2021. március 21., 14:06

Alsóbodok: a Felvidék Csíksomlyója

Isten szolgája Esterházy János szellemének értékes öröksége és keresztény misztériummal átitatott emlékezete máig elevenen él a mártír gróf szülőföldjén, a Zoborvidéken. Esterházy emberségéről, jótetteiről már nemcsak az öregek regélnek, az alsóbodoki Zarándokközpont örökké közvetíti majd egy legenda üzenetét: A mi jelünk a kereszt!

Alsóbodok első év
Fotó: Sztruhár György

Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon (ma Veľké Zálužie). A családnak a Nyitra melletti településen voltak kisebb birtokai. Szomorú tényként lehet kezelni, hogy a faluban ma már csak maroknyi azoknak a lélekszáma, akik őrzik és vigyázzák Esterházy emlékezetét. Itt már csak az öregek elbeszéléseiből, meséiből ismerhetik a fiatalabbak a barátságos, emberséges gróf legendáját. Az Esterházy-örökség iránt érdeklődők Bíró Cyprián újlaki helytörténészhez is fordulhatnak.

Jelképes síremlék és egy, a templomban elhelyezett emléktábla mutatja, hogy a felvidéki magyarokért, a keresztény értékekért, az emberségért küzdő politikus családjának valaha köze volt a Nyitra-vidéki településhez.

A nyitraújlaki kastélyban, amelyben Esterházy János a gyermekkorát töltötte, elmegyógyintézet működik, amely 1995-ben avanzsált át kórházzá. Maga az épület jó állapotban van, de rendeltetése elszomoríthatja az Esterházy-örökség őrzőit, annál is inkább, mivel még mindig nem fordul kellő figyelem arra, hogy a kastély történelme alapos részletességgel legyen bemutatva a nyilvánosságnak. A szlovák műemlékvédelmi portálokon pedig az olvasható, hogy a kastély valamikor az Esterházy család birtoka volt, amelynek egyik tagja 1945-ben „összeveszett a németekkel”, és mindent hátrahagyva, önként menekült el családjával a kastélyból, amelynek berendezését a falusiak „privatizálták”, ezután került a kastély állami tulajdonba.

Esterházy János emlékezete megőrzéséért már a kilencvenes évek második felében kezdték még óvatos munkájukat a régióbeli magyar csoportok.

Óvatosan, hiszen Esterházy Jánost a szlovák állam a család több évtizede óta tartó kérésére sem rehabilitálta, annak ellenére, hogy 1993-ban az orosz legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította a gróf elítélését. A huszonegyedik század azonban már jóval eredményesebb és nyíltabb fellépést hozott, hozhatott.

A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya a nemzeti ünnepek alkalmával koszorúzást és megemlékezést tart Esterházy János jelképes nyitraújlaki síremlékénél. 2011. március 13-án, a gróf születésének száztizedik évfordulóján háromnyelvű (szlovák, magyar és lengyel) vörösmárvány emléktáblát helyeztek el a nyitraújlaki katolikus templomban „Az újlaki gróf Esterházy család emlékére, mely segítője és támogatója volt a község lakosainak” felirattal. A tábla elhelyezését és az avatás után következő magyar nyelvű szentmisét a Csemadok, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége szervezte meg.

A zoborvidéki falvak összefogásának és a szórványban megmaradni akaró fiatal, lendületes erőknek, a települések küldötteinek jóvoltából 2015-ben megalakult a máig aktívan tevékenykedő Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület.

Az egyesület kezdetben előadásokat szervezett, emléktáblákat helyezett ki és máig hűen védi Esterházy örökségét. Terjeszti, hogy Isten szolgája Esterházy János szolgálata, mártíromsága lelki iránytűként szolgál a felvidéki és az egyetemes magyarság, illetve minden más nemzet fiai számára is.

Alsóbodok kápolna
Az alsóbodoki kápolna.

Az egyesület igazgatója, ifjabb Csámpai Ottó mindenképpen szeretné kiemelni a megboldogult Schniererné Wurster Ilona nevét, aki fáklyavivőként tartott előadásokat a nyitracsehi Jurta Látványtárban, és a gróf szellemi örökségének őrzéséért megkapta az Esterházy-emlékplakettet. Esterházyról szóló előadásaival Molnár Imre történész is gazdagította a Zoborvidék magyarjainak tudását. Az egyesület Pogrányban emléktáblát avatott gróf Esterházy János eszméinek és emlékezetének a megőrzésére. A helyi hagyomány szerint ugyanis Esterházy sokat időzött Pogrányban, jóban volt az ottaniakkal, szerette a Zoborvidék népét.

Az egyesület égisze alatt az Esterházy János Zarándokközpont megálmodója és alapítója, Paulisz Boldizsár végigjárta a Zoborvidéket, öregekkel, idős emlékezőkkel beszélgetett Esterházyról.

Az ízes tájszólásban készült interjúkat lejegyezték. Paulisz Boldizsár, aki Esterházy János hű követője, eszméinek terjesztője lett, saját birtokait ajánlotta fel egy Esterházy-emlékpark létrehozására Alsóbodokon. Először az Esterházy János-keresztút, a Hűség Keresztútja készült el egy, a birtokon tartott fafaragó tábor keretében. Majd 2013-ban Boldizsár álmai és a neves érsekújvári építész, Istenes József útmutatásai alapján sor került a központ büszkeségének, a Szent Kereszt felmagasztalása kápolnának az alapkőletételére. Boldizsár úgy vélte, ideje erőteljesen az asztalra csapni a megfelelő helyeken, és végre hazahozatni Zoboraljára Esterházy János hamvait, hogy a gróf lelke megpihenhessen a kápolna alatti sziklasírban.

A 2017 nyaráig tartó kápolnaépítés szakmai felügyeletét Rastislav Kočajda és Istenes József vállalta, a belső teret Lencsés Zsolt balassagyarmati festőművész és munkatársai alakították ki. A sziklasír mészkőfalát a Pogrányból származó kalcitkristályok alkotják, a bodoki történetek szerint Boldizsár saját kezűleg alakította ki a nehéz kristályok elrendezését. A kápolnát és a sziklasírt 2017. szeptember 16-án Marek Jedraszewski krakkói érsek szentelte fel. A felszentelést követő gyászszertartás keretében helyezték el Esterházy János földi maradványait egy urnában a sziklasírban.

alsobodok_esterhazy_zk_emleknap7.jpg
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Az eseményen Esterházy János lánya, Esterházy-Malfatti Alice grófnő és unokája, Giovanni is jelen volt.

Alig fél évvel később már a pápa által felszentelt Esterházy-harang hívta temetési gyászszertartásra a központban megjelent több ezer zarándokot és gyászolót: Paulisz Boldizsár, a központ alapítója, Zoboralja lovagja, 2018. június 13-án elhunyt. Utolsó leheletéig az Esterházy-örökség építéséért és ápolásáért harcolt, a „A mi jelünk a kereszt” jegyében. Munkáját és feladatait a Paulisz és a Csámpai család aktívan és lendülettel folytatja, a zarándokközpont fejlődik, virágzik, a területén található Esterházy János Múzeum békeidőben több ezer látogatót fogad évente. A Zarándokközpontot méltán emlegetik a Felvidék Csíksomlyójaként. Az ide látogatók lelke mindig megnyugszik, szakrális, teremtő erők egyesülnek a kis zoboralji falu felmagasztalt szegletében. Biztosan csoda ez, hiszen Esterházy János és Paulisz Boldizsár hagyatéka és lelke őrködik ott a magyarság és az emberiség felett.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/11-es számában.

Megosztás
Címkék