2018. június 16., 15:22

Emberi és gépészeti csodák Serkében

Veterán gépek, régi ismerősök találkozásai, istentisztelet a diófák árnyékában, baráti hangulat, egymásra mosolygó, jókedélyű emberek, a Pohóczky család vendégszeretete, nótaszó, frissítő és gulyás, miközben a háttérben százéves motorok pöfögnek - ez mind hozzátartozik a serkei gépmúzeum nyitott napjához.

dsc_0050.jpg
Galéria
+20 kép a galériában
Fotó: Gál Sándor

A gépmúzeum kiállítása most is, mint minden évben szabadtéri istentisztelettel vette kezdetét. Az ünnepi alkalmon Kovácsné Tímár Ildikó református lelkipásztor magyarul és Zuzana Moncoľová evangélikus lelkipásztor szlovákul hirdetett igét. Majd Bálint István darnyai tárogató művész játszott hangszerén.

Fotó:  Virsinszky Tamás

A kiállításnak és a családias rendezvénynek Pohóczky Béla saját házának udvarán adott otthont.

Pohóczky Béla 1940-ben született a gömöri Harmac községben. Harmac és Rimaszécs után az egykori kommunista mintafaluban, Ifjúságfalván tanult mezőgazdasági gépészetet. A traktorok és munkagépek iránti érdeklődése már ifjúkorában megmutatkozott nála, a sikeres érettségi után pedig munkába állt, ahol már fiatalon a legnagyobb gépeket, kombájnokat, cséplőgépeket bízták rá. A keresztény hit iránti elkötelezettsége számos problémába sodorta diákévei alatt, ennek ellenére kitartott mellette, sőt a katonaságot követően előbb kántor, majd lelkész lett. 1968-ban lelkészként jutott ki Amerikába, szolgált New Yorkban, Buffalóban, Clevelandban, sőt San Franciscóban is. Csehszlovákiában nem kívánatos személyként 9 év 7 hónap börtönre ítélték távollétében, haza csak a rendszerváltást követően térhetett. Szülőfalujától nem messze Serkében telepedett le, ahol lelkipásztorként tovább tevékenykedett, s fiával, ifj. Pohóczky Bélával 1995-ben megalapították a serkei gépmúzeumot.

Fotó:  Gál Sándor

Mára ők lettek Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjteményének tulajdonosai, s Pohóczky Bélát a Hofherr-Dutra emléktársaság tiszteletbeli tagjává is megválasztották. De az ódon dízelmotorokon, gépeken kívül, szinte mindent gyűjtenek, ami a régmúlt időket idézi. Megtalálhatóak itt hajdani használati eszközök, különféle órák, szélmalmok, történelmi intézmény és utcanév táblák, a legrégebi darab pedig egy harang 1759-ből.

Fotó:  Virsinszky Tamás

A kiállításon nagy sikere volt a közelmúltban megszerzett 1903-as gyártású gőzgépnek, melyet Észak-Angliából hozattak be, s az egyetlen ilyen darab Szlovákiában.

Béla bácsi elárulta, hogy nincs számára legkedvesebb szerzemény, a legkisebb gőzmozdony makettjét is éppúgy szereti, mint a négytonnás monstrumot. A gépekkel valóban kiválóan bánik, ez minden mozdulatából látszik, s ettől már csak egy dolog szembetűnőbb, mégpedig az a szeretet, amit embertársai irányába mutat. Ha egészsége engedi továbbra is tevékeny maradna, valamint a következő években is megrendeznék a nagy sikerű kiállítást.

dsc_0050.jpg
Galéria
+20 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.