Az ógyallai magyarok a Jókai-szobornál emlékeztek a dicső múltra

Nagy Miskó Ildikó 2019. március 17., 18:36

Az asszimiláció következtében gyors ütemben fogyó ógyallai magyarság a vasárnap délutáni napsütésben emlékezett meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 171. évfordulójáról. Az ottani Csemadok-alapszervezet, a Magyar Közösség Pártja helyi szervezete, valamint a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda hívó szavára közel kétszázan gyűltek össze Jókai Mór mellszobránál.

Fotó: Tallósi Norbert

A Himnusz-énekléssel zárult esemény ünnepi szónoka Bese László, a gútai Corvin Mátyás Alapiskola történelemtanára volt, közreműködtek a helyi diákok és az Őszirózsa Népdalkör tagjai. Jelen volt Ógyalla testvérvárosa, Pápa polgármestere, Áldozó Tamás is.

Feszty városa ezer szállal kötődik az 1848/49-es forradalomhoz

A Hazám, hazám, édes hazám című népdal és a „fesztys” diákok szavalatainak elhangzása után Bagin Árpád, helyi Csemadok-elnök a jelenlevők figyelmét arra hívta fel, hogy Ógyalla ezer szállal kötődik az 1848/49-es forradalomhoz. Egyebek mellett megemlítette, hogy Zöldállás városrész környékén 1849. február 12-én zajlott egy ütközet. A híres Feszty család alapítója is jelentkezett nemzetőrnek, s emiatt üldözték az osztrák hatóságok. A Jávor Béla-kúria Jávor főhadnagyra, az ottani alakulat orvosára emlékeztet, akinek a sírja a Feszty család sírkápolnája mellett van. A jelenlegi Hagyományok Házánál huszárlaktanya működött, s a mai Vasút utcát Kaszárnya utcának hívták. A Jókai család egyik hajdani házánál pedig egy kis kerítésmaradvány emlékeztet arra, hogy Jókai Mór édesapja Ógyalláról származott.

Képgalériánk:
Fotó: Tallósi Norbert

Az is elhangzott, hogy Bagota városrész legjelentősebb családja az Ordódy család volt. III. Ordódy István a komáromi önkéntes nemzetőrség ezredeseként szolgált. Ahol manapság a vásári forgatagot tartják, ott állt Ordódy Kálmán kúriája. Ordódy Kálmán 1848 októberében Trencsén vármegye hadparancsnoka és decemberétől Lipótvár erődjének parancsnoka volt, három év várbörtönre ítélték, majd a saját birtokán gazdálkodott. V. Ordódy Pál pedig 1848-ban a kereskedelmi minisztérium fogalmazója volt és számos tisztséget betöltött: Szalay László titkára, majd frankfurti követ volt, egy évig Teleki László mellett dolgozott Párizsban, 1849-ben pedig az udvardi körzet országgyűlési követeként szolgálta hazáját. A forradalom leverése után őt is bebörtönözték, később felmentették. Az említett Ordódyak kriptái megtalálhatóak a bagotai temetőben.

Semmit a népről a nép mellőzésével - ez a demokrácia

Bese László szónoklatában felidézte az egykori történéseket, majd a jelennel párhuzamot vonva üzenetet fogalmazott meg a hallgatóság felé, miközben felhívta a figyelmet néhány fontos körülményre. Kiemelte: bár a magyar szabadságharc az orosz cár beavatkozása miatt, 1849-ben elbukott, de a forradalom számos intézkedését már a Habsburgok sem tudták visszaállítani. Így a legnagyobb tömegeket érintő jobbágyfelszabadítást is csak újraszabályozták, de a szellemet már nem zárhatták vissza a palackba.

Majd Kossuthot idézte: „Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia.” Hozzátette: ők ezt akkor, 171 éve komolyan is gondolták.

Ezt követően a szónok ráttért a helyi magyarság fogyásával fémjelzett jelenre: „Ma sem egyszerű a helyzetünk, közösségünk jövőjét, panaszaira pedig gyógyírt nem várhatunk felsőbb szintekről. Fogyatkozunk, itt Ógyallán különösen gyorsan. Ma is rengeteg változás zajlik a világban, s néha mi is keressük, hol lészen benne helyünk, nekünk és nemzetünknek. De a reformkor példáján okulva azt mondom Önöknek, hogy minél nagyobb a baj, annál nagyobb a hajtóerő, hogy elkezdjük megtalálni a jövőbe vezető utat. Természetesen mondhatják, hogy nem könnyű, hiszen mi, akik itt állunk, kevesen vagyunk, a tömeghez pedig oly nehéz szólni. De láthattuk, ez ’48-ban sem volt sokkal könnyebb az akkori hazafiaknak. S ha úgy érezzük, túlságosan is magunk vagyunk ebben a küzdelemben, miközben a megosztottság gyötör minket, emlékezzünk Vasvári Pál szavaira: Csak egy pártot ismerek: az igazságét!”.

Végül az egyházak, az iskolák, a pártok és a civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a Jókai-szobornál. Sajnálatos, hogy a városvezetés hiányzott a koszorúzók közül, miközben a testvérváros, Pápa képviseletében Áldozó Tamás polgármester is koszorúzott. Az ünnepi aktus alatt az Őszirózsa Népdalkör forradalmi dalokat énekelt. A megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével zárult.

0 HOZZÁSZÓLÁS