2021. október 2., 08:26

Adjátok vissza az útjainkat!

Félelemben élő emberek, rettegő autósok, balesetek tömkelege, ijesztően csattogó csatornafedelek, repedező házfalak a közutak mentén – általános jelenség a tranzitforgalommal leginkább terhelt két Nagyszombat megyei útszakaszon, az 561-esen és az 507-esen.

kamionforgalom
Fotó: A szerző felvétele
Szép sorban egymás után. Kamionforgalom Nádszeg és Nyárasd között

Huszonhét teherautó robog el mellettem a mátyusföldi Taksony falujának templomától a galántai körforgalomig haladva. Alig ötperces, két kilométeres útszakaszon a huszonhét monstrumból húsz külföldi rendszámú. Magyar, cseh, lengyel, ukrán kamionok szelik, hasítják a régió útjait. A körforgalomból Diószeg felé haladva a mátyusföldi kavicsbányák „suterral” (sóder) megrakott teherautói tépik az aszfaltot, potyogtatva rakományuk apró, de kemény és éles darabkáit az útra, a személygépkocsikra.

Terhes teherforgalom sebtapasszal

A Galánta és Nagymegyer, valamint a Galánta és Dunaszerdahely közötti falvakban lakók mindennapjait keseríti meg a könyörtelen tranzitforgalom. Naponta több tízezer teherautó halad át a nem ekkora teherforgalomra tervezett másodosztályú közutakon, leginkább vagyoni károkat okozva a falvaknak és a közutak mentén lakó polgároknak.

A Nagyszombat megye által levezényelt aszfaltozások, útjavítások nem oldják meg a problémát, csupán sebtapaszként válaszolnak egy olyan kérdésre, amely már harminc évvel ezelőtt is felvetődött a régióban:

mit lehetne kezdeni az egyre terhesebb teherforgalommal? És míg a mindenkori kormány a lobbicégek hatása alatt áll, addig a nemzetközi tranzitforgalom megállíthatatlanul és könyörtelenül rombolja a mátyusföldi és csallóközi falvakat.

A lengyel kamionosok mennek a legvadabbul

Harminchárom éve lakom az 561-es út mellett. A helyzet förtelmes, egyik kamion éri a másikat, állandóan hallani a dübörgésüket – meséli egy fiatal alsószeli asszony. Itt nem mennek, hanem repülnek a teherautók. Rengeteg a külföldi, magyar, cseh, lengyel, bolgár, ukrán, román, horvát és szlovén kamion. A lengyel a legtöbb. Azok mennek a legvadabbul. Sokszor látom, hogy vezetés közben mobiloznak. Sokan a járdán bicikliznek a faluban, nem mernek az úton menni. Volt már hogy 30 centire ment mellettem a kamion, amikor megelőzött. És ha éppen a kanyarban kell előzni, az a többségnek nem gond. Átvág a szembe haladó sávba a teli vonalon is. Az utak buckásak. Hiába kapott új aszfaltszőnyeget az út pár éve, már tönkrement a kamionok rettentő súlya alatt. Már nagyon meg kéne regulázni itt a forgalmat, mert nem igaz, nem hiszem el, hogy a nekünk létfontosságú dolgokat szállítják!

Nagy Béla
Fotó:  A szerző felvétele
Nagy Béla, nádszegi képviselő
Kamionmentés

A nádszegi Nagy Béla nem kizárólag a főút mentén lakó polgárként, hanem önkormányzati képviselőként és a helyi önkéntes tűzoltószervezet parancsnokaként is gyakran szembesül a kamion-problémával. A Nádszeg és Nyárasd közötti, a Kis-Duna menti erdőszélen futó kanyargós közúton ugyanis heti szinten történnek közúti balesetek, alig van olyan hónap, hogy a termőföldekre vagy az árokba ne fordulna be egy nagy rakományt szállító kamion. Ilyenkor általában a nádszegi önkéntes tűzoltók ráncigálják ki a többtonnás monstrumot az árokból, komoly eszközpark és humánerőforrás bevetésével.

Tavaly hét, idén szeptemberig négy kamion fordult be a szántóföldre azon az útszakaszon.

Az az út egyszerűen nem erre a forgalomra van tervezve, és minden egyes rekonstrukcióval szűkül az út szélessége. Ha két kamion megy el ott egymás mellett, igen nagy a valószínűsége annak, hogy találkoznak a visszapillantó tükreik, ilyenkor esélyes, hogy az egyikük megijed, elrántja a kormányt, és már meg is van a baj.

Azon az útszakaszon viszont járnak biciklisek is és jelentős a személygépkocsi forgalom is – magyarázza Nagy Béla, hozzátéve, hogy egy-egy „kamionmentés” akár 6-10 óráig is eltart, olyankor ezt a forgalmas útszakaszt le kell zárni, ami az autósóknak nagyon nagy kerülőt jelent. Nagyszombat megye szándéka szerint szalagkorlátot építenének a Nádszeg–Nyárasd közötti útszakasz mentén, amely a kibillenő kamiont megtartaná az úton. A nagyon gyorsan közlekedő, megcsúszó kamion azonban ezen is átrepül.

Meg kellett nyitni a temető hátsó bejáratát

Amikor Nagy Béla harminc évvel ezelőtt felépítette a házát Nádszeg majtényi falurészén, a Nyárasd és Vásárút felé vezető út mentén, még nem gondolta volna, hogy veszélyes helyen kell majd élniük. – A falu másig végén, Királyrév felől már kijjebb tettük a falutáblát is, ott az ipari parknál már lelassul a forgalom, de a falu másik végén, ahogy bejövünk Nyárasd felől, az egy egyenes szakasz, ott még mindenki gyorsan hajt, átlagban nyolcvannal.

temetői aszfalt
Fotó:  A szerző felvétele
A nádszegi temetőnél az aszfaltburkolatot teszi tönkre a teherforgalom

Amint van egy kis gödör, hatalmas csattanásokat, zörgést lehet hallani, rezegnek a poharak a házban, repedeznek a falak.

Kacz Éva, Nádszeg polgármestere hozzáteszi, a koronavírus-járvány előtt minden testületi ülésen téma volt a borzalmas kamionforgalom. A környék polgármesterei között is ez a fő téma, hiszen a falvakat vagyoni kár éri. A kamionok például a nádszegi temető parkolóját használják megfordulásra, alaposan szétverve a parkoló aszfaltját. Ezt a „placcot” egy-két éve aszfaltozták le önköltségből, valószínű jövőre újra kell kezdeni a javítási munkálatokat.

Bizarr, hogy egy község pluszkiadásokba bocsátkozik nagyrészt külföldi cégek kamionjai miatt, a közutakat megcsinálgatja a megye, de a károkat, amelyek a falu vagyonában, a házakban keletkeznek, senki nem téríti meg.

A számtalan balesetről már nem is beszélve. A nádszegi temető bejárata a kamionok miatt veszélyes lett, így az önkormányzat megnyitotta a hátsó bejáratot.

Akárhonnan is nézik a problémát, egy megoldást látnak reálisnak: elkerülő utat kellene építeni, mert a kamionok tényleg nem tudnak másfelé menni Magyarország felé, hacsak nem akarnak óriásit kerülni, márpedig miért akarnának.

Elkerülő út. Kincs, ami nincs

Racskó Pál, a Galántai Járási Hivatal közútkezelő részlegének vezetője szerint az is nagy probléma, hogy a nehéz rakományt cipelő monstrumok a nyári hónapokban teljesen szétnyomják a közutak aszfaltját. Az útjavítások pedig igazából abból állnak, hogy leszedik az aszfalt felső rétegét, és 11-12 centiméteres új aszfaltot húznak rá, de az alapokig nem mennek le, mert nincs pénz. A másod-, harmadosztályú utaknál akár hetven centiméter mélységig le kellene menni, tömöríteni makadámmal, lebetonozni, száradni hagyni, majd arra ráhúzni az aszfaltot. Ezzel a lépéssel meg lehetne szilárdítani az utakat, amelyek mára már a szélességi paramétereknek sem felelnek meg. A falvak szempontjából azonban ez sem megoldás, hiszen ugyanúgy áthaladna rajtuk több ezer kamion. Számukra a megoldás az első osztályú elkerülőút megépítése lenne, amely a galántai körgyűrűtől futna a 63-as útra.

A minisztérium és a megye keringője

Ezt erősíti meg Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József is. Tavaly ősszel találkozott a megye vezetése a közlekedésügyi minisztérium képviselőivel, beleértve a minisztert, Ondrej Doležált is.

Ígéretet kaptunk arra, hogy ez a két útszakasz – a Galánta–Nagymegyer és a Galánta– Dunaszerdahely – fizetőssé válik a kamionforgalom számára"

– magyarázza Berényi, rámutatva arra, hogy a magyar régiókban elsősorban a nemzetközi tranzitforgalom okozza a fejfájást. A hazai kamionos lobbi azonban erősebbnek bizonyult, és a minisztérium visszatáncolt az ígéretétől, így július elsejétől nem történt meg a fizetéskötelezettség bevezetése, ami óriási probléma.

teherforgalom
Fotó:  A szerző felvétele
Teherforgalom a Mátyusföldön
Ha úgy adódik, hogy a megalakulófélben lévő Szövetség bejut a parlamentbe, akkor komoly politikai igény lesz részünkről, hogy Galántát, Dunaszerdahelyt és részben Szencet is tehermentesítve készüljön el egy új út, elkerülve a településeket.

Ha az R7-esnél sikerült megtalálni a megoldást, akkor itt is megszülethetne. Annyival lenne drágább a dolog, hogy a Kis-Dunán kellene találni egy helyet, ahol megépülne egy híd"– folytatja Berényi. Nagyszombat megye évente közel tizenegy millió eurót költ útfelújításokra, ennek az összegnek több mint harmincöt százaléka érkezik a Galántai és Dunaszerdahelyi járásba. Kérték a minisztériumtól, hozzon létre egy útalapot, hogy a megyék pályázhassanak a kritikus útszakaszokra. Az ígéret erre is megszületett, de előrelépés itt sem történt, pedig a gazdasági jellegű aktivitások (kavicsbányák, szemétlerakatok, ipari parkok) egyre inkább növelik a tranzitforgalmat az említett régiókban.

Berényi utal arra is, hogy harminc évvel ezelőtt a gazdasági irányvonal Berlin–Moszkva, vagyis nyugat-kelet irány volt.

Az uniós tagságnak és a keleti blokk szétesésének következtében ma már egyértelműen a Gdanszk–Isztambul vonal a legerősebb, és ez sajnos rajtunk, Mátyusföldön és Csallóközön keresztül halad.

A szállító cég nem fogja körbe küldeni a kamionost az autópályákon keresztül, amikor nálunk még fizetni se kell, és elfogadható állapotú utakon utazhatnak. Nekünk meg öt év után szétesnek az útjaink. Summa summarum, a megye alelnöke egy új út megépítésében látja a megoldást, vagy egy kicsivel költségkímélőbb, de tervezés szempontjából bonyolultabb megoldásban: ha minden egyes falu mellé elkerülő utakat építenének. A teljesen különálló új út megépítése viszont kormánydöntés. – Ehhez az kell, hogy ott legyünk a kormányban és be tudjuk sorolni a prioritások közé – tette hozzá Berényi József.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/39-es számában.

 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.