2020. február 2., 12:24

A haszon minden előtt?

Somorja a Felső-Csallóköz hajdani központja. Manapság rányomja bélyegét, hogy egyre inkább betagozódott a főváros agglomerációjába, egyre nagyobb a beköltözés a pozsonyiak részéről, az utak túlzsúfoltak. Mindennek ellenére egy jómódú, élhető városkának tűnik.

Új házsorok nőnek ki a valamikori gazdag szántókon, a lakosság mégsem duzzad olyan mértékben, mint például a szomszédos, valamikori pár száz lélekszámú Vörösmajorban (Hviezdoslavov), amely lassan megközelíti Somorja lélekszámát. 

Az utóbbi napokban viszont egy környezetvédelmi ügy borzolta fel a somorjaiak kedélyét. Egy vállalat a Szenci úton található egykori borüzem területén kívánt létesíteni hulladék-újrahasznosító üzemet. A lakosság ez ellen élt a petíciós jogával, 1704 helyi lakos tiltakozott a hulladékhasznosító ellen.

A borüzem évekkel ezelőtt megszűnt, azóta az épület romlik, persze különböző bérlők igyekeztek kihasználni az attraktív telephelyet. Például kibérelte egy török vállalat, amely használt televíziók feljavításával foglalkozott, de tavaly befejezte a működését. Ekkor jelent meg a pozsonyi székhelyű Palkov Kft., amely nem kezdő a hulladékfeldolgozás területén, a fővárosban több üzemegységgel bír. Somorján ez már a harmadik próbálkozás hulladékfeldolgozó létesítésére. Volt egy plazma-égetős variáns, jelenleg is folyik egy engedélyeztetési eljárás ideiglenes lerakat létesítésére. Mindre jellemző, hogy nem a térség, hanem a főváros hulladékgondjait kívánja megoldani.

A Szenci úton élők 2019 szeptemberében figyeltek fel arra, hogy az egykori borüzemben átépítési munkák zajlanak. Jelezték a városi hivatalnak, amely megállapította, hogy engedély nélküli belső átépítési munkák folynak, így a hivatal 15 ezer eurós büntetést rótt ki. A vállalat ezt kifizette, majd a beruházásban érdekelt Palkov Kft. építkezési engedélyért folyamodott, amelyet a mai napig nem adtak ki neki.

A vállalkozás beadványa alapján a vállalat egy mobil szeparálóegységet működtetne. Ez összezúzná a technikai hulladékot, majd szétválogatná a különböző fémeket. A technológiát csöndesnek írták le, és vállalták, hogy amit idehoznak, azt rögtön el is viszik.

Egy bökkenő van, hogy évi 150 ezer tonna feldolgozásával számoltak, ami napi 25-30 kamiont jelent.

Mindez nem jelentene terhet egy lakatlan részen, de nem Somorja egyik legfrekventáltabb útján, ahol már megszokott jelenség a dugó, hiszen ez az út a Pozsonyba igyekvőknek is egyfajta egérutat jelent. Beláthatatlan, mit okoznának a csúcsidőben ott várakozó kamionok, és az ott élők sincsenek meggyőződve arról, hogy a technológia zajtalan, portalan lenne.

Ezeket az érveket a város egy szakvéleménnyel támasztotta alá. A minisztérium talán ennek hatására is úgy foglalt állást, hogy 100 ezer tonna feldolgozása felett szükség van környezeti hatástanulmányra (EIA). A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya ennek ellenére kiadta a beleegyezést a tevékenység elindítására. Ezt a város megtámadta, de mivel nem vizsgálták a tevékenység környezetre való hatását, a város esélyei nem igazán rózsásak. A város csak akkor tilthat be valamit, ha nem tartják be a törvényi határokat. Hiába érvelnek az ott lakók, hiába ellenkezik a város érdekével, a vállalkozónak nincs más dolga, mint betartani a törvényes határértékeket. Sőt, ezt időközben módosították is. Az első beadványában tervezett 150 ezer tonna kapacitást levitték havi 2 ezerre. A helyiek ezt átverésnek tartják, félnek, hogy az engedély kiadása után a vállalkozó már úgy módosítja a tevékenységét, ahogy nem szégyelli.

A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya 2020. január 10-én az ügyben kiadott újabb határozata a tervezett tevékenységnek az életkörnyezetre és Somorja lakosságára gyakorolt hatását elfogadhatónak találta. Számukra nem volt fontos, hogy még a minisztérium szerint is vizsgálni kellene a környezeti hatásokat. Nem zavarta őket a lakossági petíció, amellyel a város testülete is egyetért, kiemelve, hogy egyéb várható környezeti hatásokat is aggályosnak vél.

Orosz Csaba polgármester megkeresésünkre leszögezte: Somorja vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a petíció aláírói érvényt tudjanak szerezni akaratuknak. Az ügy lefolyásáról elmondta, hogy a vállalat első lépésben nemzetiségi alapon próbált támadni, persze ez nem lehet védhető érvelés, hiszen magát a petíciót nagyon sok szlovák is aláírta. Majd azzal érveltek, hogy a város gátolja a vállalkozások fejlődését. Ez sem igaz, mondja a polgármester, hiszen Somorján annak ellenére, hogy gazdaságilag erősen kötődik a fővároshoz, s a lakosság jelentős része ingázik Pozsonyba, mégis fejlődnek a vállalkozások. Igaz, nem egy nagyvállalatot csábítottak ide, hanem húsz évvel ezelőtt mintegy negyven kisebb olasz vállalat számára nyitottak ipari parkot. A tudatos stratégia sikeres volt, hiszen kevésbé életszerű, hogy az összes kisvállalat több száz főt kirakva az utcára egyszerre hagyná itt a várost. Somorján ma gyakorlatilag nincs munkanélküliség. A vállalkozások sokrétűek, jól működik a rekreációs központ, az ipari park töretlenül fejlődik, sok a sikeres vállalkozás. 

dsc01076.jpg

Orosz Csaba természetesen tudatában van annak, hogy a növekedést nem lehet megállítani, de nem szeretné, ha a város elvesztené a mostani komfortját. Szeretnék a várost megtartani olyannak, amilyen, egészségügyi, oktatási, környezeti szempontból is élhető kisvárosnak. Már így is óriási gondot jelent a várost átszelő főút telítettsége, az ingázók naponta másfél-másfél órát töltenek a húsz kilométernyi út megtételével. Ez nemcsak napi három órát jelent, hanem állandó stressz-helyzetet, balesetveszélyt, mondja a polgármester. Már csak ezért sem való ide egy olyan ipari tevékenység, amely komoly anyagmozgatással jár, hiszen a városnak nincs vasúti összeköttetése.

Az utóbbi években működő modellként jelent meg a vasúti személyszállítás a közeli Úszorról, de időközben ez is telítetté vált.  Orosz Csaba szerint a Komárom–Pozsony közötti vonalat már régen két nyomtávúvá kellett volna alakítani, de a közlekedési minisztérium mintha megfeledkezett volna a vasútról, pedig jelentős EU-s forrásokat költenek, igaz, északon.

Az épülő R7-es út a somorjaiakon nem fog segíteni, talán csak annyiban, hogy a főút forgalmának egy részét elviszi.

Nincs könnyű dolga Orosz Csabának. Nehéz lesz megőrizni egy kisváros élhető jellegét, az észszerű fejlődést, ha a környezetvédelmi apparátusunk, a minisztériumtól a járási hivatalokig nem abban érdekelt, hogy a lakosok érdekeit, az élettér megőrzését védje. Persze nem kell mindjárt korrupciót kiáltani, de mindenesetre felettébb gyanús, hogy bármely régióba megyünk, mindig olyan ügyekbe botlunk, ahol egy vállalkozó érdeke a környezetvédelmi szervek számára többet ér, mint magának a környezetnek a védelme.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/5. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.