2021. augusztus 25., 17:01

Díszkapuavató a Vaskapu-hegyen

Pontosan száz éve áll az esztergomi Vaskapu-hegy oldalában a Magyarok Nagyasszonyának szépséges szobra. A szoborállítás centenáriumára most díszkapu került a szent helyhez vezető ösvényre. A szobrot 1921-ben a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya állíttatta közadakozásból, csakúgy, mint most az erős szimbolikával bíró kaput.

vaskapu szobor
Fotó: Bokor Klára

Kassai Kálmán, az esztergomi turistaegyesület elnöke elmondta, eleink 1921-ben helyezték el a Magyarok Nagyasszonyának szobrát a Brilli Gyula nevét viselő menedékház közelében, a Vaskapu-hegy oldalában. A szoborállítás céljáról megoszlanak a vélemények. Egy elterjedt nézet szerint a szobrot Esztergom román megszállásának megszűnése emlékére állították.

Ez a vélemény félreértésen alapulhat, mivel a korabeli sajtóban azt olvashatjuk, hogy hazafias turisták szívében fogant meg a gondolat, hogy e szépséges helyen, ahonnan kilátás nyílik Esztergom városára és a Duna ragyogó ezüst szalagjára, valamint az elszakított területekre, közadakozásból szobrot állítsanak Magyarország védasszonyának"

– fogalmazott az elnök.

A Turisták Lapjában Homor Imre tudósított az adománygyűjtés részleteiről. „A román megszálló csapatok Esztergomból való kivonulása napján, 1919 októberében a vaskapui menedékházhoz kivonult egy kiránduló társaság, amely ismét szóbahozta Égi Édesanyánk eszméjét és e czélra nyomban gyűjtést indított, amelynek eredménye az 1000 koronát felülhaladta. Az első 100 koronás adományt Philipp Konrád tette le fiainak a háborúból való szerencsés hazatérése emlékére” – írja.

Később Esztergom közönsége egymással vetélkedve járult hozzá a terv megvalósításához. Schiffer Ferenc prelátuskanonok azon kikötéssel, hogy a felállítandó szobor a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, vállalta a szobor elkészíttetésének költségeit, de ekkorra már a gyűjtésből is szép összeg befolyt. A szobrot Varga Kálmán mérnök tervei szerint Grödenben (Dél-Tirol) készítették.

A szoboravató ünnepségről az Esztergom című lap 1921. augusztusi kiadása számolt be részletesen, amelyből megtudjuk, a felszentelés hétfőn, Nagyboldogasszony ünnepén történt. Búcsú lévén, a bazilika tele volt zarándokokkal, a szentmisét Csernoch János hercegprímás celebrálta. Nagy hatású szentbeszédében hangsúlyozta: „A szobor ott fenn, a hegy ormán nemcsak bennünket fog eltölteni bizalommal a Magyarok Nagyasszonya iránt, hanem túloldali, elszakított testvéreinket is, akik felé a szobor biztató arca tekint.”

Égi patrónánk eredeti szobra művészien faragott, harmonikus színekben pompázó, 1,2 méter magas volt, kék palásttal, piros béléssel, szegélyén aranyozott dísszel, karján a gyermek Jézussal, fején ragyogó koronával. 1946-ig állt a talapzatán, majd a turisták kicserélték a mai kőszoborra.

"Az eredeti szobor további sorsáról sajnos nincsenek információk. Az új szobor alkotóját nem ismerjük, de nagyobb és különlegesebb, mint az eredeti volt, hiszen Nagyasszonyunk huszárkötésű mentét visel, haja két copfba fonva. Ilyen ábrázolásmód másutt nem található." – magyarázta Kassai Kálmán.

smidt róbert
Smidt Róbert szőgyéni fafaragó, a kapu alkotója.
Fotó:  Bokor Klára
Az elődök példáját követve

Az egyesület tagjai pár éve égig érő gazból bontották ki a szobrot, környékét Árpádházi Szent Erzsébet-rózsatövekkel ültették körbe. A centenárium megünneplésén gondolkodva született a kapuállítás ötlete, és azonnal gyűjtésbe kezdtek. Az első 200 forintos adományt az egyik tagjuk unokája, Smidt Gergő adta az uzsonnapénzéből. Felvették a kapcsolatot Smidt Róbert felvidéki fafaragóval, akinek munkásságával a pilisszántói Csillagösvényen ismerkedtek meg.  

"A díszkapu egy szőgyéni erdőből származó százéves tölgyből készült. A hátoldalában van egy kis feketeség, gránátszilánk van beágyazódva mélyen a törzsbe, mintegy néma kiáltásként, hogy velünk együtt szenvedett a vérzivataros években. Mi, magyarok is hasonlóak vagyunk a tölgyfához, ütnek, vernek, megsebeznek, de még szívósabbak, még makacsabbak leszünk. Ez isteni áldás, mert csak így tudtuk túlélni az elmúlt száz évet." – fogalmazott az alkotó.

vaskapu bokor
A turistaegyesület tagjai archaikus imádságokat énekelnek.
Fotó:  Bokor Klára

A kapu ősi szimbólum, amely nyitva van, és hazavár. Egyszerű magyar motívumokkal díszített, az egyik oszlopa az anyaországot, a másik az elszakított területeket jelképezi. A kettő összekapcsolódik, mert csak együtt tud létezni, megmaradni és növekedni. A szemöldökfára egy imádság van felvésve.

A szőgyéni mester elmondta, kedves ez a hely szülőfaluja népének is, hiszen a templom tornyából és a Fehérkereszttől is ide látni, és ha jól választjuk meg a szöget, maga a szobor is megpillantható.

Az augusztus 15-i avatón részt vett többek közt Völner Pál, a térség parlamenti képviselője, aki köszönetét fejezte ki a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályának a kapu felállításáért és az ünnepség megszervezéséért, hogy ápolják a hagyományainkat, és igaz keresztényként védik a teremtett világ értékeit. A kapu nemzeti színű szalagját Kassai Kálmánnal együtt vágta át. Az avató után többen maradtunk a kivételes kisugárzású helyszínen, ahol a csönd a szél motozásával és madárcsicsergéssel volt teljes. A párkányi Gulyás Györgyi énektanárt annyira meghatotta a hely szelleme és a gyönyörű panoráma, hogy a maradottak örömére elénekelte az Ave Mariát.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/34-es számában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.