Az aradi vértanúkra emlékeztek Füleken - KÉPEKKEL
1849. október 6-án végezték ki a szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, illetve gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnököt. A levert szabadságharc utáni kivégzéssorozatról a magyarság évről-évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.
A nemzeti gyásznapon, október 6-án, Füleken is megemlékeztek a szabadságharc kivégzett tábornokairól.
A megemlékezésen Erdős Vince, a Koháry polgári társulás alelnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. Ebből idézünk néhány sort:
„Tisztelt emlékező közönség!
Jó néhány fekete nap volt a magyar történelemben. Mohitól Mohácsig, Nagymajténytől Világosig, Isonzótól Trianonig, a Don-kanyartól 1956. november 4-ig, ám talán egyik sem olvasztotta olyan egységbe a nemzetet, mint 1849. október 6-a, az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök kivégzésének napja. Október 6- a magyar történelem gyásznapjai közt az egyik legismertebb. Gyakorlatilag nem volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját nem érintette volna a megtorlás...
...Az emlékezés csak részben szól a múltról, ugyanis a jelenben mi emlékezünk, 21. századi emberek a 19. század közepének, a magyar történelem és a modernkori nemzetté válás egyik igen fontos eseményére. Mi,
emlékező közösségünk tagjai, hiszünk a szabadság, a népek, és nemzetek szabadságának eszméjében. Azt állítjuk, hogy egyetlen nemzet sem örülhet a saját szabadságának, amíg a vele együtt élő népek, nemzeti közösségek nem érzik magukat szabadnak.
Valljuk, hogy az egyik szabadság nem vesz el a másik mértékéből. Valljuk, hogy ebben az országban, ahol élünk, ahol élni, boldogulni akarunk, amely szülőföldünk, őseink földje, ahol magyarként akarunk megmaradni, a szlovák nemzet tagjai nem lesznek kevésbé szabadok, ha a velük együtt élő magyar nemzeti közösség szabadságigényének eleget tesznek.
Nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, szeretnénk szabadon dönteni arról, milyen nyelven akarunk tanulni, kultúránkat ápolni, hitünket gyakorolni.
Használni szeretnénk anyanyelvünket a közigazgatásban, mert az anyanyelvünk reflexnyelv, a gondolkodás közvetlen eszköze, a hatékony megoldáskeresés eszköze, a hatékony döntéshozás eszköze. És mi maximális hatékonysággal szeretnénk szülőföldünket építeni, életkörülményeinket javítani…”
A beszédet követően a helyi civil szervezetek képviselői az emlékezés koszorúival, főhajtással tisztelegtek a szabadságharc mártír halottjai előtt. Végül közösen elénekelték nemzeti imánkat: hisz ”Megbűnhődte már e nép, a múltat s a jövendőt!”
