Dilemmák a rimaszombati futballakadémia körül
A sajtóban már az év elején felröppent a hír, hogy magyarországi támogatásból fociakadémia létesülhet Rimaszombatban. Az ügy azóta lassan araszolgat előre. A városi képviselők legutóbbi ülésükön az erről szóló szavazást levették a napirendről.
De vajon megépülhet-e az akadémia a városban? Kik támogatják, és miért ellenzik néhányan? Az elmúlt két évben mintegy 20 milliárd forintot (kb. 64 millió eurót) költött a határon túli labdarúgás támogatására a magyar kormány. Több erdélyi, délvidéki, sőt még egy kárpátaljai település is jelentős sportfejlesztési támogatásban részesült.
Sportakadémiák működnek már Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Munkácson, Lendván, Topolyán és Eszékben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) hivatalos közleménye szerint ezek célja, hogy elősegítsék a tehetséges határon túli fiatalok sport iránti elkötelezettségét, valamint, hogy a nemzetközi kapcsolatokon keresztül segítsék a magyarországi labdarúgócsapatok utánpótlásbázisának növelését. A Felvidéken Dunaszerdahely és Komárom kapott jelentősebb támogatást, s most őket követve Rimaszombat lehet a harmadik település a sorban, amely számottevő forrásokhoz juthat.
Miért éppen Rimaszombat?
Rimaszombatra részben földrajzi fekvése miatt is eshetett a választás. A város alig húsz kilométerre fekszik a határtól, Salgótarjántól 50 kilométerre, míg Miskolctól 75 kilométerre található. Éppen a borsodi megyeszékhely közelsége az, ami döntő lehetett, ugyanis a rimaszombati beruházás a diósgyőri DVTK sportfejlesztési tervének része lenne.
A miskolciak csaknem 15 ezer férőhelyes új stadionját egy hónapja adták át, a klub edzőközpontja már ezt megelőzően elkészült. A további célok között újabb észak-magyarországi fejlesztések (az egri és a salgótarjáni stadionok, edzőközpontok rekonstrukciója) szerepelnek, illetve létrejönne egy felvidéki labdarúgó-akadémia is. Ezek az utánpótlás-nevelő egyesületek később aztán a diósgyőri DVTK-nak szolgáltatnának játékosokat.
A projektre egy tavalyi kormányhatározat szerint csaknem 10 milliárd forintot szán az Orbán-kormány, amiből a határon túli akadémiára mintegy 1,5 milliárd forintot, azaz 4,8 millió eurót különített el. Ennyi jutna tehát Rimaszombatnak, ha itt valósulna meg a befektetés. Összehasonlításképpen ez az összeg annyi, amennyiből a város (a jelenlegi hozzájárulás mértékében) 80 évig tudná finanszírozni a futballcsapatot.
A támogatás oroszlánrészét az infrastruktúra fejlesztésére, a rimaszombati stadion rendbetételére fordítanák, továbbá egy fedett csarnok is épülne. Felújítanák a pályát és a körülötte levő edző-pályákat, amelyekből a meglévők mellé még két újabb is készülne. Az egész komplexum az eredeti tervek alapján 2019 végéig készülne el. Az akadémia kiemelt figyelemben részesítené az 5–19 éves korosztályt, célja a fiatal játékosok kinevelése és szerepeltetése a korosztályos, majd a felnőtt csapatokban.
Az eddigi információk alapján a miskolci Borsodsport Invest Kft. 51 százalékos tulajdonrésszel, míg Rimaszombat városa 49 százalékkal rendelkezne az újonnan létesülő egyesületben. A városnak ezenkívül fel kellene ajánlania a stadiont, valamint az azt körülvevő területeket és ingatlanokat a beruházáshoz. A jövőben az új klub finanszírozná a létesítmény fenntartásának költségeit, és működtetné az összes városi focicsapatot, beleértve a férfi és női utánpótlás- csapatokat is. Az önkormányzat jelenleg évi 60 ezer euróval támogatja a sportot, ez éves 150 ezer euróra emelkedne, amihez a magyar fél adna még 100 ezret.
Érvek és ellenérvek
Rimaszombat polgármestere, Šimko József személyesen is találkozott már a diósgyőriekkel, a tárgyalások lefolytatásával pedig Miroslav Bitalát, a rimaszombati városi labdarúgóklub ügyvezetőjét bízta meg.
Az együttműködési szerződés magyar nyelvű szövege már elkészült. A legutóbbi városi képviselő-testületi ülésen azonban nem tárgyaltak róla, mivel még tart a dokumentumok szlovák nyelvre történő fordítása. A képviselők tehát levették a napirendi pontok közül az ügyet, arra hivatkozva, hogy még nem tudták áttanulmányozni a szerződéstervezetet. Bitala közlése szerint nyilvános vitára is sor kerülhet az ügyben. Döntés valószínűleg a legközelebbi testületi ülésen várható, de az is előfordulhat, hogy rendkívüli testületi ülést hívnak össze emiatt.
Többen a képviselők közül (nem tudni mire alapozva) a diósgyőriek élvonalbeli szerepléséhez kötötték az együttműködés lehetőségét és a támogatások kifizetését, mondván, hogy ha kiesnek az első osztályból, akkor az egészből nem lesz semmi. A diósgyőriek NB I-es bennmaradása már eldőlt, miután hétvégén telt ház előtt, nagyszerű játékkal legyőzték a bajnok Videoton együttesét. Így ez a kérdés tárgytalanná vált.
A lakosság körében pedig azt hallani, hogy örülnek a tervnek, hiszen szükség van minden egyes centre, ami Gömörbe jön. Akadnak azonban olyan képviselők is, akik nemzetiségi kérdést próbálnak csinálni az ügyből, s csak azért ellenzik a projektet, mert Magyarország áll mögötte.
Reméljük, hogy a városatyák nem időhúzásra játszanak, és a végén nem lesznek döntésképtelenek, mert paradox módon még akár az is előfordulhat az egyik legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező városban, hogy: „van pénz, de nincs foci”.
Az írás megjelent a Magyar 7 hetilap aktuális számában.
