2022. november 26., 17:17

Damoklész kardja a hazai kórházak felett: mikrofonvégen Viola Miklós sebészorvos

Egyes vélemények szerint a szlovákiai egészségügy összeomlásának rémképe fenyeget, hiszen több kórházban el akarják halasztani a tervezett műtétek elvégzését, s veszélybe került a sürgősségi ellátás. Viola Miklós sebészorvossal arról beszélgettünk, hogy a gútai MEDCHIR Kft. egynapos sebészeti klinika vezetőjeként, valamint a Nyitra megyei egészségügyi bizottság volt elnökeként milyennek látja a jelenlegi helyzetet és a folytatást.

viola
Galéria
+1 kép a galériában
Viola Miklós
Fotó: Facebook

A kormány és az Orvosszakszervezetek Szövetsége (LOZ) közti aktuális egyezkedések előzményeiről elmondta:

Mindez egy hosszabb ideje tartó folyamat kicsúcsosodása, amikor elérkeztünk egy olyan pontra, hogy az orvos- és nővérhiány miatt fél vagy egész kórházi osztályokat kellett lezárni. Már évek óta köztudott, hogy rossz irányt vett a hazai egészségügyi ellátás, s egyre tarthatatlanabb ez az állapot. A nyugdíjba vonuló vagy elhalálozott egészségügyi dolgozók helyére a kívánatosnál kevesebb fiatal kolléga érkezik úgy az ambuláns szférába, mint a kórházakba. Aggasztó, hogy az utóbbi évtizedben az orvosi egyetemeinken diplomázott, kezdő orvosoknak mintegy 60 százaléka a magasabb bér és az ottani nívósabb műszerpark léte miatt külföldön vállal munkát. Tény, hogy anyagilag már a szomszédos Cseh- és Magyarországon is jobban megbecsülik őket, mint Szlovákiában. Nos, az idehaza maradó 40 százalékkal nem pótolható a kiöregedő kollégák hiánya.

Hangsúlyozta, a szlovák kormánynak szerinte alapvetően rossz a hozzáállása, hiszen a kabinet a LOZ memorandumának összes pontjáról nem hajlandó tárgyalni, ahelyett elakadt az orvosbéreknél.

„Ezzel az orvosok ellen fordíthatják a polgárokat, akik azt gondolhatják, hogy az egészségügyi dolgozók a gazdasági válság idején is csak a saját bérükkel törődnek. Persze, azzal egyetértek, hogy a jelenleginél nagyobb bért kéne adni a kezdő orvosoknak, akik bruttó 1380 körüli összeget kapnak, s három évig, amíg nem tesznek szakvizsgát, ez nem változik. Azt követően a bérük 100 euróval emelkedik, és csak nyolc év, vagyis a második specializáció elvégzése után nő jelentősebb mértékben, 2500 euróra. Ellenben ha a szomszédos Ausztriában kezdik a pályájukat, akkor odaát az itteni alapbér háromszorosát kapják meg, ami lényegesen megkönnyíti az egzisztenciájuk megteremtését. A LOZ elvárja azt, hogy a kormány e problémát bizonyos idősávon belül megoldja. Emellett azonban a memorandumában az orvosképzéssel is foglalkozik, amely kapcsán megjegyzem: az egyetemeink orvosi karán az akadémiai év ugyan 300-350 elsőssel szokott kezdődni, de közülük 100-150 mindig külföldi diák, akiknek a felvételére azért van szükség, hogy anyagilag biztosítsák e karok működését...” – fejtette ki.

A tapasztalt szakember véleményét azzal kapcsolatban is kikértük, hogy a kormány felajánlotta: azok az orvosok, akik most nem mondanak fel, 10 és 30 ezer euró közti, egyszeri stabilizációs pótlékot kaphatnak, míg a többi egészségügyi dolgozó pedig 5 ezer eurót vihet haza.

„Úgy vélem, hogy ez az ötlet Igor Matovič sajátos gondolkodásmódjából adódott, ahogy az is, hogy a nyugdíjasok anyagi terheit egyszeri támogatásokkal enyhítse. Mi rendszerszintű megoldást várnánk a kormánytól, illetve az egészségügyi tárcától, vagyis az egyszeri juttatás helyett inkább havi szinten bizonyos összeget építsenek be az egészségügyi dolgozók bérébe. Nem gondolták át, hogy mi lesz akkor, ha három év alatt elfogy a stabilizációs pótlékra elkülönített összeg, s újabb sztrájk következik? Ettől az a javaslat is jobb volt, hogy az orvosok kezdőbérét növeljék ezer euróval, mert amiatt már vélhetően sokan idehaza maradnának. Azzal is marasztalni lehetne a pályakezdőket, ha a jó külföldi példa nyomán Szlovákiában is segítenék őket a lakásszerzésben... További nagy gond az, hogy mivel idehaza kevés az orvos, nekünk az egészségügyi ellátás nívójának megtartása végett kétszer annyi ideig kell ügyelnünk és dupla annyi műtétet kell elvégeznünk, mint a külföldi kollégáinknak, vagyis sokkal nagyobb teher hárul ránk“ – magyarázta a továbbiakban.

Damoklész kardja a hazai kórházak felett: mikrofonvégen Viola Miklós sebészorvos
A komáromi kórházban nem került sor tömeges felmondásra...
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy szerinte a magánkézben levő kórházak, klinikák némileg jobb helyzetben vannak-e, mint az állami intézmények. Ennek kapcsán megemlítve az Agel SK Rt-hez tartozó, komáromi kórházat, ahol nem került sor tömeges felmondásra...

Az orvos- és nővérhiány a magánkórházakat is érinti. Amiatt például a komáromi kórházi sebészetet huzamosabb ideig csak a betegágyak felének kihasználásával üzemeltethették. E kórházban azért nem került sor tömeges felmondásra, mert ott az átlagosnál nagyobb a külföldi orvosok aránya, akik elégedettebbek az itteni bérükkel, mint amit odahaza kapnának. Ráadásul a komáromi kórházi szakszervezet jelenleg működésképtelen, s nincs, aki a tömeges felmondást megszervezné. Emiatt a Komáromi járásban nincs veszélyben az alapellátás biztosítása, de mivel a közeli érsekújvári kórházban már sor került a tömeges felmondásra, ezért a komáromi orvosoknak vészhelyzetben a sürgős ellátásra szoruló, ottani betegek ellátásából is részt kell vállalniuk. Hasonlóképpen, ahogy az a Covid-pandémia legsúlyosabb időszakában is történt az egymással szolidáris intézményekben. Hiszen ahol alig marad orvos, ott anélkül az alapellátás biztosítása is megoldhatatlanná válna“

– válaszolta.

Végül leszögezte, december 1-ig még van pár nap és remény arra, hogy a LOZ és a kabinet, illetve az egészségügyi tárca közti megállapodások során a mindkét félnek megfelelő, bölcs megoldás születik, s nem omlik össze a hazai egészségügy.

Damoklész kardja a hazai kórházak felett: mikrofonvégen Viola Miklós sebészorvos
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.