2021. december 3., 12:40

Adócsökkentésre várva

A mintegy 7 100 lakosú Ipolyság város önkormányzati képviselő-testülete 2019-ben emelte az ingatlanadót és egyéb illetékeket. Ennek az azóta is sokak által vitatott döntésnek az értelmében mintegy 75%-kal nőtt a város által kiszabott adóteher.

ipolyság
Fotó: Kaszmán Zoltán

A vélemények eltérnek: van, aki szerint teljes mértékben megalapozott volt az ilyen mértékű emelés, míg mások rendkívül aránytalannak és eltúlzottnak tartják a 75%-os emelést.

A törvényből adódóan kénytelenek vagyunk 10%-kal növelni az óvodák, az iskolai éttermek, a napközis klubok és a művészeti alapiskola alkalmazottainak fizetését.

Ezeket a megnövekedett költségeket (149 ezer euró) a személyi jövedelemadókból álljuk, amelyet az állam lakosságarányosan visszaoszt városunknak. Ez a tétel ugyan nőtt, de a növekmény az említett béremelések költségeit sem fedezi. A város tervezett költségvetése alig 11 millió euró. Az ingatlanadóból származó jövedelme a módosítások következtében körülbelül 300 ezer euróval emelkedik” – írta a város polgármestere, Štefan Gregor a Honti Lapok 2020. februári számában megjelent közleményében.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a városvezetés miért döntött két éve a 75%-os emelés mellett, a polgármester elmondta, hogy már régóta foglalkoztak az ingatlanadó módosításának gondolatával.

– Ipolyság városa a helyi illetékeket és adókat ezt megelőzően 2012-ben és 2013-ban módosította. Azóta a nemzetgazdasági átlagbér mintegy 30%-kal, a minimálbér 60%-kal, az átlagnyugdíj pedig hozzávetőlegesen 20%-kal nőtt. De ne feledkezzünk meg az ingatlanárakról sem, amelyek az utóbbi években gyorsabban nőttek, mint az ezt megelőző időszakban. A módosításunkkal Szlovákia számos városához felzárkóztunk – állapította meg Ipolyság polgármestere.

Miért nem lehetett több évre ütemezni?

Az elmúlt hónapokban az Ipolysági Vállalkozói Társulás elnöke, Szőllősy Péter egyre többször hallatja hangját az adóemelések kapcsán.

A 2011-től működő, majd félszáz helyi vállalkozót tömörítő társulás vezetőjeként az a célja, hogy a városvezetés és az Ipolyságon tevékenykedő vállalkozók közti kommunikáció zökkenőmentessé váljon, s hogy a vállalkozói közeg – legyen szó akár szakmai bizottságokról, akár különböző rendeletek előkészítéséről – megfelelően képviselve legyen. Éppen ezért nehezményezi, hogy a 2019-es adóemelés előtt soha nem kaptak meghívást semmilyen tárgyalásra vagy munkaértekezletre, annak ellenére, hogy a város legnagyobb adófizetői valamennyien a társulás tagjai.

– Az adóemeléssel önmagában nem lett volna semmilyen probléma, ha évente az infláció mértékével növekedett volna, de hogy az ugrásszerűen 75%-os legyen, az már sok. Miért nem lehetett több évre ütemezni? – teszi fel a kérdést Szőllősy Péter. Mint mondja, az a vállalkozó, aki 2019 előtt évente 20 ezer eurót fizetett a vállalkozása után, jelenleg 34 ezret szolgáltat be immár második éve.

Amint azt a polgármestertől megtudtuk, Ipolyságon 3 ezer körüli az ingatlanadót fizetők száma; ebből 95%, vagyis mintegy 2 850 személy 500 eurónál kevesebbet fizet. Štefan Gregor szerint a 95% az ingatlanadó emelése után átlagosan 27,09 euróval fizet be többet évente.

„Ez tényleg olyan nagy összeg?” – kérdezte a városvezető a Miért emeljük az ingatlanadókat és egyéb illetékeket című cikkében, és kiemelte, hogy egy társasházban lakó, átlagos négytagú család esetében az adó- és illetékemelés havi 4,50 eurót tesz ki, míg a családi házban élők esetében körülbelül havi 6,50 euróval fizetnek többet. Arról is beszél, hogy a lakosok ezért cserébe felújított utakat és járdákat kapnak több mint 630 ezer euróért.

„Teljes utcákat fogunk felújítani, ahol az alapok, valamint az út- és a járdaszegélyek is cserélve lesznek; az utak új aszfaltréteget, a járdák új térkövet kapnak majd. Ezeket a javításokat a megnövelt bevételek nélkül nem engedhetnénk meg magunknak.”

szőllősy
Fotó:  Morva Mátyás
Szőllősy Péter
Magas az ingatlanadó Ipolyságon?

A vállalkozók ezzel szemben úgy vélik, hogy nem a beszedett adójövedelemből kell aszfaltozni, sokkal inkább pályázatokon nyert pénzből, illetve külső forrásokból.

– A helyi vállalkozók és polgárok adóit vissza kell juttatni a lakosoknak szolgáltatások formájában, jobban megtámogatott kulturális és minőségi sportlehetőségek megteremtésével – fogalmaz Szőllősy Péter. A vállalkozói társulás vezetője arra is rávilágít, hogy míg 2019-ben a régió hasonló méretű városában, Zselízen egy lakás után négyzetméterenként 0,15 eurót fizettek, addig Ipolyságon már akkor 0,20 eurót. Zselízen ez a mai napig 0,15 euró, az Ipoly-parti városban azonban ez az összeg 0,35 euróra nőtt.

Több mint a kétszeresét fizeti az ipolysági csak azért, mert a városvezetés így rendelkezett. Ugyanez érvényes a családi házak és garázsok esetében is.

A zselíziek helyben tudnak sportolni, van tornatermük, művelődési otthonuk, bevásárlóközpontjuk. És ez csak egyetlen város példája a sok közül. A lévaival is összevethetjük az ipolysági adópolitikát, hasonló a helyzet. A nagy különbség mégis az, hogy a lévai lakos helyben tud intézni mindent, helyben vásárol, helyben képezheti magát, helyben intézi folyó ügyeit, továbbá magasabb szintű és egyben sokrétű kulturális és sportolási lehetőségekhez is helyben fér hozzá. Míg a lévai mindezt megkapja adóiért cserébe, az ipolysági csak a töredékét. Meggyőződésem, hogy az adó mértékét nemcsak abból a szemszögből kell nézni, hogy mennyit kell beszedni, hanem hogy mit is kínál érte a város – érvel Szőllősy Péter. Felhívja a figyelmet arra is, hogy Ipolyságra nem érkezik befektető, és a főtér látképe nyomasztó.

Még az egyik legnagyobb bank is, amelynél rengeteg helybéli vezet számlát, kivonult városunkból. Ugyanez a helyzet az ország egyik legnagyobb telekommunikációs cégével is, amely szintén elhagyta városunkat.

A szociális biztosító kihelyezett ügyfélszolgálata október elsejétől megszűnt; mindössze a nyugdíjasok számára biztosít szolgáltatást. A befektetők ezért sem tolakodnak ide, és a kedvezőtlen állapotot tovább tetézi a régió legmagasabb adója! Egy befektető, aki több száz négyzetméternyi területet vásárolna a régióban, miért éppen Ipolyságra jönne, ahol akár évi 40 ezer euró ingatlanadót is fizetnie kellene, míg például Zselízen ugyanezért 25 ezret kérnének csak? Ott ugyanolyan körülmények között tudna vállalkozni.

Štefan Gregor szerint ámítás, hogy a befektetők a magas ingatlanadó miatt nem jönnek Ipolyságra. Szerinte a befektető számára az elérhetőség, a jó infrastruktúra, de főleg a szabad és minőségi munkaerő a fontos. Az ingatlanadó csak a költségei töredékét jelenti.

– Igen, voltak hangok, hogy a díjak fokozatos, évenkénti emelésével mérsékelhettük volna a terheket. Azonban semmilyen erre irányuló javaslat az előző években nem érkezett, mivel pénzügyi szempontból nem volt szükséges. Ha minden évben 15%-kal emeltük volna a helyi adókat és illetékeket, négy év után nagyjából ugyanazon összegeknél lennénk, mint most. A város bevétele az ingatlanadók szóban forgó megnövelésével mintegy évi 300 ezer euróval nőtt – tette hozzá a polgármester, aki úgy gondolja, az eltelt idő megmutatta, hogy az adóemelés megalapozott volt. Magyarázata szerint ugyanis ebből kifolyólag egyetlen vállalat sem jelentett csődöt. Mint mondja, ebben az időszakban senkit sem szankcionáltak amiatt, hogy későn fizette be az adóját, s készek voltak egyezséget kötni a részletfizetés feltételeiről is. Ilyen lépésekhez azonban nem kellett folyamodniuk.

A jövő évi költségvetés kapcsán a Szőllősy Péter által vezetett Ipolysági Vállalkozói Társulás 50 százalékos helyi adócsökkentést javasol. Mint a társulás vezetője mondja, két nagyon nehéz, járvány sújtotta éven vannak túl, visszaesett a termelés, megszűnt a turizmus, az emberek kevesebbet költenek.

 – Ez kihat mindannyiunkra. S ennek „tetejébe” majdnem dupla adót kellett befizetnünk, miközben a városvezetés 2019 óta ignorálja pénzügyi gondjainkat – tette hozzá.

A 2021. november 18-án megtartott testületi ülés végén Ipolyság polgármestere úgy fogalmazott, hogy „az utolsó decemberi ülésen minden bizonnyal egy 25 százalékos adócsökkentést fognak megszavazni”. A helyi vállalkozások szempontjából azonban ez csupán sovány vigasz a megoldás helyett.

Megjelent a Magyar7 2021/48. számában.

Megosztás
Címkék