város legforgalmasabb kereszteződését (Kráľ és Vajanský utca) szeretnék biztonságossá tenni körforgalom megépítésével, ehhez gyűjtenek támogató aláírásokat. Az ívet már 1600 ember írta alá, köztük szlovákok is.
Az adminisztrátorok elmondják, sokan szeretik a csoportot, az elszármazottak általuk kapcsolódnak be a város vérkeringésébe, míg a külföldiek jobbára virtuálisan. Alapszabály, hogy az oldalon csak magyarul lehet véleményt írni, nem szabad káromkodni, a trágár tartalmat letiltják. Naponta többször frissül az oldal, humoros dolgokkal, aktuális élőképpel az egyes rendezvényekről, de azt is szeretik találgatni a látogatók, a város melyik részén készült egy-egy fotó. Minden hónap végén kiértékelik a legaktívabb tagot, aki egy csészét kap ajándékba a csoport logójával és a saját fényképével.
Érsekújvári kollégánk, Száraz Dénes is tagja a csoportnak. Az oldal tevékenységét azért tartja figyelemre méltónak, mert közösségformáló, következetes a magyar nyelv megkövetelése, ami erősíti a közösség magyarságtudatát és önbecsülését.
– A kommunikáció lazasága és sokoldalúsága minden csoporttag számára érdekes témákat tár fel. A szülővárosból elkerült magyarok számára is nélkülözhetetlen a tevékenységük, a csoport által szinte tapinthatók a város történései. Hasznos a közéleti tevékenységük is, elsősorban a kétnyelvűség területén: utcanévtáblák, üzletfeliratok, cégek, városi és állami intézmények magyar elnevezésének igénylése. Le a kalappal a jelenleg folyó aláírásgyűjtési akciójuk előtt, több mint 1600 aláírással ez az eddigi legsikeresebb petíció a város történetében. Közérdekű, mert a város legforgalmasabb kereszteződését szeretnék biztonságossá tenni. Megtisztelő számomra a csoporttagság – mondja Száraz Dénes.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/11. számában)
