lapajánló
Az apadó folyó krónikája és a derű kultúráját terjesztő nyelvész
Magyar7 - 16. száma
2023. április 21., 11:54

Az egyetlen esély a megmaradásunkra - A svájci Jura kanton autonómiája és majd kétszázéves harca az önrendelkezéséért

A svájci Jura kanton autonómiája és majd kétszázéves harca az önrendelkezéséért annak a könyvnek a témája, amelynek társszerzői Bácsfainé dr. Hévízi Józsa és B. Szabó Péter.

Konferencia
Fotó: Dunajszky Éva

A Szövetség Pozsonyi Járási Szervezetének és a Csemadok Pozsonyligetfalui Alapszervezetének szervezésében Pozsonyban is bemutatták a 2017-ben megjelent francia nyelvű kiadvány magyar nyelvű változatát. 

A nemrégiben megjelent magyar nyelvű kiadvány a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában és Tolnay István fordításában látott napvilágot.

Könyvbemutató
Fotó:  Dunajszky Éva

Sokak szerint az autonómia vagy önrendelkezés az itt élő magyarságnak az egyetlen esélye a megmaradásra és a szülőföldjén való felemelkedésre a nemzetállami célkitűzéséhez nyíltan és görcsösen ragaszkodó Szlovákiában. Ezért a szebb és biztosabb jövőnk megteremtése érdekében nemzetpolitikánkban a jól bevált svájci kisebbségi törvények hazai megalkotását és bevezetését kell szorgalmazni, hangzott el az április 12-ei pozsonyi könyvbemutatón.

A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című könyvet Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mutatta be.

Segítségre lehetnek az európai modellek
A könyv elég sajátságos időben kerül bemutatásra, hiszen április 12-én tartjuk a Felvidékről kitelepítettek emléknapját, mondhatjuk tehát, hogy a mai nap egyrészt főhajtás a kitelepített magyarság előtt, akik erkölcsi értelemben a mai napig semminemű bocsánatkérést nem kaptak

– mondta Szili Katalin hozzáfűzve, másrészt egy közös tudás megteremtése is a tekintetben, hogy Európában milyen önigazgatási, önrendelkezési modellek vannak, amelyek segítséget nyújthatnak a mában a magyarság jövőjének a megteremtésében a Felvidéken. Ilyen jól bevált modell például a Jura kanton, amely gyakorlatilag egy autonóm tartomány Svájcban.

Szlovákiában tudvalevőleg nem szeretik az autonómia kifejezést, holott jó lenne, ha mindannyian tudnánk, hogy ez milyen tartalmat takar. Hiszen ez egyáltalán nem szól elszakadásról, kizárólag arról, ami egyébként az európai decentralizáció vagy szubszidiaritás elveivel összefügg, tehát az a közösség döntsön a saját sorsáról, amelyik a legtöbb információval rendelkezik ebben a tekintetben

– mondta a miniszterelnöki főtanácsadó, aki szerint, ha nincsenek kollektív jogok, akkor mindenféle integráció a többségi nemzet részéről asszimilációhoz vezet. 

Ahhoz, hogy az integráció ne vezessen asszimilációhoz az kell, hogy közösségi jogokat adjanak

– tette hozzá Szili Katalin.

Eredményt hozott a tárgyalásos technika
A Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815-ös bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a német nyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Az 1960-as, ‘70-es évek erőszakos összetűzéseit fokozatosan felváltotta a szembenálló felek közti párbeszéd, majd a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében megvalósuló tárgyalások, mígnem létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára a Jura kanton, az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura, Biel-Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete, és az egyes települések egy utólagos népszavazáson dönthettek a hovatartozásukról

– olvasható a könyv fülszövegében.

A több mint húsz éven át tartó tárgyalásos technika tehát eredményhez vezetett, bár kezdetben nem akarták a Jura-hegységben élő franciáknak megadni az autonómiát. Szeparatistáknak tekintették őket, végül azonban mégis megszületett a megállapodás

– fogalmazott Bácsfainé dr. Hévízi Józsa hozzátéve, még a gyengébb identitással rendelkező szórványokban is születettek eredmények. Mint mondta, sok helyen nem szeretik az autonómia vagy az önigazgatás kifejezéseket, mert az önállósodástól tartanak, de világossá kell tenni, hogy tulajdonképpen decentralizálásról, a központi hatalom leépítéséről van szó csupán.

A többségi nemzetnek is jó

A szerző több európai autonómia-modellen is szemléltette, mik is az autonómia előnyei. A dél-tiroli példával élve elmondta, a hosszas küzdelem eredményeképpen itt is vannak saját ügyek és közös ügyek.

Bizonyos miniszteri tárcákat teljes egészében leadtak az adott kisebbségnek, a helyben beszedett adókat is ők használják fel, amit esetleg a központi alapból kiegészítenek.

A Jura-vidéken is bebizonyosodott, hogy az autonómia nem kell, hogy szeparatizmushoz vezessen, ugyanakkor megoldja az etnikai konfliktusokat. A gazdaságilag megerősödő kisebbségi népcsoportok pedig az egész ország számára gyarapodást jelenthetnek

– mondta.

B. Szabó Péter, a könyv társszerzője szerint csakis a többségi néppel egyeztetve sikerülhet az autonómia kivívása. Véleménye szerint

ebben nagy felelőssége van azoknak is, akik vegyes házasságot kötöttek, hogy ezeknek a kérdéseknek a támogatására megnyerjék a többségi nemzethez tartozó házastársukat.

Könyvbemutató
Fotó:  Dunajszky Éva
A harc sohasem kilátástalan

– mondta – de kell hozzá természetesen politikai öntudat. Amint azt az előadása során elmondta, szabadság nélkül nincs önrendelkezés, önrendelkezés nélkül nincs bizalom és bizalom nélkül pedig nincs együttműködés.

Ezen alapszik a társadalom, ezek a föderalizmus alappillérei.

Szili Katalin szerint nem biztos, hogy éppen ezt a modellt kell követni a Felvidéken is, a Jura kanton példája egy példa az autonómia megteremtésére Európában. Azt legalább azonban el kellene érni, hogy legyen párbeszéd arról, mit gondolunk az autonómia vagy az önigazgatás alatt, mit értünk az európai szubszidiaritás elve alatt, hogyan lehet megvalósítani a decentralizációt.

Mi semmi mást nem szeretnék, csak partneritást és párbeszédet, mi nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, hanem 21. századi megoldásokat kívánunk, és ma már nem szeretnénk a kollektív bűnösségről beszélni, inkább a kollektív jogokról

– szögezte le Szili Katalin.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.