2021. szeptember 12., 13:24

A deáki templom meséi

Ihletett pillanatok azok, amikor az ember lelkét megérintik a magyar kultúra és a keresztény hitvilág csodái. Ilyen szívet melengető élmény ellátogatni a deáki Nagyboldogasszony-templomba. Hallgatni, ahogy a gondnok, Hajdú Irénke néni mesél Deáki kincséről, az Isten házáról, ahol valaha a magyar irodalom legfontosabb írásos szövegemlékét, a Halotti beszéd és könyörgést használták a bencés szerzetesek.

 

Hajdú Ilonka
Hajdú Ilonka néni megmutatja a kezet, amely a Szent Koronát takarta.
Fotó: Horváth Szomolai Andrea
Az ősz mesemondó

Hajdú Irénke nénivel az országos Szent István-ünnepségen találkoztunk először. A gondnok előadása a deáki Nagyboldogasszony-templomról a hivatalos programpontok egyike volt. Irénke néni, mint valami szépkorú, csengő hangú angyal jelent meg a templom vendégei előtt és mesehallgatásra, szívbéli játékra szólította fel az egybegyűlteket. Hajdú Irénke néni egész életében a magyarságot szolgálta, hosszú évtizedeken keresztül magyar nyelvet és irodalmat  tanított a peredi, majd később a deáki alapiskolában.

Már nyugdíjas éveiben végezte el Budapesten a hitoktatói szakot, a templom gondnokaként annak minden zegzugát ismeri, azt lehet mondani, a pincétől a padlásig.

Vérbeli pedagógusként nemcsak a száraz történelmi és irodalmi tényekre hagyatkozik, hanem a helyi értékeket és kincses mondákat, a deákiak szájról szájra terjedő meséit is feleleveníti. A deáki templom bencés kolostortemplomként szolgált. Közép-Európa egyik legbecsesebb román kori, ilyen jellegű műemlékei közt tartják számon. A mátyusföldi régióban leginkább arról ismert, hogy az alapítólevelén Szent István király aláírása található. Itt használták a legbecsesebb középkori magyar szövegemléket, a Halotti beszéd és könyörgést, amelyet más környékbeli településekre, mint például a közeli Taksonyra is kölcsönöztek. 1872 és 1875 között Schulek Frigyes tervei alapján bővítették a templomot. A kivitelezés során egy új, háromhajós csarnokot emeltek neoromán stílusban. Hajdú Irénke néni ebben a „Schulek teremben” kezdi a templom bemutatását.

hajdú ilonka néni
Hajdú Ilonka néni mesél.
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
A szeretet temploma

A bejárattal szemben a vendég három freskóval találkozik. Ezeket az 1940-es években, háborús időkben festette a deáki illetőségű Kontuly Béla a nedves falra. A bal oldali freskón a bencés rend megalapítója, Szent Benedek látható, a bencés regulával a kezében. Itt jegyzi meg Irénke néni, hogy a bencések mindig is nagyon okos emberek voltak, ezt bizonyítják a deáki templom falai, és a magasra emelt valamikori bencés lakrész is. Jól feltalálták magukat, a Vág folyó közelében képesek voltak állandó munkával minőségi és dolgos, szeretetben gazdag életet teremteni. A freskó ikertestvérén, a jobb oldali képen apácák láthatóak az Ora et labora (Imádkozz és dolgozz!) bencés jelmondattal. A középső freskón az Árpád-ház nagy királyait és szentjeit vonultatja fel a festő, az alsó részen pedig dinamikával ábrázolja, ahogyan férfiak, asszonyok igyekeznek valahova. Irénke nénitől megtudjuk, hogy az emberek az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra tartanak.

A megfestett deákiak

Kontuly Béla behívta a templomba a falusiakat és őket festette meg. Az unokák és dédunokák pedig ma is büszkén mutatják a freskón megörökített őseiket. A bencések központja, a Pannonhalmi apátság is megjelenik a falfestményen. Irénke néni az Árpád-házi uralkodók kapcsán megkérdezi kis csoportunk tagjait, kit hívnak Lászlónak, Istvánnak, Imrének, Margitnak, majd nevetve mondja, ezeknek a neveknek olyan ősi hagyománya van, és máig olyan népszerűek, hogy újra lehetne alapítani a közönségből az Árpád-házat.

A freskókat és a templombelső kialakítását a mecénás Serédy Jusztiniánnak köszönhették a helyiek, akinek szintén egy jólelkű adakozó állíttatott mellszobrot a templom bejáratához.

A templom főoltárán az látható, ahogy Jézus magához emeli Szűz Máriát az égbe. És kell-e annál nagyobb szeretet, mint amikor a gyermek felveszi édesanyját a mennyek országába?

A pap megvédte a Szent Koronát

A Szent István-kápolnában folytatjuk sétánkat. Ez a templom egyik legősibb része, ahol szekkó technikával készültek a festmények, vagyis száraz falra, vésetek alapján alkotott a művész.

A rácsos bejárattal szembeni festményen Szent István Koppány feletti győzelme látható. Kísérőnk elmondja, hogy a győri bencésektől úgy tudja, Koppányt, a hiedelmekkel ellentétben, nem négyelték fel, hiszen István a kereszténység szellemében nem adott ki gyilkos parancsot.

A festményen is egy magát megadó, kardját elejtő férfiként ábrázolják a pogány vezért. A kiskápolna főfestménye Szent István királyt ábrázolja, amikor már betegen, nem sokkal halála előtt a magyar népet és a koronát Szűz Mária oltalmába ajánlja. Hajdú Irénke nénitől megtudtuk, hogy a kommunista időkben ellenőrök érkeztek a deáki templomba, és megparancsolták a papnak, hogy tüntesse el a Szent István-kápolna festményéről a magyar koronát. A pap és a kántor azonban nem akarták megkárosítani az értékes szekkót, ezért papírral fedték le a magyar Szent Koronát. Csak 1968 után került le a papír, s azóta látható teljes szépségében a murális művészetnek eme szép darabja.

festmény
A festmény, amely szúrta a hatalom szemét.
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Szűz Mária oltalmában

A Schulek Frigyes által kialakított rész feletti padlásra csigalépcső vezet fel, vagy száz lépcsőt kellett megtenniük minden nap a szerzeteseknek is. A padláson voltak ugyanis a rendkívül szerény hálófülkék.

"Talán a bencések szeretetteljes munkásságának, talán Szent István kegyelméből Szűz Mária oltalmának köszönhető, hogy sem Deáki faluját, sem a templomot nem érték soha nagyobb károk" – magyarázza Irénke néni. A templom tövéből a tatárok csapot-papot hátrahagyva vonultak ki Batu kán halálhírére, majd a török idők alatt, de a szabadságharcok során sem esett bántódása. Mindössze a harangok zúgását kellett hiányolni a második világháború alatti években, amikor harangjait elvitték a fegyvergyárak.        

Az írás megjelent a Magyar7 2021/36-os számában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.