Az őshonos nemzeti közösségért

Nagy Miskó Ildikó 2019. március 24., 15:24

Az izsai születésű Tárnok Balázs jogász a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjelölt-listájának 4. helyén szerepel. Az egygyermekes családapa a Rákóczi Szövetség alelnökeként is a határon túli magyarságért tevékenykedik.

Jogi tanácsadóként a Székely Nemzeti Tanács által az Európai Bizottság ellen indított per sikerének részese. Az MKP kampánynyitó keszegfalvi lakossági fóruma után nyilatkozott lapunknak.

Tavaly két brüsszeli EU-s meghallgatáson bizonyította, hogy szívügyének tartja az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét. Kitűnő angol nyelvtudását is kihasználva, miről beszélt az EU fővárosában?

A LIBE-bizottságban tartott előadásomban a nemzeti kisebbségek európai uniós védelmének hiányosságairól beszéltem, és fogalmaztam meg javaslatokat őshonos nemzeti közösségek jogainak védelmére. Az alkotmányügyi és petíciós bizottság közös ülésén pedig a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtése során szerzett tapasztalataimat osztottam meg a szakbizottsági ülés résztvevőivel. Jogi tanácsadóként segítettem a magyarországi aláírásgyűjtés koordinációját végző Rákó-czi Szövetség munkáját, amelynek során 650 ezer támogató aláírást gyűjtöttünk össze.

Idén március 7-én az Európai Unió luxemburgi bíróságán jogerős ítélet született: a Székely Nemzeti Tanács megnyerte a pert, amelyet az Európai Bizottság ellen indított a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítása miatt. Milyen minőségben vált e siker részesévé?

Az ügyben a felpereseket dr. Sobor Dávid képviselte. Az ügyvéd munkáját 2015 óta segítem jogi tanácsadóként, így közreműködtem az Európai Unió bírósága előtti peres eljárás munkálataiban. A doktori disszertációmat az európai polgári kezdeményezésből és a nemzeti kisebbségek európai uniós védelméből írom, így amellett, hogy óriási lehetőség volt számomra részt venni a munkában, érdemben hozzá tudtam járulni a kezdeményezés sikeréhez.

Kérem, foglalja össze a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezés lényegét. Mi a hozadéka ennek a sikernek a felvidéki magyarság számára? Az elsőfokú eljárásba beavatkozó Debrőd község számadatokkal bizonyította, hogy a dél-szlovákiai magyarlakta régió is hasonlóan hátrányos helyzetben van, mint Székelyföld.

A Székely Nemzeti Tanács győzelme a Felvidék számára is győzelem, hiszen Dél-Szlovákia magyarlakta régiója hasonlóképpen nemzeti régiónak tekinthető, mint Székelyföld. Siker esetén ez a régió is jogosult lenne a fejlesztési támogatásra. A kezdeményezés ugyanis arra irányul, hogy az EU kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, biztosítson megfelelő hozzáférést a fejlesztési támogatásokhoz, és vessen véget az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági diszkriminációjának. Egyes tagállamok ugyanis kisebbségellenes politikát finanszíroznak az uniós büdzséből. 2013-ban a román többségű Brassó megye például 20 százalékos GDP-növekedést produkált, ezzel szemben a magyar többségű Kovászna csak két százalékkal fejlődött. Ugyanez a helyzet a Felvidéken is. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. A kezdeményezők szerint ezt úgy lehet elérni, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott területek külön uniós forrásokhoz jussanak.

Nemcsak jogi tanácsaival segítette Sobor Dávid munkáját. Tavaly májusban a Székely Nemzeti Tanács küldöttségének tagjaként részt vett a másodfokú eljárás tárgyalásán is. Mindebből szakmailag miként profitált?

Óriási megtiszteltetés volt ezt az ügyet, a székelyek és a felvidéki magyarok ügyét Luxemburgban, az EU legmagasabb bírói fórumán képviselni. Rengeteg tapasztalatot szereztem a bíróság működéséről, részletesen megismertem az ellenoldal érvelését, így a jövőben a nemzeti kisebbségek védelme mellett hatékonyabban fel tudok majd lépni.

Miután e bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és megsemmisítette a Bizottság 2013-ban hozott, a nyilvántartásba vételt elutasító határozatát, a következő hónapokban milyen konkrét eredményekre számíthatunk?

A Bizottságnak az ítélet közzétételét követően két hónapon belül határozatot kell hoznia a kezdeményezés nyilvántartásba vételéről. Meglátásunk szerint az ítélet nyomán a Bizottságnak teljes egészében be kell jegyeznie a kezdeményezést, így legkésőbb májusban elindulhat az aláírások gyűjtése.

Az MKP EP-képviselőjelöltjeként Csáky Pállal együtt elsőként indították be választási kampányukat. Ön mit kezelne prioritásként az európai politikában, mit tenne annak érdekében, hogy a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösség boldogulhasson a szülőföldjén?

A választás végkimenetelétől függetlenül ki akarom venni a részem abból, hogy a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése a Minority SafePackhez hasonló sikert érjen el a Felvidéken és Európában. Ez egy kiemelt jelentőségű feladat, amelyet az Európai Parlamentből még inkább lehet támogatni. Ez az ügy a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségnek szülőföldön való boldogulását segíti elő, amely megmaradásunk alapvető feltétele. A Minority SafePack kezdeményezést minden lehetséges eszközzel támogatnunk kell, politikai nyomást kell gyakorolnunk az EU-ra, hogy indítsa meg a jogalkotási eljárást. Ezenfelül harcolnunk kell egy átfogó, nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós törvény elfogadásáért. Az EU-nak változásra van szüksége. A kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmének központi témának kell lennie.    

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/12. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS