Barokk Esterházy esküvő Galántán – Az én szerelmetes uram vött el engemet – KÉPGALÉRIÁVAL
Pompás, barokk esküvőt tartottak a galántai neogótikus Esterházy kastély kertjében augusztus utolsó hétvégéjén. Esterházy Miklós, nádor és második feleségének, Nyári Krisztinának lakodalmáról és koruk politikai viszonyairól magyar és szlovák nyelven is bő ismereteket szerezhetett a nézőközönség.
Több, mint kétezer látogató volt kíváncsi a galántai neogótikus Esterházy kastély parkjában megrendezett nagyszabású történelmi fesztiválra, amely már hagyományossá vált Mátyusföld fővárosában. A város ékkövének számító kastély fenséges hátteret biztosított Esterházy Miklós, nádor és Nyáry Krisztina legendás barokk kori esküvőjének, amelyet a Fringia– Történelmi harc- és táncművészeti hagyományőrző egyesület rekonstrukciójában láthattak a nézők.
A rendezvényt szervező Galántai Neogótikus Kastély Polgári Társulás magyar, szlovák és angol nyelven is biztosította az előadást, hozzájárulva ezzel Galánta multikulturalizmusának építéséhez. A nézőknek nem csak vizuális élményben volt részük, a kastélyban működő kávézó cukrásza igazi Esterházy tortával is kedveskedett, amelynek ízeit minden résztvevő élvezhette, leöblítve a jó falatokat a galántai pincészetből származó jó vörösborral.
A magyar előadás történelmi hátterét Varga Kálmán, történész tárta a nyilvánosság elé.
Részletesen bemutatta Esterházy Miklós, nádor alakját, akinek véleményére a korabeli európai politikum is sokat adott. Meghatározó lépés volt részéről, hogy átvezette családját a lutheránus hitről a katolikusra. Eltérő politikai nézetek miatt komoly konfliktusba került a Thurzó családdal, amelynek utolsó fiának, Imrének meggyilkolásával is vádolták, bizonyításra azonban sosem került a vád.
Thurzó Imre 1621-ben halt meg, maga után hagyva a család nemesi vagyonát és egy gyönyörű özvegyet, Nyáry Krisztinát. Esterházy Miklós ekkor már özvegyember volt, első felesége, a Győr nemzetségből való szerdahelyi bárókisasszony Dersffy Orsoly 1619-ben hunyt el gyermekágyban. A két özvegy rövidesen egymásra talált.
Nyáry Krisztina, akinek két lányát az anyósa Czobor Erzsébet nevelte, Thurzó Imre halála után katolicizált, korabeli levelezések szerint szívében mindig katolikusnak érezte magát és nem tudott azonosulni a Thurzók lutheránus vallásával sem. Bosszúból Czobor Erzsébet megtagadta a gyermekek kiadatását anyjuknak. Később Esterházy Miklósnak minden politikai kapcsolatát latba kellett vetnie, hogy olyan törvényt hozhasson, amellyel rákényszeríti Czobor Zsófiát, adja vissza a gyermekeket Nyáry Krisztinának.
Esterházy Miklós és a tőle húsz évvel fiatalabb Nyáry Krisztina esküvőjére 1624. július 21-én került sor Szucsányban. A szertartást a hercegprímás Pázmány Péter celebrálta.
Nyáry Krisztináról a korabeli festmények alapján elmondható, hogy gyönyörű asszony lehetett, csöndes, de határozott jellemmel. Rendkívül művelt nőnek számított és jó gazdasszonynak. A kor szépnyelvű levelezései azt bizonyítják, hogy a házastársak nem kizárólag vagyoni érdekből lettek egymáséi, rendkívül értékes szerelmi házasság volt az övék.
Nyáry Krisztina írásaiban többször „az én szerelmetes uramnak“ nevezi Esterházy Miklóst. Tizenhét éven át tartó házasságukból kilenc gyermek született. Fiuk, Esterházy Pál naplóiból értesül az utókor arról, hogy Nyáry Krisztina 1641. február 17-én bekövetkezett halála után Esterházy Miklós „napokon keresztül csak ordítani tudott és a fejét verte a falba“, annyira gyászolta feleségét.
A történetet a színpadon a neogótikus kastélyért polgári társulás elnöke, Takáč Zsolt tolmácsolta aki Esterházy Pál, nádor bőrébe bújt.
A Galántai kastély parkjában egy könnyűzenei fesztivál kísérte az Esterházy történet rekonstrukcióját. Takáč Zsolt elmondta portálunknak, jövőre is folytatják a nagyszabású rendezvényt a nagyvezekényi csata felelevenítésével.
