A turizmus lehet Beretke kitörési pontja
Kevés kisközség mondhatja el magáról, hogy olyan gyönyörű környezetben fekszik és annyi látnivalóval rendelkezik, mint Beretke. A község vezetősége a szinte felbecsülhetetlen kulturális és természeti örökséget felmérve pár éve tudatos fejlesztésbe fogott és az értékek megóvása mellett tett hitet.
A Tornaljától 10 kilométerre, a Murány és a Sajó folyók összefolyásánál fekvő gömöri település első írásos emléke 1286-ból származik. Nevét feltehetőleg első birtokosáról kapta.
A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, a feljegyzések szerint még 1720-ban is mindössze két család lakta. A 18. század folyamán aztán fokozatosan visszatért az élet, a község újra települt, s ekkor épült meg a barokk stílusú Beretkey-kúria. Magát az épületet Beretkey Zsigmond építtette (1754-ben), de később házasság útján a Fialka család tulajdonába került, így Fialka-kúria néven is ismert.
A kastélyt - ahogy a helyiek nevezik - valaha gyönyörű park vette körül, amely még üvegházzal is rendelkezett. Az utolsó lakója Tornallyay Margit volt, aki a két világháború között saját birtokán református árvaházat működtetett a faluban, s nagylelkű és segítőkész természete miatt nagy becsben tartották az emberek.
A 20. századra jellemző keserű nemesi sors azonban őt is utolérte. "1948-ban megkezdődött az államosítás, az úrnőt pedig megfosztották mindenétől és kitették a kastélyból. Alig maradt ruhája, amiben eltemették" - mesélte Giczei Anna polgármesterasszony, akit még pici gyermekként látott Gömör vármegye nagyasszonya.
A Tornalja városát is megalapító Tornallyay-család telkét a szocializmus évei alatt felparcellázták és beépítették, az egykori nemesi lakban pedig egy ideig óvoda, majd kocsma működött, sőt még magtárként is használták, mielőtt állapota teljesen leromlott. A kúria belső terét kifosztották, még a bútorokat és a cserépkályhákat is elvitték.
Romos kúriából szállás
Az önkormányzat az áldatlan állapotot megelégelve lépett, s megkereste a leszármazottakat. A Budapesten élő Tornallyay Zoltán családja úgy döntött, hogy a falunak adja a kúriát - azzal a feltétellel, hogy a község azt nem adhatja el, felújíttatja, majd berendez benne egy emlékszobát.
Az évtizedeken át gondozatlan, romos épületbe így lassacskán visszatért az élet. A kastély 2007-től újra látogatható, oldalsó homlokzatán ugyanabban az évben helyezték el Tornallyay Margit földbirtokosnő emléktábláját.
A felújított kúriát sokrétűen hasznosítják, így az idelátogató turistáknak szálláshelyként is szolgálhat. A négyszobás tágas épületben konyha és zuhanyzó is van, alapvetően családok illetve kisebb csoportok fogadására alkalmas, de szükség esetén 36 fekvőhelyet is ki tudnak alakítani az évszázados falak között.
A vendégkönyv tanúsága szerint megszálltak itt már neves művészek, színészek, iskolások az ország különböző pontjairól, vagy éppen a Lengyelországba tartó lovas zarándokok, legutóbb pedig a budapesti Bethesda Gyermekkórházból volt itt egy több mint 20 fős gyereksereg. Ha kell, a szomszédos kultúrházban mintegy 80 ember számára étkezést is tudnak biztosítani - közölte a polgármesterasszony, aki a kevesebb mint 400 lakosú község egyik kitörési pontját a turizmusban látja. Giczei Anna elárulta, hogy minden vendéget készséggel fogadnak és a lehetőségeikhez mérten igyekeznek mindig fejleszteni valamit.
Könyvtár és galéria egy helyen
A kúriában kapott helyet például a falu könyvtára is, melynek gyűjteménye nagyrészt adakozásból jött össze és jelenleg kb. 6000 kötetet számlál. Időnként itt tartják a református istentiszteletet és a katolikus szentmisét is, a faluban ugyanis mindkét felekezetnek élnek hívei.
A második világháború során a sziklaszirten álló kápolnát és a református templomot is találat érte. A lebombázott templomból megmentett egyetlen festmény, amely a falu védőszentjét, Szent Pétert ábrázolja ugyancsak a kúriában látható.
Az épületben megtekinthető továbbá a Gömöri Fotóklub állandó kiállítása, melyet a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület és a Balassagyarmati Fotókör tagjaival közösen készítettek egy fotótúra során a környék látványosságairól. "A fotósok le voltak nyűgözve a tájtól, mindig örömmel és szívesen járnak vissza ide"- emlékezett Benedek László, a Gömöri Fotóklub elnöke, akit két éve a község hírnevének öregbítése érdekében kifejtett tevékenységéért Beretke díszpolgárává avattak.
Sok érdekességet rejt a tanösvény
Benedek László fotóművész, barlangkutató a község határában húzódó tanösvény kiépítésében is aktívan részt vett. Az 1980-ban védetté nyilvánított területen húzódó Murány-áttörés Tanösvény hossza 3,5 km, így bejárása nem túlságosan megerőltető családok számára sem.
A tanösvény a barlangokkal, az itt talált értékes leletekkel, a Peskő-sziklával, a gyönyörű Murány-áttöréssel, az épített örökséggel (a vízimalom régi épületével és a Rosszgyárnak nevezett 17. századi vasgyárral), valamint az egyéb természeti szépségeivel együtt már önmagában annyi érdekességet tartalmaz, hogy mindezek bemutatásának egy következő cikket lehetne szentelni.
S akkor még nem is beszéltünk a község strandfürdőjéről, vagy a gondosan berendezett tájházról, mely a méhészet történetét bemutató állandó kiállítással is rendelkezik, s egyben szálláslehetőséget is kínál a megfáradt vándoroknak.
Érdemes tehát Beretkére látogatni, ahol rengeteg a látnivaló és mindig barátságosan fogadják az odaérkező turistákat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2018/21. számában.
