Visegrádi négyek: az illegális lerakatok és a kreatív statisztikák régiója
Izgalmas összefoglalót készített a cseh, a lengyel és a szlovák Euractiv, illetve a magyar Political Capital a VisegradInfo.eu projekt keretében. Annak jártak utána, hogy a visegrádi országokban miként folyik a hulladékkezelés, mennyire teljesítjük az EU-vállalásainkat az újrafelhasználás területén.
Lengyelországnak komoly gondjai vannak a levegőszennyezettséggel, a szén-dioxid-kibocsátással és az őserdei fakitermeléssel, hulladékkezelésben ugyanakkor északi szomszédunk jár a legközelebb az európai átlaghoz. Ezen a területen a legrosszabb eredményeket Szlovákia produkálja, de nálunk és a lengyeleknél is ugyanaz a legfőbb probléma: a törvények betartatása.
Az Eurostat adatai szerint a lengyelek a hulladékuk 44%-át újrahasznosítják (az EU átlag 46%), a csehek és a magyarok elmaradnak ettől mintegy 10 százalékponttal (33,6% és 34,7%), Szlovákiában pedig csak 23%-os a recikláció aránya. A lengyelek az elmúlt tíz évben 5,6%-os szintről tudták 44%-ra emelni az újrahasznosítás arányát, viszont meg kell említeni, hogy az Eurostat jelentéseiben Lengyelország adataihoz gyakran hozzáteszik ez „e” jelzőt – estate, azaz becslés. Szlovákiában ez az arány 2015-ben csupán 15% volt, amit egy év alatt sikerült 23%-ra növelni.
A tanulmány szerint a visegrádiaknak közösek a problémáik. Gond van a biológiailag lebontható hulladék kezelésével, a legális és illegális szemétlerakatokkal, illetve azzal a veszéllyel, hogy a hulladék az égetőben végzi. Mindezt megfejelik a pontatlan statisztikai kimutatások.
A V4 országai elé komoly kihívásokat állít az Európai Tanács által a körkörös gazdaság eléréséért jóváhagyott intézkedéscsomag, hiszen 2020-ra a hulladék felét kellene újrahasznosítani, 2025-re 55%-át, 2035-re pedig a hulladék 65%-át.
Van azonban olyan szegmense is, amelyben a visegrádiak jobban, mint az európai átlag: ez az egy főre keletkezett hulladék mennyisége. Legkevesebb szemetet a lengyelek termelnek, mégpedig 307 kg-ot, utánuk következnek a csehek 339 kilogrammal. Szlovákiában ez az adat 348 kg, Magyarországon 379 kg. Egy európai átlagos polgár 482 hulladékot produkált 2016-ban.
Amiben szintén jók a V4-ek, az a műanyag csomagolások újrahasznosítása, ami Európában az idén lett égető probléma, mivel Kína betiltotta a műanyaghulladék-importját. A V4-eknél Csehország (61,7%) és Szlovákia (54,4%) már több mint felét újrahasznosítja a műanyagoknak, míg az EU csak a 40%-át.
A szakértők szerint ez a hulladékmennyiség csökkenthető volna, hiszen vannak példák, hogy néhány jóval magasabb életszínvonallal bíró régióban csupán feleannyi osztályozatlan hulladékmennyiség képződik, mint nálunk. Legnagyobb lemaradásunk viszont a konyhai és a kerti hulladékok kezelésében van. Ezt a biológiailag könnyen lebomló hulladékot belekeverjük a háztartási szemétbe, amiből a lerakatokban nagyobb mennyiségű metán (üvegházhatású gáz) keletkezik, illetőleg az égetőkben is lassítja az égést.
A biológiailag lebomló hulladékok kezelése gond az egész régióban. Messze lemaradunk az EU 78 kilogrammos biohulladék újrahasznosítási átlagértékétől. (PL: 46kg, SK: 24kg, HU: 23kg, CZ: 13kg) Viszont ezen a területen csak összetett intézkedésekkel lehet eredményeket elérni. Meg kell oldani a szerves hulladék elkülönítését, komposztáló rendszereket kell bevezetni, és meg kell tanítani a lakosságot annak helyes használatára.
Szlovákia a maga 23%-os eredményével hátulról a hatodik ezen az eu-s ranglistán. A biológiailag lebomló anyagok elkülönítésével komoly eredményeket lehetne elérni, hiszen a becslések szerint a háztartási hulladék 40-50%-a biohulladék.
A szakértők szerint a szeparált szemét gyűjtésének és újrahasznosításának költségei még mindig magasabbak, mint amikor a hulladékot szemétlerakatban helyezzük el. A hulladék újrahasznosítását segítené a szemétdíjak emelése, ezt viszont politikailag nagyon kényes kérdés.
A visegrádiak közül a lengyeleknél a legkisebb a hulladék szemétlerakatokban való elhelyezésének az aránya, 37 százalék, de itt a legmagasabb a szemétlerakati díj, 26,6 euró/tonna. Magyarországon a hulladék 51%-át helyezik el 25 eurós tonnánkénti áron, Csehországban 50%-át 20 euróért, Szlovákiában pedig 65%-át, 608 euróért. A környezetvédelmi minisztérium már javasolta a szemétlerakati díj emelését, a „szennyező fizessen” elv alapján.
Az Európai Bizottság jelentése megállapította, hogy Lengyelországban az illegális lerakatok, az erdőkben való szemetelés „sürgető probléma”, Szlovákiában pedig „óriási probléma”, elsősorban a gazdag pozsonyi régióban. Természetesen mindkét országban igyekeznek tenni ellene, nálunk tavalytól az illegális szemétlerakásért akár egymillió eurós büntetés is kiróható.
A bizottsági jelentés kitért a kreatív statisztikai adatszolgáltatásra. Lengyelország esetében még csak suttognak az adatok hitelességéről. Szlovákia és Csehország esetében pedig megállapították, hogy továbbra is különböznek a nemzeti adatok az Eurostat számaitól.
