A MOL beszáll a galántai GA Drillingbe
A MOL és a magyar Eximbank 4,2 millió euróval finanszírozza a GA Drilling szlovák technológiai vállalatot, amely a több kilométeres mélyfúrásokat plazmatechnológia felhasználásával tenné olcsóbbá.
A cégnek már kifejlesztett technológiája van a furatok lezárására, amely hasonló költséget jelent, mint maga a fúrás. A szerződés alapján a GA Drilling a pénzügyi forrásokon kívül hozzájuthat azokhoz a furatokhoz, amelyeken gyakorlatban is letesztelheti a Plasmabit technológiáját a mélyfuratok lezárására.
A szlovák vállalat nyilatkozata szerint ez jelentős lépés technológiájuk piaci bevezetéséhez, hiszen az új módszerrel jelentősen csökkentheti a furatok lezárásának költségeit, lerövidítheti a folyamatot, és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldást nyújt.
A beruházást a Lead Ventures alap bonyolítja, amelynek különböző alapjait tavaly jegyezték be. Az a céljuk, hogy Közép-Kelet-Európa új kockázati és magán tőkebefektető társasága legyen. Elsősorban az energia, mobilitás, kiskereskedelem, IT és IoT, vegyipar, valamint a fenntartható fejlődés területén tevékenykedő csapatokra fókuszálnak. A legnagyobb befektetőik a MOL, a régió legsikeresebb olajvállalata, a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank.
Világi Oszkár, a MOL csoport innovációs vezetője (Chief Innovation Officer) elmondta, hogy a GA Drilling által kifejlesztett technológia érdekes a vállalat számára a kőolajkitermelés területén. A szlovák vállalatba való belépés összhangban van a konszern 2030-ig szóló stratégiájával, amelynek célja ösztönözni az innovációs projekteket. A technológiát a MOL ki akarja próbálni az egyik furatuk lezárásánál.
A DA Grilling 2008 óta fejleszti a saját érintkezés nélküli fúrás és őrlés technológiáját a plazma-dezintegráció kihasználásával. A régi furatok lezárásán kívül foglalkozni szeretnének a jóval nagyobb piacot jelentő új geotermális furatokkal is.
A technológia azért érdekes, mert a több kilométer mély furatokban nem hagyományos fúrófejet használnának, hanem a plazmatechnológiát. A furatok lezárására is érdekes, mert a legújabb szabályok szerint nem elég a furat bedugaszolása, hanem a furatot két-három helyen meg kell szakítani, úgy, hogy 30 méteren a furatot ki kell tisztítani a kőzetig. Ebben a hagyományos fúrók, eszközök gyakran beszorultak. Az új technológia a költségeket akár 30-50 százalékkal is csökkenhetnek a plazmatechnológiával.
A plazmaív az elektróda és az alapanyag között létrejött villamos ív és egy szűk furaton nagy sebességgel kiáramló gáz együttes hatására jön létre oly módon, hogy a gázáram a vele egytengelyű villamos ívet összehúzza. A vágandó résben a koncentrált plazma megolvasztja az alapanyagot (kb. 20.000 celsius fok) és a gázsugár kifújja azt. A plazmavágás esetén a lángvágástól eltérően nincsenek kémiai reakciók, a plazmavágás többféle alapanyag esetén is tökéletesen alkalmazható. A különböző anyagok plazmával történő vágáshoz többféle gáz, sűrített levegő, oxigén, nitrogén, nitrogén-hidrogén (F5), argon-hidrogén (H35), esetleg metán szükséges.
A vállalat kutatásainak már az első fázisát is támogatták különböző beruházók, tavaly 4 millió euró hitelt kaptak az InnoEnergy szervezettől, amelyet az EU innovációs ügynöksége (European Institute of Innovation and Technology) hozott létre. Tavaly a szlovák kormánytól is kaptak pénzügyi segítséget, a GA Drillinget, 9,5 milliós kedvezményes, 1% kamatozású hitellel támogatta, amelyet tíz éven keresztül kell törleszteniük.
