Bacskai – életmű egy kötetben
Füleken mutatták be első alkalommal a Bacskai című kötetet, amely a 20. századi szlovákiai magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alkotójának életét, művészi pályáját és örökségét taglalja. A kiadvány Bacskai Béla születésének 90., valamint halálának 45. évfordulója alkalmából látott napvilágot.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kezdeményezésére a Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent könyv nem csupán egy művészeti album, hanem egy olyan összegző munka, amely átfogó képet ad Bacskai Béla életútjáról, alkotói fejlődéséről és helyéről a magyar képzőművészet panteonjában. Szerzői Puntigán József és Szabó B. Renáta.
Bacskai Béla 1935-ben született Persén, és már fiatal korában megmutatkozott rajztehetsége. A füleki ipari szakközépiskolában tanult, majd a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei között számos neves alkotó szerepelt, művészetére kezdetben Szabó Gyula gyakorolt hatást, akihez szoros barátság fűzte. Erről tanúskodnak levélváltásaik is, amelyeket a kötetben is közreadnak.
– Amikor kézbe vettem, vagy talán helyesebb azt mondani, hogy rátaláltam arra a kézírásos anyagra, amely annak idején a Bacskai házban maradt, és belelapoztam, két levél különösen megragadta a figyelmemet és rögtön tudtam, érdekes és értékes dologra bukkantam. Szabó Gyula Bacskai Bélának írt leveleiről van szó. A Mester Bacskainak írt válaszleveleit Szabó Kinga, a losonci Szabó Gyula Emlékház alapító tagja bocsátotta rendelkezésemre. Szerencsére megőrizte őket, így hozzáférhettem a teljes levelezéshez. Az összes levelet lefényképeztem, és ezek a dokumentumok alkotják a könyv egyik legjelentősebb részét. Az időrendben közölt levelezésből az olvasó nyomon követheti kettejük kapcsolatának és együttműködésének alakulását. Ez egyben szép példája annak is, hogyan válhat egy már elismert festő tanítványa olyan alkotóvá, aki talán még nagyobb ismertségre tesz szert a szlovákiai képzőművészet világában – avatott be Puntigán József, a kötet egyik szerzője.
Az új kötet jelentőségét az adja, hogy egyetlen kiadványban gyűjti össze a művész életének fontos állomásait, művészettörténeti értékelését és alkotásainak reprezentatív válogatását. A könyv nemcsak a szakma számára jelent értékes forrást, hanem mindazoknak is, akik szeretnék jobban megismerni a Felvidék egyik legjelentősebb festőjének munkásságát.
– Ladóczki Vilmosnál találkoztam először a festő nevével, és nagyon megfogtak az indusztriális témái. Bacskai Béla korai halála miatt a festményeket a testvére örökölte, aki katolikus pap volt, és később Barna bácsi a több ezer darabos, értékes Bacskai-hagyatékot az egyházra hagyta. A Rozsnyói Püspökség pedig ahelyett, hogy megőrizte volna, eladta. Kiderült azonban, hogy ez a hagyaték Rimaszombatban van egy raktárban, így elérhetetlen. Nos, ekkor láttam meg benne a kihívást, hogy egyáltalán valaki már megkérdezte Sedmák úrtól, hogy közreadná-e a gyűjteményt? – kezdte a kalandos történetet Orosz Örs. A Sine Metu elnöke Erdélyi Géza volt református püspökhöz, művészettörténészhez fordult segítségért.
– Megkörnyékeztük a hagyatékot megvásároló Ladislav Sedmákot, rimaszombati nagyvállalkozót, és éppen a könyv ötletével győztük meg, hogy nyissa meg a gyűjteményét. Így tudtuk feldolgozni a teljes Bacskai-anyagot, ami eddig még nem sikerült senkinek. Úgyhogy van most ebben a könyvben egy nagyobb anyag, ami a Sedmák-gyűjtemény, egy másik, ami az én saját gyűjteményem; benne van a Nógrádi Galériának az anyaga, és Perse községnek a gyűjteménye – mondta Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke.
A kötet alapját tehát a fennmaradt hagyaték – levelek, jegyzetek, családi fotók, dokumentumok és visszaemlékezések –, másrészt a levéltári és múzeumi kutatások eredményei képezik, de mindemellett betekintést nyújt a művész költészeti és festészeti munkásságába is.
Bacskai Béla alkotói pályájának középpontjában a nógrádi és gömöri táj állt. Tájképei mellett jelentősek az ipari témájú alkotásai: a füleki öntöde, a zománcgyár vagy a losonci textilipar világa ugyanolyan hitelesen jelent meg műveiben, mint a dombok, a falvak és a paraszti környezet.
– Engem lenyűgözött a munkássága. Az, hogy valami mást, többet látok bennük, mint a megszokott zsánerképeken. Amikor a Bacskai-emlékházat felújítottuk és berendeztük, amikor a műhelyrészleteket kialakítottuk, bele tudtam élni magam a műveket megszülő gondolataiba. Ekkor tudatosult bennem, hogy az ő művészetének tovább kell élnie, és meg kell mutatni az egész világnak. Mert szerintem Bacskai Béla meghaladta a korát – mondta Ladóczki Vilmos, néprajzi gyűjtő.
A mindössze 45 évesen elhunyt művész rendkívül termékeny alkotó volt. Festményei, akvarelljei, grafikái és linómetszetei ma múzeumok, galériák és magángyűjtemények féltett darabjai. Életműve ugyan korán lezárult, mégis maradandó hatást gyakorolt a felvidéki magyar képzőművészetre. A Bacskai című kötet méltó emléket állít annak az alkotónak, aki egész életében hű maradt szülőföldjéhez, és művein keresztül maradandó emléket állított a nógrádi és gömöri tájnak, valamint az ott élő emberek világának.
Megjelent a Magyar7 2026/27. számában.
