Egy jól működő, élhető város a cél – városfejlesztések Pozsonyban
A városfejlesztés mindig érzékeny téma, főleg, ha hosszú éveken át elhanyagolták azt. Pozsonyban évekig nem volt összehangolva a közterületek felújítása, ezt-azt rendbe tettek ugyan, de a felújítás sohasem történt szisztematikusan, és az esetek többségében az emberek igényeit sem tükrözte. A Pozsonyi Városi Intézet (MIB) éppen azzal a céllal létesült, hogy Pozsony városfejlesztése ezentúl átfogó módon történjen, a cél pedig egy működőképes város kialakítása, olyan szolgáltatásokkal, amelyek növelik az emberek életminőségét.
Ez elsősorban minőségi köztereket és jól működő infrastruktúrát jelent, de nemcsak műszaki, hanem szociális, kulturális és oktatási infrastruktúrát is. Egy további lényeges dolog, hogy mindezekért az embereknek ne kelljen messzire menniük, egy-egy élhető közterület maximum 15 perc alatt megközelíthető legyen. „Persze egy jól működő városnak megfelelő mértékben zöldnek és környezeti szempontból fenntarthatónak kell lennie. Ezt szeretnénk itt is megvalósítani, Pozsonynak ugyanis hatalmas beruházási adóssága van, gyakorlatilag minden téren. A mi célunk pedig az, hogy útmutatót készítsünk ahhoz, hogyan lehet ezt a beruházási adósságot a minimumra csökkenteni” – nyilatkozta a tervezett városfejlesztési beruházások kapcsán korábban Ján Mazúr, a MIB igazgatója.
A főváros több szegletében is gondot okoz, hogy a meglévő létesítmények, parkok nem reprezentatívak, elavultak, a mai ember igényeinek nem megfelelőek, jelentős felújítást igényelnének – magyarán: nem élhetőek, ezért az emberek inkább elkerülik azokat.
Ezen próbál változtatni az Élhető helyek városfejlesztési program, amelynek célja, hogy Pozsony közterületeit újra megszerettesse az emberekkel.
A MIB a városfejlesztési program elindítását megelőzően a nyilvános lakossági fórumokon a legilletékesebbekkel, a lakókkal is egyeztetett a kérdésben, akik ezeken a fórumokon kérdőívet is kitölthettek a város vagy városrész szerintük legnagyobb problémáiról. A MIB igazgatója szerint a lakók által felvázolt problémák nagy mértékben egyeztek azzal a városfejlesztési tervvel, amelyet a szakembereik dolgoztak ki, ami azt jelentette, hogy már csak a megoldásokat kellett megtalálni.
A Pozsonyi Fővárosi Intézet 2021-ben 25 közterület-felújítást indított, amelyek némelyikének már látszik az eredménye is. Matúš Vallo főpolgármester szerint több felújítási munkát már befejeztek, több tíz pedig ebben az évben valósul meg.
Az egyik jelentősnek mondható beruházás a Szabadság téren Pozsony legnagyobb szökőkútjának a felújítása lesz, aminek köszönhetően újra vizet spriccel majd a Barátság szökőkút, amely 2007 óta működésképtelen, mivel nem működtek a szivattyúi, és gond volt a medence szigetelésével is. De megbomlott a szökőkútból kiemelkedő 12 tonnás virág statikája is, a legnagyobb gond pedig a gépház teljes javításával lesz.
Ezzel egyidejűleg megújul az egész tér, amely az utóbbi időben pihenés és szabadidőprogramok helyett többnyire csak a tüntetéseknek szolgált helyszínül. A téren már lecserélték a padokat, öntözőberendezést szereltek fel, és létesült itt egy kültéri fitnesz is. A téren ezenkívül egy emlékmű felállítására is sor kerül, az 1989-es gyengéd forradalom emlékére.
Felújításra került az Új Vásárcsarnok előtti tér is, amiről egy korábbi írásunkban már hírt adtunk, sajnos azonban a hatalmas platánfákkal díszített kis teret birtokukba vették a hajléktalanok, ami az üdítően parkosított terület benyomását nagy mértékben rontja, az emberek pedig inkább kikerülik a teret, és a közösségi oldalakon panaszkodnak a kialakult helyzetre.
Amit viszont bizonyára több természetkedvelő pozsonyi örömmel hall majd, hogy megújul a Vaskutacska büféje és annak környéke. A helyiségek 15 év után átfogó felújításon mennek keresztül, a padlótól a villany- és vízvezetéken meg a klímán át a tetőig, illetve a büfén kívüli területekig.
A Vaskutacskát téli hónapokban is sokan látogatják, ezért aztán jó ötletnek tűnik az amfiteátrumban létesítendő korcsolyapálya is, ami a szabadtéri téli sportolási lehetőségeket bővíti a város területén. Remélhetőleg arra is gondolnak a felújítás közben, hogy megfelelő parkolóhelyeket is létesítsenek itt. Évek óta gondot jelent ugyanis a parkolás a Vaskutacska alatt, kevés a parkolóhely, a távolabbi városrészekből kocsikkal ideérkező kisgyermekes családoknak gyakran hosszabb ideig a környéken kell autójukkal körözniük, hogy parkolóhelyet találjanak.
A turistákat a leginkább a történelmi városrészek vonzzák, a városnéző útjuk pedig többnyire a Szent Márton-székesegyháztól a Káptalan utcán át a Várhegyre vezet. Feljutni azonban elég bonyolult, mivel az utat megszakítja a forgalmas Óváros utca is, amely 1970 óta szeli ketté a történelmi városrészt. Az Élhető helyek projekten belül azonban egy olyan megoldáson dolgoznak az építészek, amely összeköti a két részt az Óváros utca felett. Ennek logikus folytatása lesz a Zoch utca környékének a felújítása, amiből remélhetőleg a Kecske utca sem marad majd ki.
Idén márciusban elkezdődik a régi Vödric városnegyed újjáélesztése is, a vár alatt, ahol lakásokat és irodaépületeket építenek majd fel, de felújításra kerül a Víztorony is, és az ígéretek alapján megőrzik az itt fellelhető történelmi emlékeket,
a jéggödröket, Kempelen vízellátó rendszerének és a Lőportorony maradványait is.
Az említetteken kívül több park is felújításra kerül a városban, például a Radlinský utcai vagy a Pöllni utcai (Žilinská) park, de felújítják a ruzsinói tó környékét, Ligetfalun pedig a brutrálisan meggyilkolt Daniel Tupý emlékművét. Szebb lesz a Hodža tér is, és megújul a Lőszerraktár területe is, amelynek felújítására – kuriózumként – 1900 előttről származó téglákat is felhasználnak.
Persze a felújítási munkálatoknak nem mindenki örül,
az emberek többnyire a sok helyütt feltúrt város látványától ingerültek, van, aki azt kifogásolja a közösségi oldalakon, hogy az építkezések miatt kivágják a fákat, mások meg arra panaszkodnak, hogy a szélesebb értelemben vett városközponton kívül nem kerül sor felújításokra,
a városszéli részek fejlesztésére nem fordítanak akkora figyelmet, a gépjárművezetők pedig a forgalomkorlátozások miatt dühösek. A szakemberek pedig már most mondogatják, hogy nem az a kérdés, hogy ki kell-e szorítani az autókat a városközpontból, hanem hogy miként felkészülni erre. Mindeközben pedig jogos a kérdés, hogyan fogja a főváros biztosítani, hogy ezek az élhető helyek 15 percen belül megközelíthetők legyenek az emberek számára.
