Vajon Szlovákiában is eljön az elektromos autók korszaka?
Bő egy évtized múlva Európa útjain az elektromos autóknak kellene átvenniük az uralmat, de az eladási adatok még a gazdagabb nyugati államokban sem közelítik meg azt a szintet, amit egy évtizeddel korábban elképzeltek. Vajon a jövőben is elmarad a nagy piaci átalakulás, vagy sikerül az Európai Unió hathatós segítségével átírni a vásárlói preferenciákat?
A kommunikációs üzenetek már évekkel ezelőtt beindultak: a belső égésű motorral rendelkező gépjárművek nagyon szennyezik a környezetet, valamilyen környezetkímélőbb megoldást kell találni.
Ezt a célt lennének hivatottak szolgálni az elektromos autók, azonban a propaganda mellett egyre hangosabban megszólaltak a szakemberek is, mert a gyártásuk ugyanúgy környezetszennyező, ahogy az akkumulátoraikkal is lesz majd dolga a természetnek.
Tegyük hozzá, az üzeneteken túl a történet, mint általában a gazdaságban, most is a pénzről szól, hiszen új piaci lehetőségeket teremt az átállás. Az viszont már most látszik, annak ellenére, hogy ennyire elkötelezett az EU vezetése az elektromos autók iránt, ennek a folyamatnak is könnyen a vesztese lehet az öreg kontinens. A gépkocsik iránti kereslet egyelőre ugyanis korántsem olyan mértékű, mint azt a politikusok vagy a tradicionális gyártók remélték, s ugyan ígéretek vannak a változásra, de ezt még nem érezzük.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyszerűen drágák az elektromos autók, legalábbis a családok számára, a céges vásárlóknak pedig sok esetben nem tudnak olyan hatótávolságot kínálni, amely miatt megérné a nagyobb kiadás. Gondoljunk csak bele, ha egy üzletkötő naponta több száz kilométert utazik, és az elektromos járgány nem tudja számára biztosítani, hogy ezt a távolságot töltés nélkül, akár télen vagy éppen hideg időben is meg tudja tenni, akkor nem meglepő, hogy a vásárlás is elmarad.
Természetesen nem arról van szó, hogy nagyobb távolságok megtételére nem lennének képesek az elektromos autók, de elsősorban azok kínálnak magasabb hatótávolságot, amelyeknek az ára már jóval a benzines középkategóriás autók felett van.
A magas ár okaként az akkumulátorok költségét szokták leginkább megjelölni, miközben a gyártók a nagyobb gyártási mennyiségekben látják a megoldást.
A legnagyobbak közül a Volkswagen például azt ígérte, két év múlva már 20 ezer euró körül is tud majd kínálni a szélesebb rétegek számára megfizethető elektromos autót, de ebben az esetben is a tömeggyártás megvalósítása a kulcsfeladat. A kínaiak persze már az árversenyben is előbbre járnak.
A kínai elektromos autók európai terjeszkedéséről korábbi számunkban már írtunk, de ettől függetlenül is látni kell a jelenlegi trendeket. A 2023-as év már hozott elmozdulást a szlovákiai autóeladások piacán, de azt továbbra sem ezek az alternatív hajtású gépkocsik uralták.
A személyszállító autók M1-es kategóriájában tavaly 11 százalék feletti növekedéssel zárt a szlovák piac, ami 88 ezer új autót jelentett.
Az értékesített autók közel fele még mindig benzinnel tankolható, több mint 17 százalékuk pedig gázolajjal. Ahol előrelépést láthatunk hosszabb távon, azok a hibrid autók, ez esetben a benzin- vagy a gázolajfogyasztás mellett bizonyos távot elektromos hajtás mellett is megtehetünk, ezek százalékos aránya meghaladja a 27 százalékot, ami több mint 5 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, éppen ezek az autók jelenthetik a jövőt, mert kombinálják a két megoldást, nem olyan drágák, s ugye nem kell attól sem félni, hogy nem tudjuk majd őket hol megtankolni.
Az elektromos autók csupán 2,67 százalékát tették ki az összesen eladott új autónak, vagyis a hibrid megoldások nélkül ez a terület nagyon rosszul áll.
Az EU-n belül óriási a lemaradásunk, pedig ott sem feltétlenül optimális a helyzet a politikai propaganda ellenére sem, az új autók szintjén azonban már 14 százalék feletti az EU-s átlag. Magyarország 5,4 százalékkal is jóval előttünk áll, miközben ha kevéssel, de a cseheknél és a lengyeleknél is több új elektromos autót adnak el arányosan.
Az Európai Unió energiaügyekért felelős miniszterei egy éve hagyták jóvá azt a rendeletet, hogy 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban. Látjuk, hogy bő évtizeddel a hatályosság előtt mindez elképzelhetetlennek tűnik.
A nagy kérdés, hogy mennyire fogja majd mindezt a törekvést magáévá tenni a közösség új politikai képviselete a jövő heti választások után,
mert nyilvánvaló, a tagállamokban ideológiai hovatartozástól függetlenül sokan vélik úgy, ez a döntés megvalósíthatatlan és jelentős gazdasági problémát okozna az uniós államoknak.
A szlovákiai helyzet jobb megértéséhez azonban tegyük hozzá, a kedvezőtlen számarányok ellenére is a tavalyi év volt a legjobb az elektromos autótípusok szempontjából, hiszen számuk a piacon már elérte a 10 ezret, s minden esztendőben jelentősen növekszik. A koronavírus előtti dotációk indították el a folyamatot, amelyre a szakértők szerint ismét szükség volna, hogy a negatív szintről el tudjunk mozdulni. Ismerve a gazdaság jelenlegi helyzetét, erre kevés az esély, éppen ezért a legtöbb elemző úgy véli, a következő években a kínai elektromos autók térnyerése gyorsíthatja az ilyen típusú gépjárművek terjedését tájainkon.
Tudjuk, a BYD jelentős beruházásokat hajt végre Magyarországon, autóinak értékesítését is fokozatosan építi ki, vélhetően csak idő kérdése, mikor fogják – a mobiltelefonokhoz hasonlóan – az autópiac élmezőnyében is újraírni az arányokat az ázsiai versenyzők.
Ennek a folyamatnak a vásárló lehet a nyertese, mert remélhető, hogy a növekvő kínálattal az árak is kedvezőbbek lesznek. Más kérdés, ez mit jelent majd az európai autógyártás számára, amelytől Szlovákia gazdasági fejlődése is nagyban függ, és miként tudja majd saját politikai hibáját korrigálni a brüsszeli politikai elit, amely meggondolatlan intézkedéseivel tovább bonyolítja az egyébként is nehéz gazdasági helyzetet.
Megjelent a Magyar7 hetilap 22. számában.
