Átadták az Összetartozás kertjét Bátkában
A fa és az ember pedagógiai projekt részeként a múlt héten került sor az Összetartozás kertjének átadására a Bátkai Alapiskola és Óvoda belső udvarán. A gondosan kialakított parkban minden egyes fa egy, a projektbe bekapcsolódó, gömöri és nógrádi iskolát jelöl.
A pedagógiai projektnapok célja, hogy a különböző iskolák diákjai játékos és ismeretterjesztő módon mutassák be mit tanultak, és miként készültek fel az aktuális tanév során egy előre megadott témából. A lassan másfél évtizedes múlttal rendelkező gömöri projektnapokat évről évre más iskolában tartják Almágytól Várhosszúrétig.
Mint annyi minden másba, ebbe is beleszólt a koronavírus-járvány, s hirtelen kivitelezhetetlenné vált, hogy négy járás több mint egy tucatnyi oktatási intézményének a diákjai közös rendezvényen vegyenek részt azonos időben, azonos helyen.
Az említett projekt részét képezte az „Összetartozás kertje” kialakítása, amelyben a földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően kavicsos ösvényekkel jelölték a térség folyóit, a projektben résztvevő településeket pedig egy-egy gömbfa szimbolizálta. A fákat tavaly tavasszal ültették el, de a park átadására még másfél évet kellett várni. A szeptember végi átadót Gyurán Ágnes, a Bátkai Alapiskola és Óvoda igazgatóhelyettese vezette, Sebők Csilla igazgatónő pedig üdvözölte a meghívottakat. Nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy éppen ebben az iskolában került kialakításra az Összetartozás kertje. – Számunkra természetes a másokkal való együttműködés, hogy mindig, minden helyzetben azt keressük, ami összeköt, felemel, előrevisz, mindannyiunk épülésére – hangsúlyozta Sebők Csilla.
Mint Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke és a projekt főszervezője rámutatott,
az Összetartozás kertje megalkotásának gondolata nemzeti kisebbségi sorsunk történelmének két jelképét hordozza magában: a száz éve darabokra hullott haza sorsát, ugyanakkor a magunk teremtette régiós és tájhaza megtalálását.
Emellett a 70 éve újra kaput nyitó magyar iskola, mint a felvidéki magyarság egyedüli szellemi és közösségi izmosodása erőterének jelképét is felfedezhetjük benne. Ez a kert nem egyszerűen csak a kert, hanem sorsokat, életeket és jövőt hordoz magában, azt az akaratot, kitartást, kemény munkát, a magunkra találás egyedülálló történetét, ami mindig is jellemezte a gömöri magyarságot – mondta.
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – üzen Tamási Áron az erdélyi Farkaslakáról. Mi ide tartozunk, ez az a hely, ahol otthon vagyunk. Ez a szűkebb, a bensőségesebb, a legkedvesebb haza, mert ezt ismerjük a legbehatóbban, itt ismernek bennünket, itt szólítanak nevünkön, itt azonosítanak be családunk, szüleink szerint. Itt számít tudásunkra, munkánkra az a közösség, amelynek jövőt formáló tagjai vagyunk. A kerttel együtt ezt az örökséget adjuk át az iskola falai között élő és szellemileg gyarapodó gyermekközösségnek, felelős pedagógusoknak. Projektünknek ez volt a teremtő gondolata, ami most valósággá, emlékek hordozójává válik – mondta beszédében Ádám Zita.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, de levélben üdvözölte a találkozó résztvevőit. Kifejtette, hogy
gyermekeink már olyan nemzedéket képviselnek, akik számára az összetartozás alapélmény.
A nemzet egységére olyan adottságként tekintenek, amely érték és erőforrás számukra. Ismerik a különféle szervezetek jótékony segítségét iskolakezdéskor, tudják, hogy óvodáink, iskoláink, templomaink az anyaország segítségével korszerűsödnek, újulnak meg. Aki szeretné tudását vagy tehetségét kamatoztatni, tanulhat vagy dolgozhat anyanyelvi környezetben Magyarországon, vagy a Kárpát-medence más országaiban is. Trianon szétszakította ugyan az országunkat, de a nemzetünktől nem szakított el – mutatott rá. Mint fogalmazott, az oktatási intézmények fontos részei a nemzeti kultúra fenntartásának és átadásának, de azért, hogy továbbra is megmaradjunk ezen a vidéken magyarnak, tennünk kell. Külön-külön elveszünk, de ha összefogunk, erősek vagyunk. Az összetartozás érzésének táplálása egy lehetőség arra, hogy lélekben, szellemben megerősödjünk. Ahogyan a fák növekednek, úgy növekedjen, erősödjön, forduljon termőre és gyümölcsözzön minden magyar közösség közel s távol, mindannyiunk örömére – üzente az SZPMSZ elnöke.
Ezt követően sor került a kert névtáblájának leleplezésére, majd a Gömörből, Észak-Nógrádból, a Sajó, a Rima, a Gortva és a Balog folyók völgyéből érkező pedagógusok és projektvezetők is elhelyezték saját településük tábláját a számukra kijelölt fa törzsénél.
A fa és az ember pedagógiai projekt folytatása november 19-én lesz, akkor kerül sor az immár online térben megvalósuló záróeseményre, amelyen az egyes iskolák bemutatják majd saját projektjeiket a témában.
A pedagógiai projektben az Almágyi Alapiskola és Óvoda, a Várgedei Alapiskola, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola, a Dobócai Alapiskola, a Rimaszécsi Alapiskola, a Rimaszécsi Speciális Alapiskola, a Cakói Alapiskola, a Bátkai Alapiskola és Óvoda, a Nagybalogi Alapiskola, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola, valamint a Tompa Mihály Református Gimnázium, a Nagydaróci Alapiskola, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola, a Dereski Alapiskola, a pelsőci Dénes György Alapiskola, a Rozsnyói Református Gyülekezet Alapiskolája, a Dernői Alapiskola és a Szilicei Alapiskola vesz részt.2.
Megjelent a Magyar7 2021/39. számában.
