Betegebbek, és rövidebb ideig élnek a tőketerebesi romák
A marginalizált roma közösség korlátozottan jut ivóvízhez, rossz minőségű a levegő, rosszak a higiéniai körülmények, a hulladéklerakók közelében élnek. Ezért rosszabb egészségügyi állapotuk, és rövidebb az élettartamuk.
A szlovákiai roma telepeken élő roma közösség körében a csecsemőhalandóság háromszor magasabb, mint a lakosság többségének esetében. A tőketerebesi járásban élő marginalizált roma közösségeknél ez az arány hétszer magasabb, így eléri az olyan fejlődő országok szintjét, mint Banglades, Namíbia vagy Eritrea - írja Martin Haluš és Gabriel Machlica, akik a Szlovákiában élő romák rossz életkörülményeiről számoltak be a Denník N hasábjain.
Betegebbek, mint az átlag lakosság
A szlovákiai roma telepeken gyakori a különböző légúti- és más vírusos megbetegedések kialakulása. A fertőző májgyulladás (hepatitisz A vírus) esetében a betegek több mint a felét éppen a romák adják. A tuberkulózissal (tbc) fertőzöttek esetében ez az arány 80%.
A szlovákiai átlagnál a roma telepen élő romák élettartalma átlagosan hat évvel, a tőketerebesi romák esetében kilenc évvel alacsonyabb. A romák rossz egészségügyi állapotának fő okait a roma telepeken eluralkodó rossz életkörülményekben kell keresni. A szerzők kiemelik az ivóvízhez való korlátozott hozzáférést az egyes roma telepeken, a levegő rossz minőségét, a rossz higiéniai körülményeket, illetve a legális és illegális hulladéklerakók közelében való életet.
A levegő rossz minősége növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, például a tüdőrák, vérrák és asztma kialakulását. Csak ezek a faktorok Szlovákiában átlagosan 3800 ember idő előtti elhalálozását okozzák. Mivel a romatelepeken gyakran fűtenek nedves fával, szeméttel vagy műanyaggal, az idő előtti elhalálozás aránya a romák esetében feltehetőleg jóval magasabb.
Szennyezett vizet isznak
A romák egyötöde egyáltalán nem jut ivóvízhez, így leggyakrabban otthoni kutakat használnak. A vizsgálatok alapján ezen kutak 85 százaléka nem felel meg a higiéniai előírásoknak. Ráadásul az emberek gyakran szabadulnak meg a szennyvíztől sajátos módon, így szennyezik a talajvizet és a talajt. A szennyezés hatására az ilyen közösségekben elterjedhetnek a különböző hasmenéses megbetegedések, vagy akár a tífusz és sárgaság is.
Sok roma telep legális és illegális szemétlerakók közvetlen közelében helyezkedik el. Mivel a roma telepek több mint felénél a felgyülemlett szemét vagy a szemétlerakóban, vagy a kemencében végzi, a hulladéklerakókból szivárgó gáz rák, szív– és érrendszeri, továbbá légzőszervi megbetegedések, allergiák, és az átlagosnál alacsonyabb születési súly kialakulásához vezethetnek.
Például a kassai Luník IX lakótelep esetében több ezer lakos él 100-500 méterre a Myslava nevezetű szemétlerakótól, miközben a szabályok szerint a hulladéklerakónak legalább 500 méter távolságra kell lennie a lakóházaktól.
Kiemeltek fontos lenne a romák bevonása
A marginalizált roma közösség integrálása számos ágazat összehangolását igényli az oktatástól kezdve, az egészségügyön keresztül, egészen a munkaerőpiac politikájáig. Ugyanis ha javulna is az egészségügy, vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a roma telepeken uralkodó rossz életkörülmények miatt továbbra is magasabb volna a megbetegedések számát.
A szlovák szerzők szerint nagyon fontos lenne a csatornák és vízvezetékek kiépítése a roma telepeken, de ehhez minél több roma közösséget kell bevonni a problémák megoldásába. Külföldi esetek bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű közösségek bevonása az efféle programokba növeli annak hatékonyságát. Szlovákiában is vannak pozitív példák, amelyek hatására ma már roma egészségügyi asszisztensek folytatnak egészségügyi oktatást a roma telepeken.
