2021. március 8., 09:32

A palásti arany hajszálak

A palásti és az ipolyfödémesi aggastyánok közül már csupán a legvénebbek tudják felidézni a misztikus Szkornai-tó hajdani históriáját.

A történet abból az időből való, midőn a nászuk előtt elhalálozott helybeli leányok tündérekként vissza-visszajártak a Palást külterületén levő állóvízhez, hogy napszentületkor ruhát mossanak, énekeljenek, táncoljanak és kifésüljék aranyhajukat. 

Pitymallat előtt azonban a közeli pagonyban mindig kámforrá váltak. A palástiak rendre összegyűjtötték az ott elhullajtott arany hajszálakat, s megelégedetten éldegéltek a hozamból, amire szert tettek.

Történt egyszer, hogy egy Nógrádból érkező kapzsi férfi ollóval a kezében elrejtőzött a tó melletti cserjésben, majd onnan sebtében előugorva megfosztotta hajzuhatagától a legbájosabb leányzót. Aznap este még az Olvári-völgyön túl is visszhangzott a tündérek szívet tépő zokogása.

A mohó kalandort elnyelte a föld, s azóta a tündérek sem bukkantak fel.

palast004.jpg

A hajdanvolt korszakokra nyitott szívvel emlékezők, s ezen idők mozzanataiból okulni s lélekben gyarapodni vágyók még mostanság is rábukkanhatnak egy-egy palásti arany hajszálra…

Az első arany hajszál: az 1552-es emlékpark

A Mohács utáni korszak legnagyobb mezei összecsapásának, a palásti csatának a színterén, ahol sok más mellett Vác püspöke, Sbardelatti Ágoston is hősi halált halt, 2016-ban emlékparkot alakítottak ki.

1552. augusztus 10-én Ali budai pasa éppen itt mért súlyos vereséget az Ördög Mátyásnak is nevezett Erasmus von Teuffel vezette – német, olasz, cseh és morva zsoldosokból, valamint a lévai várőrség magyar katonáiból álló – seregekre.

A keresztény ármádia élelmezési biztosává kinevezett Sbardelatti Ágostont az utolsó egyházi méltóságként emlegetik, aki karddal a kezében lelt örök nyugalomra.

A második arany hajszál: a Thury György-tanösvény

A dunántúli oroszlánnak is titulált Thury György, a bajvívás, a kardforgatás és a kopjatörés hérosza, aki valamikor 1519 körül a közeli Középtúron jött a világra, maga is részt vett a gyászos kimenetelű 1552-es palásti csatában. Az ütközetet átvészelte, hogy később lévai várkapitányként vitézkedjen.

Évek múltán azonban az óriási túlerőben levő oszmánok tőrbe csalták, testétől széjjelválasztott, összesen száz kardvágástól sújtott fejét diadalmenetben vitték Konstantinápolyba – éppen négyszázötven esztendővel ezelőtt.

Thury fejsebeit selyemfonállal fércelték össze, hogy a szultán megtekinthesse a Zrínyi Miklós és Jankovich Ferenc által is megénekelt valamikori ellenfele arcvonásait. Az ország első számú bajvívójának, a magyar Cidnek az emlékét a 248 méter magasba nyúló Konyerád-hegynél kialakított tanösvény őrzi.

A harmadik arany hajszál: a Hítlen-árok

A különös természeti képződmény megnevezése a más vallású, vagyis hitetlen törökökre utal, akiknek porhüvelye a palásti csatát követően éppen e véráztatta magyar földben talált örök időkre szóló otthonra.

palast003.jpg

Amikor az oszmán seregek a 16. században uralmuk alá kerülő széles vidéken fosztogattak, harácsoltak, portyáztak, nem ritkán a Hítlen-árok oltalmában pihentek meg.

A negyedik arany hajszál: a Litva folyó

A csendes Litva szépséges folyóvidékének legszemrevalóbb szakasza Cseri és Palást között húzódik. Több ezer esztendő során itt alakult ki a vízfolyás mély, kanyonos völgye.

A Korponába torkolló folyó vize az ádáz palásti csata óta évente egyszer, augusztus 10-én pontban éjfélkor vörössé változik.

Az első hajnali kakasszóig vérvörös víz kavarog a medrében.

Az ötödik arany hajszál: a Kőlyuk

A palásti, a litvarci és a gárdonyi lakosok az 1500-as években szakadatlan szorongásban, szüntelen feszengésben, rettegésben éltek.

A Kőlyuk, ez a Feketeluknak is nevezett, sziklába vájt üreg egyszerre szolgált megfigyelő- és búvóhelyként.

A veszedelmes török korban erről a helyről jelezték a lakosoknak a közelgő veszélyt, fenyegetettséget.

A hatodik arany hajszál: a veres kereszt

Ugyancsak a török időkben történt, hogy Palást és Födémes között, a két helység mezsgyéjén holtan találtak egy oszmán hadfit. A merénylő kilétére nem tudtak fényt deríteni, s a gyilkosság színhelyét egyik község sem vallotta sajátjának. A muszlim elöljáró végül felemás igazságot hirdetett: a gyilkos kiadására a palástiakat kötelezte, ellenkező esetben a falu rémült lakosságának megtizedelését irányozta elő.

palast001.jpg

A Koncz Ambrus nevezetű palásti bíró a vérfagyasztó verdikt végrehajtásától meg kívánta oltalmazni olyannyira szeretett faluját, ebből fakadóan önnönmagát vallotta az emberölés delikvensének.

A veres kereszt ma éppen azon a helyen áll, ahol a mártír palásti bírót elevenen karóba húzták.

A hetedik, a nyolcadik, a sokadik…

Folytathatnánk a sort, tudniillik számos további arany hajszál hever még Palást tágas térségében. Elegendő a Kálváriánál, az 1988-ban természetvédelmi területté nyilvánított Sípka rezervátumnál, a Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomnál, a kúriáknál, a Méhecske-barlangnál, a Palásthy-kastélynál, Hont vármegye utolsó főispánjának, Ivánka Istvánnak a sírjánál vagy éppen a Babba kápolnánál levőre gondolni.

Az eddig meglelt arany hajszálak szenvedélyes gyűjtője, a falu és a környék természeti, kulturális és néprajzi értékeit bemutató tanösvény egyik létrehozója az a Hojsza Zoltán, aki – a helyi Permeo polgári társulás aktív tagjaival karöltve – a szellem fényével átvilágítva, az általuk hordozott tapasztalatokat leszűrve összefésülte azokat.

Máig arra törekszik, hogy felhívja a hajdani korokra nyitott szívvel emlékezők, s ezen idők történéseiből okulni s lélekben gyarapodni vágyók figyelmét arra, hogy néha-néha még visszatérnek a palásti tündérek…

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/9. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!