2021. november 26., 13:02

Átadták Persén a Bacskai Emlékházat - KÉPEKKEL

A járványügyi intézkedések árnyékában november 12-én felavatták a festőművész felújított emlékházát Persén. Ladóczki Vilmos irányításának és tevékeny munkájának köszönhetően restaurálták az eredeti bútorokat és megújult a szülői ház belső tere.

perse
Fotó: Szvorák Emese

Bacskai Bélát felfelé ívelő festői pályafutásának közepén, 1980. november 7-én, 45 éves korában ragadta el a halál. Hagyatékát egy ideig bátyja, Barnabás őrizte, aki az alkotások rá eső részét a rozsnyói püspökségnek adományozta, amely később eladta. A persei szülőház 2010-ben került a község tulajdonába.

Újjáéledt a szülői ház

Titton Viktória, az emlékház állandó kiállításának kurátora lapunknak elmondta, hogy

az épület átvételekor Bacskai Béla hagyatékából alig ismert akvarellek, tusrajzok, tanulmányok, grafikák, festmények és nem utolsósorban jegyzetek és fényképek is előkerültek. Beleértve az általa használt festőeszközöket és a kis nyomdát is.

– A falakon különböző témakörönként jelennek meg a festő alkotásai. A konyha felőli részen az édesanyját bemutató szénrajzok és ceruzarajzok találhatók. Következő témakörként a falusi pillanatképeket, templomokat, utcákat, házakat mutatjuk be. Ezt követik a gyári környezetben készült képei, melyeken a munkásokat, az öntödei miliőt ábrázolja, hiszen nagyon szeretett a füleki zománcgyárban festeni, skicceket készíteni, ahogyan a losonci gépgyárban, és az apátfalai posztógyárban is szívesen alkotott. A következőkben a tájat bemutató akvarelljeit és utolsó témakörként pedig a dolgozó embereket, a parasztságot mutatjuk be – magyarázza a kurátor.

A házban három szoba van. A legnagyobb helyiségben található a kiállítóterem, de berendezték a hálószobát és a konyhát is.

 – Hál’ istennek elég sok minden épen maradt, de látni rajtuk a sok évtizedes elhanyagoltságot. Számomra megtisztelő feladat volt egy helyi magyar festő hagyatékának a felújítása. A munkák során arra törekedtem, hogy korhű emlékház jöjjön létre. Próbáltam megidézni azt a környezetet, amelyben a család élt, hogy ha bejön egy látogató, érezze a festő jelenlétét a házban – mondta Ladóczki Vilmos, aki a meglévő bútorokon kívül füleki zománcedényekkel, használati és dísztárgyakkal pótolta a hiányzó berendezést.

– A 60-as és 80-as évek közötti tárgyi kultúrát és lakberendezést jelenítettük meg. A helyi idős lakosokkal beszélgetve megismertük a Bacskai testvérpár életét, mindennapjait. Elmondták, hogy a nagyszobát Béla műteremmé alakította, és a biciklijét mindig bent tartotta. Ezekre a részletekre mi is odafigyeltünk. Ami épen maradt, megtisztítottuk, impregnáltuk, hogy még sok évtizedig megmaradjon eredeti állapotában – tette hozzá Ladóczki. Ez által a házban az az ember érzése, hogy a festő még ott él, csak éppen most nincs otthon.

perse
Fotó:  Szvorák Emese
Rövid életút, maradandó festői pálya
Bacskai Béla a szlovákiai képzőművészet kiemelkedő alakjai közé tartozik. 1935. július 26-án született Persén, egy füleki vasmunkás, Bacskai József második fiaként. Miután édesapja korán meghalt, beteg édesanyja nevelte fel őt és bátyját, Barnabást.

Az idősebb fiú papnevelő intézetben tanult tovább, Béla pedig a műlakatos és öntőmester szakmát a füleki zománcgyárban sajátította el, ahol két évig dolgozott. Édesanyja, felismerve fia tehetségét, felkereste Losoncon az akkor már neves festőművészt, Szabó Gyulát. Béla tőle tanulta meg a festészet alapjait. A fiatal festő 1955-ben bekerült a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola előkészítő osztályába. Egy évvel később fel is vették a főiskolára.

– Kortársai arra biztatták, hogy maradjon Pozsonyban, mivel szerintük vidéken nem lehet európai rangú művészetet művelni. De Béla festészetével rácáfolt erre. Diplomáját 1962-ben szerezte meg és a kötelező katonai szolgálat letöltése után hazatért szülőföldjére. Művészi pályafutása ekkor fonódott össze végérvényesen az őt megihlető gömöri és nógrádi tájjal – mondta el Szabó Kinga, művészettörténész.

Remekül bánt a fénnyel, amit a gyári környezetben is kiválóan alkalmazott. Az ember, a figura a tájfestészetében is fontos szerepet tölt be, de rendszerint a táj részeként.

Mindig a dolgozó embert ábrázolta, de csupán magányos alakként. Mintha a saját magányát vetítette volna ki műveire. Figurális művészetében fontos szerepet tölt be az a rengeteg rajz, de egy-két akvarell is, amelyen édesanyját ábrázolta. Azt az édesanyát, aki a szegénység ellenére, óriási áldozatok árán nevelte fel mindkét fiát. Bacskai alkotóművészetének fő forrása a szülőföld, a természet és az ember iránt érzett bensőséges szeretet és tisztelet, ami ma példamutató lehet – magyarázta Szabó Kinga.

perse
Fotó:  Szvorák Emese
Kiállítás, kiadvány, méltó megemlékezés

Bacskai Béla nem alapított családot. Édesanyjával és bátyjával Deresken, Egyházasbáston, ezt követően haláláig Guszonán élt. 1966-ban került sor Losoncon első önálló kiállítására, amelyet 1978-ig tizenöt kiállítás követett. Képei eljutottak Moszkvába, Szófiába, Prágába és Pozsonyba, de a hazai képtárak és múzeumok is érdeklődtek irántuk. Művésztársa és példaképe, Szabó Gyula 1972-ben bekövetkezett halálát követően Bacskai műteremmé alakította át a persei szülőházat, amelyben képeit raktározta, keretezte, valamint a máig itt található kis nyomdán grafikáit nyomtatta. Műveit életében utoljára 1980-ban állította ki.

Tavaly volt Bacskai Béla születésének 85. és halálának 40. évfordulója, amelyről a járvány miatt nem tudtak méltóképpen megemlékezni.

Idén november 12-én a helyi kultúrházban kiállítás nyílt Bacskai Béla műveiből és bemutatták a Gömör és Nógrád festője című kiadványt, amelyet Puntigán József állított össze. November 13-án megkoszorúzták Bacskai Béla sírját, végül a kétnapos rendezvény kamarahangversennyel fejeződött be. Közreműködött Fazekas Bence hegedűművész és zenészbarátai, Vladimír Plachetka és Adolf Plachetka. A Bacskai Emlékház a községházán való előzetes bejelentkezést követően, a nyilvánosság számára is megtekinthető.

Megjelent a Magyar7 2021/47. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!