2021. augusztus 6., 12:54

Egykor a harcászatot, ma a turizmust szolgálja

2021 júniusában ünnepélyes keretek között adták át a nagykürtösi járási Nagycsalomja újabb turisztikai látványosságát, az 1937-ben épült, a közelmúltban a Besztercebánya Megyei Önkormányzat támogatásával megújult kis betonerődöt.

 

Nagycsalomja betonerőd
Fotó: Kaszmán Zoltán

Az 1930-as években, amikor a kikényszerített versailles-i békeszerződéssel egyet nem értő Németország fegyverkezni kezdett, és egyre inkább erősödtek a magyar revíziós törekvések, a csehszlovák állam jelentős összegeket fordított védelmi célokra.

„A szövetséges Franciaország mintájára határozat született a határvédelmi erődrendszer kiépítéséről. 1934-ben utászokból és fegyverszakértőkből álló katonai csoport tett látogatást Franciaországban, hogy tanulmányozza a híres Maginot-vonal erődítményrendszerét. Az ott látott objektumok megépítése magas fokú műszaki tudást igényelt, ezért a hadügyminisztérium francia szakemberek segítségét kérte. Az első francia utászalakulat 1935-ben érkezett meg, és 1938 júliusáig Csehszlovákiában is maradt” – olvasható a betonerőd mellett felállított kétnyelvű tájékoztató panelen.

A szóban forgó erődrendszer kiépítését irányító központi szervek, az Erődtanács (Rada pro opevňování) és az Erődépítési Igazgatóság (Ředitelství opevňovacích prácí – ŘOP) 1935. március 20-án alakultak meg. Utóbbi nevezett intézmény képviselői franciaországi tanulmányi útra utaztak, végül úgy döntöttek, hogy nem egészen a francia mintát fogják követni.

Nagycsalomja betonerőd
Fotó:  Kaszmán Zoltán

A nagy erődrendszer saját elgondolás szerinti kiépítése 1935 decemberében vette kezdetét, 1936. második felében azonban az ún. kis erődök létrehozásához is hozzáfogtak:

Az egész erődrendszert 1951-re tervezték befejezni, és a kormány előzetes számítások szerint 10,9 milliárd akkori cseh koronára becsülte a beruházás nagyságát. A valóságban 1938 őszéig ennek az összegnek valamivel több mint a negyedét sikerült ráfordítani.”

A nagy és kis erődökből álló erődrendszer objektumait védvonalakban építették, s a legtöbb esetben úgy látták el azokat oldalirányú lőrésekkel, hogy mindegyik erődből át lehessen lőni a szomszédos felé. Az erődök közelében állandó, gyalogsági és tankakadályokat tartalmazó akadályrendszert is kiépítettek az ellenség feltartóztatása céljából.

A leírásból az is kiderül, hogy Csehszlovákiában ebben az időszakban 263 nagy, jelentős tűzerővel felszerelt erőd épült, míg kis erődből több mint 9600-at alakítottak ki.

A kis erődök több változatban épültek, A-tól E típusig. Az A típusú erődök hatféle, A-120, A-140, A-160, A-180, A-200 és A-220 változatban készültek. A számok a két lőrés által bezárt szöget jelentik fokokban. Ez a típus volt a  kis erődök között a legelterjedtebb; a megépített vasbeton objektumoknak mintegy 85 százalékát tette ki. A B típusú kis erődök szintén rendelkeztek egy oldalsó lőréssel, a másik lőrés azonban arra szolgált, hogy arctüzet biztosítson az ellenség irányában. A két lőrés között bezárt szögnagyság szerint megkülönböztetünk B1-80, B1-90 és B1-100 típusú erődöt. Nagycsalomja esetében B1-90 típusú erődről beszélhetünk.

Harcászati szempontból előnyös: a folyónak az ellenséges part átkarolását és az  összpontosított tűzhatást megengedő kanyarulatai, jó rejtőzési viszonyok, a túlsó part jó megfigyelhetősége, kedvező úthálózat és járhatóság mindkét parton, kedvező viszonyok a túlsó parton a hídfők képzésére”

– elevenítette fel Az erődharc című, 1941-ben megjelent írásában Praznovszky Kálmán főhadnagy a korábbi Harcászati Szabályzat egyik pontját, majd hozzátette: „Az erődrendszer vonalainak alkalmazkodniuk kell a terephez. Így elkerülhetetlenek a kanyarulatok és a kiszögellések. Ilyen kiszögellés van például a volt cseh kis erődvonalon Nagycsalomja fölött.”

Nagycsalomja betonerőd
Fotó:  Kaszmán Zoltán

Nagycsalomja község krónikája beszámol róla, hogy a cseh légiósokból álló megszálló alakulat 1919. január 11-én 16 óra körül érte el a települést. A község területén kis erődökből álló védvonalat építettek ki. A falu abba az ipolybalogi (Ipolyhídvég és Nagycsalomja között húzódó) III. szakaszba volt besorolva, amelyen az 1937. május 22-én kiadott utasítás alapján az év végéig 33 objektum épült meg. A kivitelezést – katonai felügyelet alatt – a hőlaki (Trenčianska Teplá) Arnošt Vorsa építkezési vállalata végezte. Így jött létre Nagycsalomja külterületén az az öt darab A típusú kis erőd, amely két golyószóróval történő oldalirányú tüzelésre is alkalmas volt. A Nagycsalomja belterületén, a valamikori hídfeljáró mellett megépített hatodik objektum, a máig megmaradt B1-90 típusú kis betonerőd 1937. december 10-ére készült el, szintén a fent említett kivitelező által.

Amikor az 1938. november 2-i első bécsi döntés értelmében Nagycsalomja visszakerült Magyarországhoz, a magyar alakulatok felrobbantották az erődöket. A nagycsalomjai kizárólag azért maradhatott meg, mert a lakóházak közelsége miatt nem robbantották fel.

A géppuskákkal is felszerelt gyalogsági bunkerekként funkcionáló kis erődök fegyverzetét két könnyű vagy nehéz talpas golyószóró alkotta, páncélozott lőrésekben elhelyezve.

„A bejáratot egy külső, ritka rácsozatú és egy belső, tömör páncéllemezből készült ajtó alkotta. Itt egy bejáratot védő lőrés is volt, alatta pedig könnygáz- vagy füstgránátkidobó csúszda. Ha az ellenség hátulról a bejárati ajtóhoz ért, akkor az ajtó melletti kézigránát-kidobó csövön keresztül gránátot dobhattak ki. A kézi ventillátor friss levegőt juttatott az objektumba, egyúttal eltávolította a tüzeléskor keletkezett gázokat. A felderítéshez egy vagy két periszkóp volt használatban. A kis erődök vasbetonból épültek, 80 vagy 120 cm falvastagsággal. Ilyen megépítéssel a kis erőd alaptípusa ellenállt 105 mm, a megerősített változata pedig 155 mm átmérőjű ágyúlövedékek becsapódásának.”

A település polgármestere, Pásztor Roman bízik benne, hogy a falumúzeum és a 13. században épült romtemplom mellett a felújított kis betonerőd is idegenforgalmi látványosságként szolgálhat. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/31. számában.

      

 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!