Eredeti pompájában a ferencesek főoltára

Szvorák Emese 2019. szeptember 29., 17:01

Helyére került a szentségtartó szekrény is, a füleki római katolikus templom főoltárának utolsó eleme. Ezzel befejeződött a mintegy tizenhárom hónapig tartó alapos munka, amelynek eredményeként újra eredeti pompájában tündököl a templom főoltára.

A katolikus templom hajójának és főoltárának restaurálási munkálatai tavaly októberben kezdődtek. A munkát párhuzamosan több cég végezte. A főoltáron a Mézes Árpád szobrász-restaurátor, Ernest Vajčovec szobrász- restaurátor, valamint Mýtnik Vojtech festő-restaurátor és csapata dolgozott. Ezzel párhuzamosan zajlott a templom hajójának felújítása, amit Miroslav Janšto restaurátor vezet. A főoltáron végzett munkálatokról Mézes Árpáddal beszélgettünk.

– A templom főoltára, akárcsak a templom is, barokk stílusban épült. Különlegessége a méreteiben rejlik – mondja a restaurátor. – Nagyjából tizenöt méter magas és nyolc méter széles faoltárról van szó. Összesen tizennégy szobor, öt festmény és rengeteg növényi motívumot ábrázoló dísz található rajta. Az oltár architektúrája és festése tipikusan barokk. Mivel a Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló oltárkép keletkezésének ideje az 1740-es évekre tehető, feltételezzük, hogy akkoriban már az oltár is állhatott, amit ezzel az oltárképpel fejeztek be.

Képgalériánk:
Felújítás előtt

A hatalmas építményt további festmények is ékesítik. A legtetején lévő Xavéri Szent Ferencet ábrázolja, alatta Szent István megkoronázása, a következőn Szent József és Jézus látható. Lejjebb baloldalt Keresztelő Szent János, jobboldalt pedig Loyola Ignác.

– A képeket, a szobrokat és az összes díszt leszereltük, és odahaza restauráltuk a kollégákkal. Mivel elég rövid idő állt a rendelkezésünkre, előfordult, hogy 15-18 ember is dolgozott egyidejűleg. Magát az építményt nem kellett szétszerelni, az alsó tartórészeket azonban megerősítettük, így tudtuk a teljes konstrukciót stabilizálni.

A munkálatok során az egész faszerkezetet több rétegben konzerválták, s csak ezután kezdődött a tömítés, a ragasztás és a gittelés. Mézes Árpád azt is elárulja, hogy a restaurátor legelső feladata a kutatás, és csak ezután kezdhet neki a munkálatoknak. Hiszen annak eredménye befolyásolja a restaurátori folyamatok beütemezését, és ez alapján állítják össze a munkamenetet is. A kutatást követi a tisztítás, a másodlagos festékrétegek, esetleg alapozó krétarétegek eltávolítása. Majd jöhet a konzerválás, a hiányzó részek pótlása, és végül a színrekonstrukció vagy a retusálás.

– A kutatás folyamán bebizonyosodott, hogy a teljes építmény, a festmények, a szobrok, a díszek több rétegben voltak átfestve. A legutolsót 1912-ben a rozsnyói születésű Ádám Gyula és csapata végezte. Ekkor az egész belső teret és minden berendezést átkentek és újraaranyoztak. Mi ezt az aranyozást hagytuk meg, mivel az alatta lévő, eredeti barokk aranyozott réteg szinte teljesen eltűnt, csak részekben, apró foltokban maradt meg. Feltételezhető az is, hogy az eredeti rétegeket ők távolították el, és újraaranyozták az egyes részeket. Ez volt az a réteg, amely a 100 év alatt teljesen kifakult, és a lerakódott szennyeződés hatására egészen sötétté vált. A tisztítás során természetesen megtaláltuk az eredeti színeket. A restaurálás lényege, hogy az eredeti réteget hozzuk a felszínre. Ezért minden egyes festékréteget, amely az újabb korokból származott, eltávolítottuk, és feltártuk az eredeti rétegeket. A végeredményen látszik, hogy az eredeti oltár sokkal élénkebb, színesebb volt.

Az oltár felújítása tehát befejeződött, viszont a templom hajóján végzett munkálatok még várhatóan az ősz végéig eltartanak. A restaurálást követően a barokk templom belső tere sok év után visszanyeri az eredeti fényét.

Felújítás után

A források szerint az eredeti templom 1513-ból származik, ám a város 1554-es, törökök általi elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át. Ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt.

A füleki Szűz Mária mennybemenetele római katolikus templom 1694 és 1727 között Koháry István országbíró támogatásával épült újjá, immár barokk stílusban. A templom egyhajós szerkezetű, sokszögalaprajzú, fallal záródó szentéllyel végződik. A belső tér dongaboltozattal, stukkókkal és festményekkel díszített lunettákkal záródik.

2012 tavaszán jelentős felújításokon esett át. Akkor önerőből, a hívek felajánlásaiból és a központi ferences rend támogatásával felújították a tetőszerkezetét. A belső munkálatokat 2015-től szakaszosan végzik. A szentély felújításával kezdték, és 2016-ban a kórussal folytatták. Ezeket főként megtakarításból, adományokból és az önkormányzat támogatásából finanszírozták. A jelenlegi munkák az Európai Unió határon átnyúló Interreg pályázatának támogatásával valósulnak meg.    

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/39. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS