A keresztények az év bizonyos részében megtébolyodnak
Egy hódoltság korából való török beszámoló szerint „a keresztények az év bizonyos részében /farsang idején/ megtébolyodnak: ordibálnak, ugrálnak, s csak miután varázserejű port /szentelt hamut/ hintenek a fejükre, térnek ismét észhez.
Bizony más volt a farsang még nem is olyan régen. Vadabb, táncosabb, mulatósabb. Egyik ismerősömtől hallottam, 1965 körül évente 13 bálba, mulatságba is elmentek. Bár manapság szórakozni, mulatozni bármikor lehet, a legtöbb bált még mindig farsang idején rendezik.
A helyi Csemadok több mint fél évszázados rendezvénye. Bócz Mária a sokéves szervezők egyike elmondta, 1969-ben rendezték az elsőt. Eleinte a magyar alapiskola szülői szövetségével közösen, de egyre többen lettek, ezért a rendezvény kettészakadt. Sőt! Mivel a sok érdeklődő számára a magyar bálban már nem volt hely, volt olyan ötéves időszak, hogy még a farsangi bált is megszervezete a Csemadok helyi alapszervezete.
„Örömmel konstatálom, hogy a jelenlegi bálra szokás szerint rengeteg tomboladíj összejött. Az est folyamán vacsora, kétfajta rétes, bor, pogácsa várja a vendégeket. A Városi Művelődési Központ előterében pálinkával és pogácsával vártuk az érkezőket, a hangulatot a Dallamvilág alapozta meg. A bált már többedik alkalommal a helyi Pásztortűz Néptánccsoport nyitotta meg, az est folyamán még fellép Lara és Jakub az érsekújvári társastánc iskolából” – mondta el Steiner Zsuzsa főszervező.
Béres József cégvezető és felesége majdnem minden évben részt vesz a bálon. Elmondta, azért szereti ezt a bált, mert rengeteg itt az ismerős és ő csak magyarul tud mulatni. /Béres úr híres a régióban arról, hogy támogatja a magyar rendezvényeket, ezt a bált is sponzorálta./
Alig pengetett pár taktust a Gajmesz Band a bálozók a parkettre siettek és ropták hajnalig.
Lévárdy Mónikától jött az ötlet, amit a Csemadok tagok Mocskos Éva elnökkel az élen felkaroltak. Így került sor tegnap a nagyon jó hangulatú, sok résztvevőt vonzó első újkori leánybálra.
Lévárdy Mónika kutatásai szerint Köbölkúton már az 1930-as években is rendeztek leánybálokat, ezeket közvetlenül a háború után újraindították. Ekkortájt a bált a helyi iparosok szervezték, feleségeik – a védnöknők - pedig segítkeztek a rendezvény körüli teendőkben. A lányok a háború utáni időben képesek voltak még Pozsonyba is elutazni, hogy anyagot vegyenek a varratáshoz, mert ekkor az egyforma ruha volt a szokás.
Mocskos Éva elmondja, mint ahogy régen, a lánybál főszereplői most is az elsős és másodikos középiskolások, aki egyforma fehér ruhákban adják elő nyitótáncukat, majd a tánc első körében a felkérik édesapjukat. Éjfélig van hölgyválasz. A hangulatról a perbetei Bonita zenekar gondoskodik.
A bál részeként egy fotókiállítást is életre hívtak a csemadokosok, ahol az 1930-as évektől fellelhető leánybáli fényképek voltak kiállítva. Sokan keresték a fényképeken hozzátartozóikat, és jót mulattak, amikor meglátták önmagukat, anyukájukat vagy éppen a nagyit a nagyit hosszú báli ruhában.