Egy magyar megyeelnök a parlamentbe repítené a Magyar Szövetséget - interjú Berényi Józseffel és Csenger Tiborral
Az etnikai arányok kedvezőtlenek, mégis önálló elnökjelöltet indít a Magyar Szövetség Nagyszombat és Nyitra megyében. Mi indokolja a jelölést? Miért fontosak magyar szempontból a megyei hatáskörök? Szembemegy-e a korszakváltás ígéretével Berényi József jelöltsége? Megelőzhető lett volna a magyar–magyar verseny a Galántai és a Komáromi járásban? Berényi Józsefet és Csenger Tibort, Nagyszombat, illetve Nyitra megye alispánját kérdeztük.
Nagyszombat és Nyitra megye határait is úgy húzták meg, hogy a magyar közösség számszerű kisebbségben legyen. Mi indokolja, hogy a Magyar Szövetség mindkét megyében önállóan indítson megyeelnök-jelöltet?
Berényi József: Nagy változás, hogy most először indulok úgy a megyeelnöki tisztségért, hogy nincs magyar nemzetiségű ellenjelöltem. Korábban éppen Nagyszombat megyében csúcsosodott ki az MKP és a Híd versenyfutása. A konfrontáció nem feltétlenül arról szólt, mennyire lesz sikeres a megyeelnöki indulás, hanem arról, kinek van nagyobb támogatottsága Nagyszombat megyében. Szerencsére ez a rivalizálás már a múlté, ezért is tekintek nagy reményekkel a választások elé.
Ha sikerül mozgósítani a választóinkat a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban, elsülhet a kapanyél és megszerezhetjük a többséget, hiszen a szavazatok hét jelölt között oszlanak meg.
A korábbi tapasztalatok alapján az önálló megyeelnöki indulást az a taktikai megfontolás is magyarázza, hogy erősítsük a megyei testületbe pályázó jelöltjeink kampányát. 2005-ben, amikor nem volt magyar megyeelnök-jelölt, juttattuk be a legkevesebb képviselőt a megyei parlamentbe. Világos, hogy a megyei elnökjelölt láttatni tudja a pártot, és ez segíti a képviselőjelöltjeinket is.
Nyitra megyében még némileg kedvezőbb is a magyarság részaránya. Itt is elsülhet a kapanyél?
Csenger Tibor: Ez így van, de erre alapozni nem igazán lehet, mert így is csak a népesség mintegy negyedét teszi ki a közösségünk. Ugyanakkor, ahogy Berényi József fogalmazott, minden megtörténhet, valóban elsülhet a kapanyél, hiszen Nyitra megyében is hét jelölt között oszlanak meg a szavazatok.
A taktikai megfontolásnak itt is helye van, négy éve bebizonyosodott, az önálló megyeelnöki indulás nagyban hozzájárult a képviselőjelöltjeink sikeréhez. Az egész országban Nyitra megyében sikerült a Szövetségnek a legnagyobb létszámú frakciót megalakítani, 18 fővel. Hasonlóan sikeresen egyetlen más párt vagy koalíció sem szerepelt egyik megyében sem.
A kampányban kiemelten hangsúlyozzák, az előző négy évben a megyei fejlesztési forrásokból a korábbi gyakorlattól eltérően lakosságarányosan részesültek a magyarlakta déli járások. Hogyan sikerült ezt elérni?
Berényi József: Nagyszombat megye kisebb népességű, négy éve 14 képviselői helyet szereztünk a 40 tagú testületben. Ezt az erőt a hátunk mögött tudva tudtuk elérni, hogy Jozef Viskupič is beleegyezzen, hogy arányosan részesüljenek az egyes járások a fejlesztési forrásokból. A megyeelnök a kampány során már maga is azzal érvel, hogy a régiók között lakosságarányosan került szétosztásra a rendelkezésre álló költségvetési keret. Ez volt az első lépés, a második az, hogy a megyeelnök lehetőleg az adott járás képviselőivel döntse el, mire fordítsák a régióba érkező forrásokat.
Mi nem szólunk bele, hogy az Erdőháton mire költsék a pénzüket az ottaniak, de ők se akarják megmondani, hogyan használjuk fel a nekünk jutó keretet a Mátyusföldön vagy a Csallóközben. Ez egy nagyon jól működő kompromisszum, ennek is köszönhető, hogy az országos politikától eltérően a Nagyszombat megyei testületben jó emberi kapcsolatok alakultak ki, nincsenek nagy konfliktusok.
A megyeelnök rendszerint csak olyan javaslatokat terjeszt be, amelyek mögött konszenzus van. Minden járásnak megvan a sajátossága, próbáljuk átültetni, hogy ezt is vegye figyelembe a költségvetés. Szolidaritást vállalunk a pöstyéniekkel az ottani repülőtér fenntartásában, vagy a galgóciakkal a csillagvizsgáló működtetésében, cserében mi is ezt várjuk el a Dunaszerdahelyi járás esetében, ahol az összes megyei gondozásban lévő másod- és harmadrendű út mintegy harmada található, 1 600-ból 500 kilométernyi útszakasz.
Nyitra megyében a szlovák nagykoalíció miatt sokáig ellenszélben volt a magyar párt a testületben, de az utóbbi négy év itt is az együttműködésről szólt. Minek köszönhetően tudták feloldani az ellentéteket?
Csenger Tibor: Ez a munka már az előző választási ciklusban elkezdődött, amikor alelnöki pozícióba kerültem. Az előző és a jelenlegi elnökkel is úgy ültünk le tárgyalni a választásokat követően, hogy kikötöttük, a forrásokból arányosan részesüljenek az egyes járások. Az utóbbi négy évben ez már gördülékenyebben ment, mint az előző ciklusban.
Sikerült kialakítani egy olyan együttműködést, amelyben mindenki megkapta, amit szeretett volna. Ennek köszönhetően nem voltak nagyobb viták. Ha valahol sürgős felújításra volt szükség, a megye azonnal tudott reagálni, függetlenül attól, melyik járásban kellett beavatkozni.
Bár a felmérések azt mutatják, a választók többsége még mindig távol érzi magától a megyéket, komoly hatáskörök vannak a megyei testületeknél. Melyek ezek a kompetenciák, és miért fontosak közösségi szempontból?
Csenger Tibor: Közösségi szempontból az oktatás, a középiskolák fenntartása az egyik legfontosabb megyei hatáskör. Ahhoz, hogy a diákok anyanyelven tudják folytatni a középiskolai tanulmányaikat, erős és korszerű magyar tannyelvű középiskolákra van szükség. Arra törekszünk, hogy minden régióban elérhető legyen anyanyelven a gimnáziumi és a szakoktatás.
Az optimalizációs folyamat, amely még nem zárult le, hét iskolánkat érintette. El kell telnie két-három évnek, hogy megmutatkozzanak az eredmények. Máig vannak súrlódások, és ahol az mutatkozik meg, hogy nem született jó döntés, ott változtatni kell.
Ugyancsak fontos megyei hatáskör a másod- és harmadosztályú utak és az azokon lévő hidak fenntartása. Az utóbbi négy évben a hidakra összpontosítottunk, a két utóbbi választási ciklus alatt összesen mintegy ezer kilométernyi útszakaszt újítottunk fel. Szintén nagyon fontos a szociális ellátás. Ezen a területen óriásit léptünk előre, 120 új férőhelyet sikerült kialakítanunk. Az intézményeket, amelyeket sok esetben rossz állapotban vettünk át, folyamatosan korszerűsítjük. Ez a három terület emészti fel a legnagyobb hányadot a 355 millió eurós költségvetésből: az oktatásra 120 millió, a szociális ellátásra 90 millió, az útkarbantartásra pedig 60-65 millió eurót szántunk. Megyei hatáskörbe tartoznak a kulturális intézmények, a színházak, múzeumok, galériák, könyvtárak és a regionális művelődési központok is. A célunk ezen a területen is az, hogy az intézményeket folyamatosan korszerűsítsük, zajlik a digitális átállás.
A felvidéki magyarság egyik legnagyobb gondja a népességfogyás, amely rányomja a bélyegét az oktatási intézményeink jövőjére. Milyen kihívások mutatkoznak Nagyszombat megyében?
Berényi József: Szerencsés helyzetben vagyunk, nálunk a diáklétszám nem kiugró probléma. A galántai iskolák begyűjtik a szenci és a vágsellyei régió magyar tanulóit is, a Dunaszerdahelyi járásban pedig nagy a merítés. Idén kiugróan nagy számú diák jelentkezett a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumba, a megye közreműködésével sikerült többlethelyeket biztosítani. A tanévkezdésre minden diák megtalálta a helyét, akik a gimnáziumba nem nyertek felvételt, többségében a vidékfejlesztési szakközépiskolában vagy egyéb megyei fenntartású iskolában kezdték meg a tanulmányaikat.
Oktatási téren a legnagyobb kihívás számunkra az, hogy a megyei oktatásügyi osztály minden évben előterjeszti a somorjai és a galántai nyolcéves gimnázium megszüntetését. Ezt mindig sikerül megakadályozni. A két gimnázium megtartása mindenképpen az erős megyei képviselet hozadéka. Ha nem lesz 14 képviselőnk, vagy esetleg 15, hiszen a Dunaszerdahelyi járásra az új testületben a korábbi nyolc helyett már kilenc mandátum jut, akkor ez a két iskola komoly veszélybe kerül.
Amivel még kiegészíteném alelnök kollégámat, az a buszjáratok kérdése. Amikor első ízben voltam alelnök, a megyei költségvetésből 7-8 millió eurót fordítottunk buszjáratok támogatására, ma ez 28 millió euró. Mi kisebb megye vagyunk, a költségvetésünk 280 millió euró, ennek tíz százaléka a buszjáratok biztosítására megy. A polgármesterekkel jó az együttműködés, de komoly gond, hogy a vasúttársaság nem hajlandó koordinálni a járatok indítása kapcsán. Ugyancsak fontos eredmény, hogy sikerült elérnünk, a kinevezett vezető minden intézmény esetében tudjon magyarul, ahol legalább húsz százalék a magyarság aránya, ugyanis a kétnyelvűséget csakis így lehet érvényre juttatni. Dunaszerdahelyen ez szinte természetes, de Galántán már nem az.
Nyitra megyében több olyan járás is van, ahol a magyarság már kisebbségbe szorult. Hogyan sikerült biztosítani a magyar nyelv használatát ezekben a régiókban?
Csenger Tibor: Komáromban a regionális művelődési központban a korábbi igazgató idején visszaszorultak a magyar rendezvények, a vezetőváltással ez a probléma megoldódott. Az Érsekújvári és a Lévai járásban a legtöbb intézményvezető szintén beszél magyarul.
Fontosnak tartom, hogy a szociális intézmények élére azokban a régiókban, ahol a magyarság aránya eléri a 15 százalékot, sikerült olyan vezetőket választani, akik beszélnek magyarul, és az alkalmazottak körében is minden esetben vannak olyanok, aki anyanyelvükön tudnak kommunikálni a magyar lakókkal.
A vegyes tannyelvű oktatási intézmények esetében is sikerült elérni, hogy az igazgatók magyar anyanyelvűek legyenek.
Berényi József említette, hogy ezúttal nem lesz magyar versenytársa a megyeelnöki székért. A Galántai járásban a képviselői helyekért viszont magyar–magyar verseny alakult ki. Nem lehetett volna ezt megelőzni?
Berényi József: Biztosan meg lehetett volna, de a járási konferencia döntött. Ennek köszönhető, hogy nem mindenki fért be a Magyar Szövetség által támogatott jelöltek közé. Ez azonban nem magyar–magyar versenyfutás, hanem magyar és szlovák polgármesterek álltak össze kihívóként. Hangsúlyozzuk a kampány során, hogy egységes csapatnak kell ott lenni a megyei testületben ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Volt már arra példa, hogy valaki bejutott Galántáról, és végül a mi frakciónkban kötött ki, miután azt tapasztalta, hogy mások nem foglalkoznak a Galántai járással. Nyilván lesz egy kijózanodás a választások után, meglátjuk, milyen lesz az összetétel.
Bízom benne, hogy a lehető legtöbb képviselőt be tudjuk vinni Galántáról. A megyei testületben maximálisan igaz, egy fecske nem csinál nyarat, egységes csapatra van szükség ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni.
Még az utak kapcsán hadd mondjam el, az ellenfeleink a kampányban előszeretettel nyomják ránk Dunaszerdahelyen a Metrans melletti kereszteződés körforgalommá alakítását, miközben mindenki tudja, hogy az egy olyan főút, amely a kormányhoz tartozik. Nyilván vannak a városnak kötelezettségei, amelyeket vállalt, de azt végképp nem értem, hogy például az SaS, amely 2020 után három évig volt kormányon, rajtunk kéri számon a körforgalmat, miközben ők kormányzati pozícióból egy tollvonást sem tettek. Nagyon bízom benne, hogy a választók végül józanul közelítik meg ezt a kérdést, és megértik, a kormány hatásköreivel mi nem tudunk élni megyei képviselőként.
Nyitra megyében a Komáromi járásban alakult ki magyar–magyar verseny, igaz a tömbvidéken ennek kisebb a kockázata, mint a Galántai járásban. A kérdés itt is adódik, nem lehetett volna ennek elébe menni?
Csenger Tibor: Folytak tárgyalások, voltak javaslatok ennek a megoldására, végül a komáromi járási elnökség döntése után alakult ki a jelenlegi helyzet.
A Komáromi járásból a mostani ciklusban is bekerült egy független jelölt a megyei testületbe, ő viszont ellentétben azzal, amire Berényi József utalt, nem csatlakozott a frakciónkhoz. Négy év alatt függetlenként szinte semmit nem tudott elérni, ez is igazolja, egyetlen fecske tényleg nem tud nyarat csinálni.
Mi egységesen kampányolunk Komáromban is, és bízom benne, az előző két ciklus eredményeit a választók értékelni fogják.
Négy éve Nyitra megyében kimagaslóan szerepelt a Szövetség. Megismételhetőnek tartja azt az eredményt?
Csenger Tibor: Én azt mondom, lehet annál jobb is. Ha vesszük a régiókat, a Komáromi járásban olyan erős csapatunk van, hogy hozni tudja a négy évvel ezelőtti eredményt, esetleg még jobbat is. A párkányi körzet stabil pont, a Vágsellyei járásban az eredmény mindig attól függ, mennyire tudjuk mozgósítani az öt-hat magyar többségű településen élő választóinkat. A Lévai járásban a legalacsonyabb a magyarság aránya, alig 24 százalék. Négy éve az erős megyeelnöki kampánynak köszönhettük a sikeres szereplést. Abban bízom, hogy ezt most is sikerül megismételni.
Nagyszombat megyében nem volt zökkenőmentes a megyeelnök-jelölt kiválasztása. Egyes értékelések szerint Berényi József jelölése szembe megy a pártelnök által meghirdetett korszakváltással. Ön ezt hogyan látja?
Berényi József: A régiók jelöltje vagyok. Pályafutásom során először történt meg, hogy nem mentem el egyetlen helyi szervezet jelöltállító gyűlésére sem, semmilyen mértékben nem lobbiztam magamért, a régiók mégis egyöntetűen álltak ki a jelölésem mellett. Gondolom, ez nem véletlen.
Ha olyan alelnök lennék, akit nem lehet utolérni, ha valami gond van, akkor nem történt volna ez a jelölés. Ezek után nem lehetett azt mondani, hogy keressetek mást, így azután vállaltam a jelölést.
Ami a korszakváltást illeti, ezek szerint ezt nem a régiókkal megbeszélve hirdette meg az elnökség. A parlamenti választások esetében könnyebb a helyzet, a listán az első tízben helyet kaphat öt új, viszonylag ismeretlen jelölt, a másik öt meg húzza a listát. A megyei választásokon mások a szabályok, egyéneket választanak, az ismert jelöltek előnyben vannak. A helyi és a megyei önkormányzati választás emiatt nem igazán alkalmas terep a korszakváltás érvényre juttatására. Ez a választási rendszer egyébként kedvező közösségi szempontból, hiszen azok a magyar választók, akik a pártválasztás esetében esetleg finnyáskodnak, a megyei jelöltek közül könnyebben tudnak választani.
Csenger Tibor nemcsak a megyei elnökségre pályázik, zselízi polgármester-jelöltként is megméreti magát. Ez nem gyengíti a kampányt egyik vagy másik oldalon?
Csenger Tibor: Tavaly ősszel eldöntöttem, hogy Zselíz városában szeretnék indulni polgármester-jelöltként.
Azt a tapasztalatot, amelyet 13 év alatt Nyitra megyében összegyűjtöttem, városvezetőként szeretném kamatoztatni. A megyeelnöki tisztségért is elindultam, erre az országos elnökség kért meg a járásokkal egyeztetve.
Ahogy arra már korábban utaltam, a megyeelnöki indulással a képviselőjelöltek kampányát szeretném támogatni, hogy megismételhessük a négy évvel ezelőtti eredményt.
Ahogy Berényi József utalt rá, ha a megyei és a parlamenti választásokat vetjük össze, olyan, mintha a körtét hasonlítanák össze az almával. Az október 24-i eredmény mégis felfogható egyfajta ugródeszkaként, ami hatással lesz a parlamenti választások remélt sikerére. Önök ezt hogyan látják?
Berényi József: A korábbi tapasztalatok azt mutatják, a jó megyei helyhatósági eredmény hozzásegíthet a parlamentbe bejutáshoz, de nem garantálja. Korábban is vállalhatóak voltak az eredményeink a helyhatósági választásokon, mégsem sikerült a parlamentbe jutnunk. Ha viszont nem sikerül a megyei szereplés, távolabb kerülünk a pozsonyi parlamenttől is. A regionális eredmények Európában mindenhol hatással vannak az országos politikára, láthatjuk ezt most Németországban, hogy a CDU gyenge szereplése a tartományi választásokon hogyan ásta alá Merz kancellár pozícióját.
Ha elsülne a kapanyél, akár Tibor, akár én befutnék a megyeelnöki pozícióba, a siker olyan önbizalmat adna a közösségnek, hogy a Magyar Szövetség biztosan átlépné a parlamenti küszöböt. A magyar megyeelnök ráadásul a szlovák közösség előtt is igazolni tudná, hogy mindenki megelégedésére képes ellátni a feladatát. A közösségünk számára ez egy óriási előrelépés lenne.
Csenger Tibor: A déli régiók fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a parlamenten kívülről nincs ráhatásunk az első osztályú utak fejlesztésére. Hiányoznak az észak-déli összekötő gyorsforgalmi utak, a helyzet megváltoztatásához ott kell lennünk a pozsonyi parlamentben. Végül reagálnék azokra a híresztelésekre, amelyek a személyemmel kapcsolatosan megjelentek. Szeretném megerősíteni, hogy nem tervezek visszalépni a megyeelnök-jelöltségtől a kampány hajrájában.
Berényi József (1967) korábbi külügyi államtitkár, 2010 és 2016 között az MKP elnöke. 2014-ben választották meg első alkalommal Nagyszombat megye alispánjává, az utóbbi négy évben a megye első alelnöki tisztét töltötte be.
Csenger Tibor (1965) a 2017-es megyei választásokat követően lett első ízben Nyitra megye alispánja, 2023-ban a megyei testület újraválasztotta.
Megjelent a Magyar7 2026/42. számában.
