Első ízben emlékeztek a Gyarmati ütközetre
Aki nem merült el elég mélyen az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hadi cselekményeinek tanulmányozásában, keveset tudhat a gyarmati csatáról. Pedig fényes győzelmet arattak itt a VII. Hadtest honvédjei Gáspár András honvédtábornok vezetésével az osztrákok ellen, ám ezt elhomályosította az előző napi nagy horderejű győzelem Nagysallónál.
Batka Péter a MAG polgári társulás alapítójának és Juhász Gyula múzeum igazgató, helytörténésznek tíz éves terve vált valóra a Gyarmati ütközet emlékművének a felállításával. Kőhídgyarmat önkormányzata is felkarolta a kezdeményezést és a csata 170. évfordulójára Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrász elkészítette az emlékművet, amely május 4-én került felavatásra.
Az ünnepség lovas és gyalogos huszárok, valamint az emlékezők felvonulásával vette kezdetét, akik a községházától vonultak a templomkertben felállított új emlékműhöz, ahol Heiszler Katalin polgármester asszony üdvözölte a résztvevőket.
Ismertetőjében Juhász Gyula helytörténész így idézte a 170 évvel ezelőtti eseményeket:
"1849. április 20-án nagy, bátor dolgok történtek falunk határában. A Klapka és Damjanich fényes győzelmével végződött Nagysallói csata után a császári hadak egy része Komárom, a másik része Párkány felé menekült. Gáspár tábornok egy rövid pihenőt engedélyezett a legénység számára, és amikor tovább akart indulni, kapja a hírt, hogy Kőhídgyarmat felől ellenség közeleg. Az pedig nem volt más, mint az április 18-án Esztergomból megindult Franz Wyss generális erős dandárja azzal a feladattal megbízva, hogy a Csata-Bény-Kéménd térségben állítsa meg a Kossuth-felkelőket. Wyss generális bízva a 2500 főből álló elit seregében, nagy elbizakodással Gáspár tábornok hadosztályára tört. A bátor honvédsereg azonban Kőhídgyarmatnál szétverte az ugyancsak meglepett Wyss dandárját."
Az ütközetről nagyon részletesen Gáspár tábornok hadi jelentésében és Zámbelly Lajos honvéd ezredes emlékirataiban olvashatunk, de Névery Rudolf kőhídgyarmati segédpap is feljegyezte az eseményeket az elhunytak anyakönyvében.
A helytörténész beszédében még kiemelte, az ütközet által a község annak a máig ható folyamatnak vált egyik fontos láncszemévé, melyben megmutatkozott népünk hazaszeretete, szabadságvágya, egységes nemzetben való gondolkodása. Olyan jelentős személyek harcoltak a gyarmati csatatéren, mint Gáspár András honvédtábornok, Poeltemberg Ernő honvédtábornok, későbbi aradi vértanú, Zámbelly Lajos és Horváth János honvédezredesek, valamint Pongrácz István honvédőrnagy. De maga a fővezér, Görgei Artúr is megjelent a helyszínen, sőt a feljegyzések szerint Gyarmaton is éjszakázott Matus Gergely házában.
Az emlékművet Heiszler Katalin polgármester és az alkotó, Varga B. Kálmán leplezték le, Neviďánsky Henrich atya pedig felszentelte. Díszőrséget álltak a lovas huszárok, a Szent György Lovagrend lovagjai és a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői, tárogatózott Vecserka Péter. Szavalatokkal és énekekkel közreműködtek Juhász Gyula, Batka Réka, Pálmai József és közös himnuszéneklésre is sor került.
Az emlékünnepség további részében a történelmi konferencián olyan nagyszerű előadók idézték a szabadságharc korát mint Kedves Gyula hadtörténész, Udovecz György hagyományőrző ezredes és Gróf Péter a visegrádi Mátyás Király Múzeum vezető régésze.
Az előadások mellett Kvitek Marián Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc képekben és tárgyakban kiállítása volt látható.
