A jánokiak nem kérnek a szemétégetőből

2020. október 25., 18:13
Fábián Gergely

Egy beruházó azt tervezi, hogy hulladéktüzelésű erőművet épít a Kassa-környéki járáshoz tartozó Jánok településen. A régió lakossága az életkörülmények és a levegő minőségének romlásától tartva tiltakozik. Begala Gyula, a község polgármestere állítja, mindent megtesznek azért, hogy ne épülhessen náluk szemétégető.

A történet ismerős, az elmúlt években elég gyakran találkozhattunk hasonlóval magyarlakta vidékeken. Érkezik egy beruházó, aki biomasszával működő, villanyáramot termelő erőművet építene. Elindítja az engedélyeztetési folyamatot, majd egy idő után kérvényezi a tüzelőanyag módosítását, és a biomassza helyett úgynevezett szilárd alternatív tüzelőanyaggal (TAP) és másodlagos tüzelőanyaggal (TDP) – vagyis gyakorlatilag szeméttel – üzemeltetné az erőművet. Magyarán: szemétégetőt építene. Ez volt a terv Krasznahorkaváralja és Várhosszúrét határában, Nagyrőcén vagy Makrancon, ahol az erőmű meg is épült. Most Jánok – és a környező települések – lakossága tiltakozik az ellen, hogy hulladékégető létesüljön a szlovák–magyar határtól alig három kilométerre fekvő falu közvetlen közelében.

A tervezett beruházás összege körülbelül kétmillió euró. A projekt 2013-ban indult, megkapta az építkezési engedélyt. A beruházó a kassai AR Donax Kft., amelynek tulajdonosa a Seychelle-szigeteken bejegyzett Strabilia Consulting. A beruházó az idén kérvényezte a tüzelőanyag módosítását, amelynek legfeljebb 70 százalékát tenné ki a TDP. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azt mutatja, a hasonló erőművek üzemeltetése során ezt nem tartják be, szinte teljes mértékben szeméttel fűtenek.

A környék tiltakozik

A tüzelőanyag módosítását ellenezte Jánok község és a megyei hivatal, a Bódva menti Városok és Falvak Társulásában (ZMOÚB) tömörülő 24 település, valamint 36 magyarországi község is tiltakozott. A szemétégető létesítése ellen petíció indult, rövid idő alatt 2400 aláírást sikerült összegyűjteni.

A Kassa-környéki járási hivatal környezetvédelmi osztálya a módosítás engedélyezése előtt környezeti hatásvizsgálat (EIA) elvégzését kérte, ami ellen a beruházó fellebbezett. Itt tart most a folyamat.

Begala Gyula, Jánok polgármestere szerint a beruházó a hatásvizsgálatot azért nem akarja, mert ezzel érvényét veszíti a 2013-ban kiadott, 2020. december 31-ig érvényes építkezési engedély. Újat pedig nem kapna. Amennyiben elindul az EIA, a település követelni fogja, hogy a folyamat nemzetközi legyen, hiszen a határ közelsége miatt az ügy magyarországi településeket is érint.

Begala Gyula, Jánok polgármestere
Begala Gyula, Jánok polgármestere
Környezetvédelmi szempontok szólnak ellene

Peter Čunderlík, az AR Donax ügyvezetője az állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott, nem szemétégetőt építenének, azzal érvel, a TDP nem szemét, hanem certifikált tüzelőanyag. Emellett azt állítja, elektromos energiát termelnének, és új munkahelyeket hoznának létre a községben. Čunderlík szerint körülbelül 18 hónapig tartana üzembe helyezni az erőművet, a kérvényezett módosítás után folytatnák az építkezést, amelyet a tereprendezéssel már megkezdtek.

Ez utóbbi állítás sántít. Igaz ugyan, hogy évekkel ezelőtt elegyengették a korábban zöldségtermesztésre használt, egyébként is sík földdarabot, illetve szétszórtak rajta néhány teherautónyi kavicsot, de ezt nehezen lehet komoly építkezésnek nevezni, ugyanis azóta semmi sem történt a helyszínen. Ha már a helyszín került szóba, érdemes megemlíteni, hogy a tervezett építkezéstől néhány méternyire folyik az Ida-patak, amelyben ismét megtelepedett a hód, amely védett állat Szlovákiában. A földterület másik oldalán pedig az Állami Természetvédelem (ŠOP) által nyilvántartott láp található. A kérdéses parcella két patak között fekszik, gyakran elönti a víz (a cikk írásakor is ez volt a helyzet). Ez nemcsak azért gond, mert a víz kárt tehet a berendezésekben, gépekben, de magával sodorhatja a tárolt szemetet is, amelyben veszélyes anyagok is lehetnek elő. Emellett a területen jellemzően északi szél fúj, ami a falu felé vinné az esetleges káros anyagokat és a bűzt.

Jánok
Jánok település
Nem akarunk szemétégetőt!

Begala Gyula polgármester rámutat, amikor a település évekkel ezelőtt jóváhagyta az építkezési engedélyt, a helyi gazdáknak akartak segíteni, hogy hasznosítani tudják a szalmát, kukoricagórét, fahulladékot. Azóta azonban megváltoztak a technológiák, egyszerűen nincs elég biomassza, ezért az erőművekben egyre inkább áttérnének a hulladék tüzelésére.

A hulladék Szlovákiában, Európa-szerte és az egész világon nagy gond. Ugyanakkor nagy üzlet is. A megtelt hulladéklerakatokat bezárják, újakat nem nyitnak. A nyugati országok pedig komoly összegeket fizetnek azért, hogy megszabaduljanak a szeméttől. Az „ügyes” vállalkozók a tüzelőanyagként beállított, darált hulladékot az országba hozzák, és elégetik az eredetileg biomasszára tervezett erőművekben.

A jövő útja egyértelműen az újrahasznosítás. A Bódva menti települések ennek szellemében oldanák meg a hulladékkezelés kérdését. Ha sikerül állami támogatást szerezni, egy hulladék-feldolgozó üzemet építenének, amelyben 80-90 százalékban újra lehetne hasznosítani a hulladékot. A maradék 10-20 százalékot pedig el lehetne égetni a tornai cementgyárban és a kassai vasgyárban, ahol ez napjainkban is történik. Tehát semmi szükség arra, hogy egy szemétégető épüljön Jánok határában, amelynek úgysem lenne fűtőanyaga.

– Nem akarunk szemétégetőt. Az emberek fel vannak háborodva, elsősorban a módszer miatt, mert ezt úgy akarták megvalósítani, hogy őket meg sem kérdezték. Nyomást fogunk gyakorolni az állami szervekre, hogy megoldódjon a hulladékfeldolgozás kérdése, de ne szemétégetővel. Mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzunk a felépítését. Nem engedjük, hogy idegenek nyerészkedjenek itt és döntsenek arról, mi épüljön a községünkben, tönkretéve ezzel azt a fejlődést, amit az elmúlt években elértünk – mondja a polgármester.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/43. számában)

Kövesse facebook oldalunkat is!