cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. május 17., 16:03

Mitől lesz más a párizsi olimpia?

Kevesebb mint nyolcvan nap múlva kezdődik a nyári olimpia Párizsban. Ez lesz 2024 legnagyobb és legrangosabb sporteseménye. A három évvel ezelőtti tokiói ötkarikás játékokhoz képest természetesen más lesz, de egyben hasonló is. Magyar érmek, sikerek, bajnokok bizonyára születnek majd, addig marad az ábrándozás.

A párizsi olimpia érmei

Mi lett volna, ha...? Nem tudjuk meg soha, mert a 2024-es nyári olimpiai játékokat nem Budapest rendezi, de érdemes visszaemlékezni a jó hét évvel ezelőtti eseményekre, a NOlimpia néven elhíresült kampányra, amellyel az egyik akkor alakuló magyarországi párt felhívta magára a figyelmet. A budapesti pályázatból végül nem lett semmi, a párt alapjait viszont lerakták, és azóta is boldogítja a nagyérdemű választópolgárt. A háttér persze eléggé zavaros ahhoz, hogy biztosan állíthassuk, milyen érdekeket szolgáltak a lelkes fiatalok, tény azonban, hogy a franciák ölébe hullott a 2024-es olimpia. Most pedig már lehet visszaszámolni és várni a csodát.

Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte, hogy a megnyitó ünnepség a Szajna partján „a szépség, a művészet, a sport és értékeink ünnepe lesz”. Franciaország biztonsági apparátusa szerint azonban rémálomhoz kezd hasonlítani az esemény megszervezése.

A francia elnök április elején vetette fel annak lehetőségét, hogy a július 26-i megnyitót a Szajnáról áthelyeznék a Stade de France-ba, mivel a folyó és a környéke túl könnyű célpont a mesterlövészeknek és a lőszerekkel megrakott drónoknak. Az ugyancsak érdekes, hogy mire gondolt a francia elnök, amikor a művészetet és az értékeket emlegette, miközben bárhogy is csűrjük-csavarjuk, sporteseményről van szó, de azt sejthetjük, mire célzott Franciaország első számú embere, amikor értékekről beszélt.

Mégis mitől lesz más, de azért hasonló a 2024-es olimpia, mint a korábbiak? Lesznek például nézők. Ne feledjük, a 2020-as tokiói játékokat a járvány miatt elhalasztották, 2021-ben rendezték meg, és a versenyekről hiányoztak a nézők.

Párizs és környéke mellett Lille (kézilabda és kosárlabda), Bordeaux, Marseille, Lyon, Nice, Nantes, Saint-Étienne és Châteauroux (lövészet) is otthont adnak a versenyeknek, szinte mindegyik város a labdarúgótorna helyszínei is egyben, de Marseille-ben vitorlásversenyeket is láthatnak a nézők a foci mellett. Nincs ebben semmi újdonság, de egy helyszín mégiscsak kilóg a többi közül: Tahiti. A Csendes-óceánban található, Francia Polinézia legnagyobb szigete, hivatalosan megfogalmazva: Franciaország tengerentúli területe. Itt bonyolítják le a szörfversenyeket, tehát a világ másik felén – ebben is különleges lesz ez az olimpia.

A magyarok esélyei Párizsban? Februárban még arról olvashattunk, hogy három győzelem mellett kilenc második és hat harmadik helyet szerezhetnek a magyar sportolók, ezzel a tizennegyedik helyen végezhetnek az éremtáblázaton.

Az áprilisi jóslás szerint – a statisztikai elemzésekkel foglalkozó Gracenote végezte ezt is – eggyel több érmet, tizenkilencet szerez a magyar küldöttség, öt aranyat, nyolc ezüstöt és hat bronzot, ami az éremtáblázat tizenharmadik helyére lesz elég.

Az elemzők megegyeznek abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok zsebeli be a legtöbb érmet, megelőzve a második helyezett Kínát. Jelenleg nagyjából 150 magyar sportoló rendelkezik olimpiai kvótával, a kvalifikációs viadalok után a legjobb esetben megközelítheti a 200-at is, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a 190 sportoló tűnik reálisnak.

Megjelent a MAGYAR7 19. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.