cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2020. április 4., 17:31

A gyerekek nyelvén

Vaskői Károly rimaszombati pedagógus ez év januárjában töltötte be a 70. életévét. Megromlott egészségi állapota ellenére sem hagyja abba a munkát, nyugdíjaskora óta folyamatosan könyvekbe rendezi a már régebben megírt gyermekeknek szóló verseit. A családja által vezetett Három Rózsa irodalmi kávéház pedig hosszú ideje fontos szerepet tölt be a gömöri város kulturális életében.

Vaskői Károly

Alap- és középiskolába szeretett szülővárosomban, Rimaszombatban jártam. Az első találkozás a költészettel, amely mély nyomot hagyott bennem, talán ötödik osztályos koromban történt. Akkor került a kezembe Arany János Toldija, amelyben szerepelt Ilosvai Selymes Péter hasonló című verse, amit önszorgalomból meg is tanultam. Komolyabb érdeklődésem a gimnáziumi években alakult ki – emlékszik vissza Vaskői Károly.  

Azt is elárulja, hogy az irodalomórákon tanult klasszikus költők versei mellett elvarázsolták a Romhányi József (Rímhányó) tollából származó, amerikai rajzfilmek magyar szinkronjához írt verses rímjei. Mint meséli, ezen felbuzdulva,

barátjával együtt, egy vonatozás során alkották meg első és utolsó közös versüket, ami egy gúnyvers volt.

– Mivel kis koromtól kezdve szerettem rajzolni, tizenévesen meg már festeni is, a szüleim beírattak egy rajzkörbe. Leérettségizve elhatároztam, hogy jelentkezem a Nyitrai Pedagógiai Kar képzőművészeti nevelés szakára.

Főiskolás éveim alatt, mint oly sok ifjú ember, elkezdtem zsenge ragrímes verseket írogatni, persze akkor még nem gyermekek számára.

A diploma megszerzése és a Prágában letöltött kötelező katonai szolgálat után hivatásának első állomása a várgedei teljes szervezettségű alapiskola lett, ahol földrajzot és történelmet tanított. Itt bábszakkört is vezetett. Érdeklődése a rajz és a festészet iránt megmaradt. Rimaszombatban a művelődési otthon (Dom osvety) égisze alatt részt vett a műkedvelő színjátszó csoportok tanács-adó testületének munkájában, és aktív tagja lett az amatőr képzőművészek műhelyének is.

Tanárként előbb Szútorra, majd Nemesradnótra került, ahol 16 évig vezette az ottani kisiskolát.

Néhány aktív kollégájával hozzájárult a Pósa-hagyaték ápolásához, kultuszának felélesztéséhez. Ekkortájt lett a Tompa Mihály nevét viselő, nagy múlttal rendelkező, határon túl is ismert közművelődési klub elnöke.

Barátságot kötött a klub egyik alapítójával, majd tanácsadójával, Veres János költővel. Az ő életművét összefoglaló tárlatot idén februárban mutatták be a Vaskői család által vezetett Három Rózsa kávéházban.

A vállalkozásként indított irodalmi és művészeti kávéház komoly szerepet játszik a gömöri magyarság kultúrájának szolgálatában.

Helyet adott több szervezet és polgári társulás rendezvényeinek (műsoros estek, előadások, író-olvasó találkozók, gyűlések, baráti összejövetelek) megtartására. De itt látható a Gömöri Fotóklub gyűjteményének egy része, s a város híres személyiségeit és a régi városrészek fotóit bemutató állandó kiállítás is. Nem mellesleg hetilapunkat, a Magyar7-et szintén ezen a helyen volt lehetőségünk bemutatni a gömöri olvasóközönségnek.

– Részben Radnót község híres szülöttének,

Pósa Lajosnak, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjének szelleme és Veres Jánosnak az önzetlen segítsége és biztatása késztetett arra, hogy komolyabban foglalkozzak versírással

– árulja el Vaskői Károly, hozzátéve, hogy pedagógusként mindig közel állt hozzá a gyermeki gondolkodás és érzésvilág.

Tanári pályájának utolsó állomása a Dúsa úti iskola lett. Itt két választási ciklust töltött igazgatóként, és innen is vonult nyugdíjba. Mivel munkaköri és magánéleti elfoglaltságai mellett kevés ideje maradt a versei javítására, ezek rendezésébe, csiszolgatásába nyugdíjas évei alatt kezdett.

ábécés tört
2006-ban jelent meg első, Szappanbuborék című kötete, 2010-re pedig elkészült az Ábécés történetek című könyv 34 alliterációs verse. Ez könyv formájában csak tavaly került kiadásra. Azóta megjelent a Góliás, a kincskereső óriás című verses-mesés gyermekkönyve is. A két utóbbi könyvet Nagy Rita grafikus szép, színes illusztrációi díszítik, a kötetek szerkesztésében Mihályi Molnár László, valamint Poór János segítette a szerzőt, Bodon István jóbarát pedig anyagilag is támogatta a könyvek kiadását, amelyek a rimaszombati Li-Nox nyomdában látták meg a napvilágot.

Mint a szerzőtől megtudjuk, előkészületben van a következő, a Talányok című kötete, amely 7 kategóriába sorolva (állatok, általános, irodalmi alakok, jeles napok, mitológia, biblia, magyar történelem, valamint bónuszként a pontozott, rímhez illeszthető) több mint 600 verses találós kérdést tartalmaz.

– A verseimmel

nemcsak szórakoztatni szerettem volna, hanem mesés formában oktatni, nevelni is a célközönségemet, az alsó osztályos gyermekeket.
Góliás, a kincskereső

Ebben a tevékenységemben a szeretet és a tisztelet vezérelt a verseim olvasói és hallgatói iránt. Nekem örömet szerzett, hogy verseimet ezen az egyedi, csodálatosan szép és gazdag nyelven írhattam, s hogy ezek közül néhány a felvidéki és az egyetemes magyar gyermekköltészet nagy kenyerének picike morzsája lehet.  

Megjelent a Magyar7 2020/13. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.