magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2022. október 23., 11:52

Emlékmű-felújítás családi összefogással

A komáromi katolikus temető A 10-es parcelláján, a főbejárattól pár méterre balra 135 éve áll az 1848–49-es magyar szabadságharc elesett hőseinek emlékműve. Nem kímélte az idő, s az utóbbi években egyre siralmasabb látványt nyújtott.

Emlékműfelújítás - Farkas és Bartakovics család
Galéria
+6 kép a galériában
Az egyre mutatósabb emlékmű és környéke
Fotó: Nagy Miskó Ildikó

Ezen a méltatlan állapoton kívánt változtatni az egymással rokoni kapcsolatban álló Bartakovics és Farkas család. A két helyi család tagjai  a tettek mezejére léptek.  

– Apósom, Bartakovics István volt MKDM-es parlamenti képviselő, a Komáromi Imanapok egykori szervezője a komáromi katolikus temetőben nyugszik. Sírhelye mellett áll az 1848–49-es magyar szabadságharc ott nyugvó honvédjeinek az emlékműve 1887 óta. Szeretett anyósom, özv. Bartakovics Stefánia nyugalmazott tanárnő nem bírta tovább tétlenül nézni a jobb sorsra érdemes emlékmű folyamatos pusztulását, ezért családi körben megegyeztünk és elhatároztuk az emlékmű felújítását.

Először az emlékműnek és  közvetlen környékének, a sírkertnek a rendbetétele a cél. Tavasszal pedig a hátsó, emlékmű mögötti falrészt újítanánk fel. Mindehhez anyagi segítséggel is hozzá lehet járulni, amit gyűjtéssel szeretnénk megvalósítani. Több barát, ismerős jelezte is már a segítő szándékát. Mivel a hivatali ügyintézésben volt városi képviselőként  jártas vagyok, ezért a szükséges adminisztratív lépések megtételére engem kértek meg, s nagyon szívesen tettem eleget a kérésnek.

Ezt követően a Bartakovics és a Farkas család közösen adta be a Komáromi Városi Hivatalba a felújítására vonatkozó kérvényt, amihez az illetékesek pozitívan viszonyultak, vagyis engedélyezték – ecsetelte a részleteket Farkas Attila.

Emlékműfelújítás - Farkas és Bartakovics család
Az emlékmű 1887-es felirata
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó

Közben Mácza Mihály komáromi helytörténész és író közreműködésével összegyűjtötték az emlékmű eredeti állapotáról még fellelhető adatokat, dokumentumokat és fényképeket, s ez ügyben a helyi katolikus plébániával is kapcsolatba léptek.

 – Már elég sok információt sikerült megszereznünk, de azt még nem derítettük ki, hogy az emlékművet konkrétan milyen szervezet vagy magánszemély állíttatta, s azt sem, hogy mi volt a városban és a környéken elesett vitézek neve. A feliraton ugyanis csak ez áll: „Az 1849-ik évi szabadságharcban elvérzett, s itt nyugvó hős honvédek emlékének emelte a kegyelet 1887-ben”. Természetesen, archívumokban is folytatjuk a vonatkozó adatok felkutatását – magyarázta.

Azt is megtudtuk: mivel védett objektumról van szó, műemlékvédelmi szakemberek segítségét is igényelték, hiszen az emlékművön csak szakavatott kőfaragók végezhetnek bárminemű beavatkozást, például a lecsorbult részek pótlását.

Emlékműfelújítás - Farkas és Bartakovics család
Farkas Attila gyomtalanítás közben
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó

 – Először a körülötte levő gyomot távolítottuk el, majd az emlékműről lesúroltattuk az évtizedek során rárakódott szennyet. Ez idő tájt pedig a tereprendezés van folyamatban. Fényképsorozaton örökítjük meg a felújítás folyamatát. 

Az aradi vértanúk kivégzésének időpontja, vagyis október hatodika és a halottak napja között szeretnénk végezni a munkálatok első fázisával, ami majd jövő tavasszal az utcai fal belső részének  a rendbehozatalával folytatódik. Vélhetően a gyűjtés során befolyó összeg nem lesz elegendő a teljes körű felújításra, ezért a két család felajánlotta a különbözet kifizetését.

Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke pedig elvállalta, hogy miután mindennel végzünk, megáldja és felszenteli az emlékművet.

A végső cél az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc bátor honvédeihez méltó zarándokhely kialakítása, ahol az utókor hálájának jeleként  minden évben március 15-én koszorúkat és virágcsokrokat, a nemzeti gyásznapon pedig mécseseket helyeznének el. Közben Skultéty László (1738.VI.27–1831.VIII.19.), a legöregebb magyar huszár kétnyelvű síremléke előtt is fejet hajthatnának, aki 93 évéből „becsülettel szolgált 81 esztendeig, vitézül harcolt 22 hadjáratban”. 

Megjelent a Magyar7 hetilapban 2022/42. számában.

Emlékműfelújítás - Farkas és Bartakovics család
Galéria
+6 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.