Elhunyt Czenthe Zoltán Gömör-kutató

ma7, Virsinszky Tamás 2019. augusztus 09., 09:52

Kilencven éves korában, hosszú betegség után elhunyt Dr. Czenthe Zoltán építészmérnök, Gömörkutató. Czenthe Zoltán életében felbecsülhetetlen értékmentő munkát végzett, a gömöri néprajz kiváló ismerője és kutatója volt, munkáiból számos kiadvány jelent meg.

Czenthe Zoltán 1929-ben született Tornalján, régi nemesi család sarjaként. A középiskolát Székesfehérvárott, a cisztercitáknál, majd Sárospatakon, a híres református kollégiumban végezte. A II. világháború után 12 óra távozási kényszerrel kitelepítették az egész családját Tornaljáról, ahol több mint 400 éven keresztül éltek. Innen Miskolcra menekültek, ahol a rokonaik fogadták be őket, s az ottani református gimnáziumban tette le az érettségit is.

Érzékenysége és tehetsége a matematika tudományához hamar megmutatkozott, így jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol kitűnő tanulmányi eredményével hamar kitűnt kortársai közül, sőt, harmadéves hallgatóként kinevezték oktatónak matematika-statika tantárgyakból.

Kidolgozta a „C-VÁZ” néven ismert acélvázas könnyűszerkezetes építési rendszert, melyet szabadalmaztatott. Ezen elv alapján tervezett épületekből számos megvalósult.

1977-ben Európa legnagyobb tervező hálózatának, az AGROBER-nek statikus szakmérnöke lett.

Magas szakmai sikerei mellett mindvégig lelkes kutatója ősi hazájának, Gömör vármegyének, melyet saját költségére és összes szabadidejének feláldozásával végig dokumentált.

Tevékenysége azzal vette kezdetét, hogy a csehszlovák-magyar határt törvénytelenül átlépve megkereste a Felvidéken maradt ismerősöket. Majd megsejtve, hogy a nemzetállam kiépítésére törekvő hatalom igyekszik eltüntetni a magyar emlékeket, felkereste szülővárosának, Tornaljának, ősi református temetőjét, és fényképes dokumentációt készített az összes fejfáról.

Ezután bejárta Sajógömört, Krasznahorkát, Hubót, Pelsőcöt, melyeket végig fényképezett, s eközben régi gömöri tárgyakat is gyűjtött.

Mikor a határt már legálisan átléphette, kezdte el 30 falu tervszerű fényképes dokumentációját 1973-ban; elsősorban a megmaradt régi portákat, kastélyokat, embereket és fejfákat örökítve meg az utókornak. Ez a művelet olyannyira sikeres volt, hogy egykori sárospataki tanára, dr. Harsányi István további 168 gömöri magyar település megörökítésére biztatta. Ezen anyagokból mintegy 300 előadást tartott, mellyel további lelkesítést nyújtott a következő nemzedéknek régi értékeink megőrzésére.

Tevékenysége során mindig kiemelte a magyar vidéki kultúra értékeit. Ápolta Pósa Lajos emlékét, Budapesten a 80-as évek elején Pósa-estet szervezett, s megszervezte Sárika néni, Pósa bácsi fogadott lányának újratemetését.

Számtalan előadást, fényképes kiállítást rendeztek összegyűjtött anyagjaiból.
Gömöri Atlantisz címmel hat kötetes könyvsorozata jelent meg B. Kovács István gondozásában, mely gyűjtésének esszenciáját tartalmazza, ezáltal Gömörország ismeretét átörökítve a mai generációk számára.

A Gömörország c. folyóirat éppen legutóbbi számában köszöntötte őt 90. születésnapja alkalmából. A lapban Edgar Allen Poe legendás költeménye, A holló is elolvasható Czenthe fordításában.

Czenthe Zoltán 90 éves korában, 2019. augusztus 6-án kedden hajnalban, két éves betegség után, annak súlyosbodása következtében hunyt el a budapesti Irgalmas-kórházban – közölte közösségi oldalán fia, Czenthe Miklós. Temetéséről egyelőre nem közölt további részleteket a család.

0 HOZZÁSZÓLÁS