A 21. század lovagjai
A Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1894-ben alakult. Azóta megszakítás nélkül működik, így az egyik legrégebbi szervezet a városban. A testület fennállása óta értéket, életeket ment, természeti katasztrófák során nyújt segítséget, és tűzrendészeti megelőző tevékenységével számtalan tragédiának vette elejét.
Vasárnap reggel fél 9-kor riasztást kapnak a füleki önkéntes tűzoltók: az erős szél levitte egy családi ház tetejét. Tizenkét perc alatt kell a helyszínen lenniük. Mivel az eset még hajnalban történt, mire kiérnek, a tetőt már nem tudják megmenteni, így provizórikus ponyvafedéssel próbálják a háziakat megóvni a beázástól.
A riasztások többsége Mesiarik Mariánhoz, az önkéntes tűzoltó-egyesület elnökéhez fut be, ezután kapják a többiek is a riadóztató sms-t. Lehet éjszaka, hajnal vagy éppen szenteste, mindig készenlétben állnak, hiszen bármikor szükség lehet rájuk.
– Mostanában egyre több a riasztás – mondja az elnök –, amit a besztercebányai megyei irányítóközpontból kapunk. Oda érkeznek a 112-es és 150-es segélyhívások, és az ottani koordinációs központ riaszt bennünket. Van, amikor 7 perc alatt győzzük, van, amikor 15 percre van szükség, ez változó. De a 10-12 perces vonulási időt igyekszünk betartani.
Az önkéntesek jelenleg civil szervezetként, 20 taggal működnek. Emellett 13 taggal létrejött a városi tűzoltóság is, amely szinte egybeolvadt az önkéntesekkel. A törvény ugyanis előírja, hogy minden 500 lakos feletti községben vagy városban lennie kell önkéntes tűzoltó-egyesületnek, ami az úgynevezett városi vagy falusi tűzoltóság. Füleken a civil szervezetből kerültek ki a városi tűzoltóság tagjai is. Az önkéntesek többi tagja nő vagy 18 éven aluli, de ők is kiveszik a részüket a munkából. Segédkeznek a rendezvényeken, versenyeken, szállítják az ellátmányt a társaiknak.
A beavatkozások mellett a fejlődés is nagyon fontos az önkéntes tűzoltók esetében, hiszen a hivatásos tűzoltók munkáját segítik.
– Havonta kétszer találkozunk, mondja Marián. Ilyenkor mindig újabb témákat veszünk át. Megbeszéljük az elméleti és a gyakorlati dolgokat, szerelési technikákat gyakorlunk.
Az egyesületbe való belépésnél minden tag alapképzésen esik át. Ezenfelül speciális kurzusokat teljesítenek, hogy tudjanak például a magasban dolgozni, láncfűrésszel vágni. A metodikai napon megtanulják, hogyan viselkedjenek a különféle tűzeseteknél (bozót-, lakás-, ház-, erdőtűz stb.). Emellett a parancsnokoknak, akik a bevetéseknél koordinálják az embereket, parancsnoki képzésük is van. Az önkéntes tűzoltókra rengeteg törvény vonatkozik, amiket be kell tartani. Fontos továbbá, hogy a fiatalok látókörét is tágítsák. Ezért tartanak például az iskolákban megelőző foglalkozásokat, amelyeken bemutatják a tűzbiztonsági eszközöket, a tűzoltókészülék működését, elmondják, miért veszélyesek a tüzek, hogyan keletkeznek, hogyan lehet megelőzni őket.
A bevetésekhez három jármű áll a rendelkezésükre. Egy Tatra vízszállító, amely az állami tűzoltók által használt terepkocsi volt, és erdőtüzeknél vetették be. 6600 liter víz szállítására alkalmas. Ezenkívül van egy első beavatkozású kocsijuk, amit bármilyen esetnél bevethetnek, valamint egy árvízvédelmi utánfutó, amelyben szivattyúk és védőfalak vannak.
– Leggyakrabban tűzesetekhez riasztanak, amelyek főként a tavaszi-nyári időszakban gyakoriak. Idén januártól is volt már tizenegy ilyen bevetésünk. Előfordulnak kéménytüzek, háztüzek, tetőtértüzek, amelyek elég veszélyesek. Ezeknél nagy a káreset, gyorsan kell reagálni. De vannak „kellemesebb” esetek is, amikor például macskát kell lehozni a fáról.
A nyári időszakban darázsirtáshoz is hívják őket, amihez speciális védőruhával rendelkeznek. Komolyabb árvizek a környéken nem jellemzők, de előfordult, hogy elfagyott egy vízvezeték, és a pincét ellepte a víz. Egy fülekpüspöki tűzesetnél szintén az önkéntesek gyorsaságán múlt, hogy egy raklapokat gyártó telep le ne égjen. De rengeteg a hasonló eset.
– Volt egy riasztásunk Síden, amikor az erdő alatti mezőt gyújtotta fel valaki. 12 percen belül kiértünk, de addigra a tűz elérte az erdőt. Mikor láttuk a helyzet súlyosságát, erősítést kértünk és kaptunk is. A hivatásos tűzoltók és a rappi önkéntesek jöttek a segítségünkre. Sajnos, úgy tűnik, hogy a gyújtogatás nemzeti sportnak számít Szlovákiában.
Mesiarik Marián elismerően szól társairól, azok elhivatottságáról is. Elmondja, hogy a tenni akarás és a segítségnyújtás jellemző a csapatra. A srácok szívüket-lelküket beleadják, szabadidejüket feláldozva, jutalmazás nélkül, gyakran a családjuk és saját pénzük rovására végzik a munkájukat. Ezért nagy elismerés jár nekik. Büszke rájuk, hiszen nélkülük ez nem működne. Ők valóban a 21. század lovagjai.
Csak azt az életet érdemes végigélni, amelyet másokért élünk – mondta Albert Einstein, és ők is ennek jegyében teszik a dolgukat. Ezt a célt erősíti az 1894-től állandóan érvényes jelszavuk: Együtt, egymásért!
Az önkéntesek jelenleg a hivatásos tűzoltók szertárában székelnek, de Fülek városa hamarosan rendelkezésükre bocsátja a felújított épületet.
– Most egy 4x4 méteres helyiség áll a rendelkezésünkre, valamint egy garázs, ahova csak az egyik járművünk fér be. Nincsenek szociális helyiségeink, öltözőnk, tantermünk. Legjobban a toalett és a mosdó hiányzik – mondta Marián, hozzátéve, hogy a jelenlegi feltételek megnehezítették számukra a bevetéseket is.
A szertár korlátozott befogadóképessége miatt most egymástól több mint egy kilométerre van a felszerelésük. Nagyon fontos, hogy az új helyen mindent egy helyen tudjanak tárolni. Ez jelentősen meggyorsítja és hatékonyabbá teszi majd a munkájukat. A csapat legkésőbb júniusban birtokba veheti az új épületet,
s remélhetően itt ünneplik majd fennállásuk 125. évfordulóját.
