2021. július 11., 09:05

A dobóruszkai templom értékei

Weiszer Attila plébános, aki nem mellesleg művészettörténetet is tanult és restaurátorként is dolgozott, életének egyik periódusát a dobóruszkai Szent Kereszt felmagasztalása nevet viselő templom szolgálatában töltötte. Abban a templomban, ahol az egykori kegyúr, az egri hős, Dobó István is nyugszik.

a_druszkai_templom_zs.i

Ráadásul a templom feltárása is a plébános ott-tartózkodása idején zajlott. Aligha találnánk tehát nála jobb idegenvezetőt ebben a rendkívüli értékeket felvonultató templomban!

2002-ben még nem volt bizonyított, hogy Dobó István ennek a templomnak az ősi részében van-e eltemetve, bár a szájhagyomány ezt fennen hírdette

– mondja Weiszer Attila, hozzátéve, hogy nem is alaptalanul, hiszen a mindenkori kegyúri család patronátusi joga a templomban történő temetkezés.

w._a._horvath_karoly_
Fotó: Horváth Károly

A falu korábbi polgármestere, Lakatos László, illetve a Csemadok elnöke, Varga László szívügyének tekintette a templom feltárását, amelyre végül az Egymásért Alapítvány támogatásával  kerülhetett sor. A kezdeményezést a tőketerebesi múzeum is támogatta. A feltárás sok meglepő információt hozott felszínre.

Az ótemplomban végzett ásatások során megtalálták az Árpád-kori templom alapjait, amely  1150 és 1200 között épülhetett. Ráadásul nem kőből, ahogyan az szokás volt, hanem égetett téglából. Az építők meglepően precíz munkát végeztek, amellyel a reneszász kori átépítés munkálatainak a minőségét is sikerült felülmúlniuk. A régi templom gerendás mennyezetű lehetett, hajójának alaprajza is eltért a megszokottól, hiszen négyszög alakú volt. Ehhez a XIV. században hozzáépítettek egy gótikus tornyot. Az első templomot végül lebontották, és a téglák felhasználásával a XVI. században készült a reneszánsz templomrész. Bár a templom reneszánsz konstrukciójú, belül gótikus benyomását kelti. Újabb átépítésére 1792 után kerülhetett sor, amely viszont már a barokk jegyeit viseli magán

– mondja Weiszer Attila.

A dobóruszkai templom a XX. század elejéig egyhajós épület volt. 1911-ben kezdte meg itt szolgálatát Pásztor Ferenc plébános, akinek működése idején ugyancsak megújult az épület. A világháború miatt az építkezés szokatlanul soká tartott, bár már 1914 őszén tető alá került, de a munkálatokat csak 1922-ben fejezték be. A század első évtizedében a helyi katolikus egyház egy Rieger-orgonával gazdagodott, a templom színes ablakai pedig Róth Miksa műhelyéből származnak. Ez az átépítés már az eklektika jegyében zajlott, így elmondható, hogy az épület a teljes  művészettörténeti fejlődés nyomait magán viseli.

dobo_sirja_zs.i._

Dobó István feltárt szarkofágjának is megvan a maga gazdag története.

Dobó 1572-ben halt meg Szerednyén. Ekkoriban ért véget a reneszánsz szellemben zajlott felújítás, hamvait nagy valószínűséggel az északi gótikus kápolnában helyezték örök nyugalomra. A XXI. század elején elvégzett ásatások nyolc sírt hoztak felszínre, ebből hét a szentélyben volt, és minden bizonnyal a Dobó család tagjainnak földi maradványait tartalmazta

– mondja a plébános.

A sírban a régészek ékszereket is találtak, ezek érdekessége, hogy valamennyi egy műhelyben készült. A középen elhelyezett sírban egy 70 év körüli férfi csontvázát találták, aki saját korában robusztus testalkatúnak, az átlagnál magasabbnak számított, és élete végén kimutathatóan köszvényben szenvedhetett.

Ez valószínűleg azzal függhetett össze, hogy 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, és ott rokonával, Balassa Bálint apjával együtt elfogták, majd felségárulás gyanújával börtönbe zárták. Dobót főispáni rangjától is megfosztották. Élete utolsó éveit tehát fogságban, a pozsonyi várban töltötte, itt lett köszvényes. A halott Dobó feje nyugati irányba, lába kelet felé mutatott. Sírjában egy női ékszert is találtak, ezt felesége helyezhette elhunyt férjének a szíve közelébe.

A többi sír női- és gyerekcsontvázakat tartalmazott. Ami pedig a szarkofágot illeti, az alighanem egy bécsi műhelyben készült, a Felvidéken ehhez hasonlót másutt még nem találtak. A megrendelő Dobó fia, Ferenc volt, erre utal a síremlék egyik felirata.  A fedőlapján Dobó domborműve látható, ahogyan felravatalozták, mellette fegyvere, sisakja és egy pergamentekercs, amelyen egy idézet olvasható Jób könyvéből:

Tudom, hogy él az én Megváltóm, és az utolsó napon saját testemből látom meg az én Istenemet.

A szarkofág nyugati oldallapján egy sárkányt ábrázoló címer látható, ebből arra következtethetünk, hogy a hőst a Habsburgok Eger ostroma után a Sárkány lovagrenddel tüntették ki. Egy újabb feliratból az is kiderül, hogy Erdély is gyászolja a hős férfiút. A szarkofágon olvasható szövegek latin nyelven íródtak.

A következő hír 1833-ból való a síremlékkel kapcsolatosan, ekkor Pyrker János László egri érsek annak fedlapját Egerbe vitette. Azóta az eredeti fedlap másolata látható a dobóruszkai szarkofágon. Dobó hamvait 2008. június 28-án, az egyházi újratemetés során egy kisebb acélkoporsóban helyezték a szarkofágba, míg családtagjainak földi maradványait egy nagyobb acélkoporsó őrzi a szarkofágon belül.

A dobóruszkai római katolikus templom másik értéke az ótemplom barokk oltára, amelyet teljes egészében kőből faragtak. Csupán egyetlen hasonló létezik a Felvidéken, az pedig a sasvári bazilika kegyoltára.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.

Megosztás