Baross Program: "Szeretnénk könnyíteni a pályázati feltételeken"

2019. november 2., 10:10
Matus Tibor

A lassan hároméves Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége fontos fordulóponthoz ért, hiszen jelentős változásokat jelentettek be a szervezetben. Erről beszélgettünk Iván Tamással, a szövetség elnökével, aki egyben a Baross Alapítvány elnöke, ezért érintettük a nemsokára induló Baross Program harmadik körét is.

Iván Tamás
Fotó: Iván Tamás facebook oldala

Hogyan tudná összefoglalni a szövetség életének három évét?

A szövetséget 2016 őszén alapítottuk. A cél az volt, hogy fokról fokra bővüljünk. Olyan dolgokat szerettünk volna létrehozni, amelyek által a vállalkozók prosperálni tudnának, egy olyan szakmai platformot kialakítani, ahol egyrészt közösségépítés folyik, másrészt a vállalkozók mind szakmailag, mind a kapcsolati tőke tekintetében bővülni tudnak.

Mit értsünk a szakmai platform alatt, milyen programokat nyújtottak?

Olyan rendezvényeket találtunk ki, amelyeken ha részt vesz, a vállalkozó úgy érezheti, hogy az számára is nyújt valamit. Ilyen a mentorprogram, amit tavaly indítottunk, és novemberben indítjuk a második körét. De ilyen az Év vállalkozója verseny, a klubtalálkozók, vagy az ingyenes tanácsadói programok. Ilyenek a vállalkozói reggelik, amelyeket egyelőre Dunaszerdahelyen és Komáromban szerveztünk, de novemberben Párkányban és Rimaszombatban is elindul. És az idén, immár harmadszor, megszerveztük a Felvidéki Vállalkozói Expót Dunaszerdahelyen, ahol 50 kiállító és 170 szakmai résztvevő volt jelen.

Itt jelentették be a nagy szervezeti változást. Mit kell tudni róla?

Röviden annyit, hogy kikerül a szövetség nevéből a fiatal jelző, azaz Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségeként folytatjuk tovább a tevékenységünket. Eddig volt egy 40 éves korhatár, de ez teljesen átértékelődött, hiszen már a kezdet kezdetén is csatlakoztak negyven év fölöttiek. Egyre több vállalkozó jelentkezett, és éreztük, hogy csatlakoznának a szövetséghez, de a fiatal szó visszatartja őket. Mostanára azonban komoly vállalkozói bázist sikerült kiépíteni, és azért is merjük a kapuinkat tágabbra nyitni. A cél továbbra is az, hogy elsősorban a kezdő fiatal vállalkozóknak nyújtsunk segítséget az indulásnál, illetve a szakmai építkezésben. Másrészt fontos a kapcsolati tőke kiépítése, hiszen sokszor nemcsak országosan, de regionális szinten sem ismerik egymást a magyar vállalkozók. Mivel magyar érdekvédelmi szövetségről van szó, ezért ajánlhatjuk tagjainknak, hogy részesítsék egymást előnyben egy üzleti kapcsolat keretében, hogy így is erősítsék a magyar közösséget. Természetesen szeretnénk, ha az idősebb, befutott vállalkozók is segíteni tudnák a fiatalabbakat.  És van a harmadik cél, a vállalkozói támogatások hatékony kihasználása.

Ezzel el is érkeztünk a Baross Programhoz, hiszen ön egyben a Baross Alap vezetője is. Két éve indult a Baross Program, ami akkor sokakat meglepett, hogy így is lehet. Azóta sokan várják ennek a folytatását.

A felvidéki Gazdaságélénkítő Program alapját a Baross Gábor Terv képezte, amelyet Farkas Iván vezetésével a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság dolgozott ki. Azt tudni kell, hogy minden határon túli régióban egy kicsit a helyi viszonyoknak megfelelően más konstrukcióban indult a program. A Felvidék esetében a Baross Alapítvány a szakmai háttérért és a kommunikációért felelős. A programot pedig először a Széchenyi Programiroda, illetve az idei évtől a CED, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat írja ki, és bírálja el a pályázatokat. Két pályázati körön vagyunk túl. Az első 2017-ben indult, ahol kis léptékű beruházásokra szólt a felhívás, elsősorban mezőgazdászok, kis- és középvállalkozók részére. Akkor 15 ezer euróra lehetett pályázni, amihez 30% önrészt kellett biztosítani. A nyerési ráta 90% feletti volt. 1521 pályázó nyert, ami azt sugallta, hogy nem egy kötelező kör volt, hanem valóban a déli régió fejlődésének, a magyarság helyben maradásának erősítése volt az elsődleges szempont.

Emlékszem, két éve valahogy nehezen indult a dolog, húsz napra volt kiírva a beadási határidő, amit meg kellett hosszabbítani. Mintha akkor az emberek nem hitték volna, hogy ilyen is létezik. Végül sikersztori lett belőle, és az utolsó tíz napban özönlöttek a kérvények.

Én is így érzem, de hát ahhoz, hogy tudjunk repülni, el kell rugaszkodni. Ami meglepetést okozott, az a mezőgazdasági szektor, hiszen a GDP-n belül az ágazat csak 2-3%-os erővel bír, és a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodik, mégis majdnem annyi pályázat érkezett be a mezőgazdászoktól, mint a többi ágazattól együttvéve. Ezért is volt létjogosultsága az idén kiírt nagy léptékű beruházásokat támogató programnak, amely kimondottan a mezőgazdaságra és az élelmiszeripari feldolgozóiparra irányult. Nem véletlen, hiszen ez a két szektor Dél-Szlovákia egyik kitörési pontjává válhat. 

Mit jelent az számokban és feltételekben, hogy nagy léptékű?

50%-os támogatás mellett, minimum 150 ezertől, maximum 1,5 millió eurós támogatásból komplex fejlesztéseket lehet megvalósítani. Ingatlan- és technológiafejlesztés, eszközvásárlás, sőt még építkezési beruházás is beletartozott. A cél az, hogy a nagy cégek integrátori szerepet töltsenek be, új alvállalkozók számára teremtsenek új piacokat. De az is fontos volt, hogy a határ mentén kialakult gazdasági árnyékzóna felemelkedjen, megerősödjenek a határ menti gazdasági kapcsolatok és ezzel a külkereskedelmi kapcsolatok. A nyertesek megvannak, most zajlik az egyeztetés és a szerződések aláírása, s mivel ezek nagy léptékű támogatások, ezért komolyabb biztosítékokat kell megfogalmazni.

Azok, akik megtapasztalták a Baross Program első kiírását, két év után várják a következő kiírást. Mire számítsanak?

A két év alatt két menetben hozzávetőleg 50 fórumot szervezett a Baross Alapítvány, ahol több mint 4500 vállalkozóval vettük fel a kapcsolatot. Ennek a fórumsorozatnak a harmadik körét indítjuk november 4-én Komáromban, amely november 22-én Szepsiben végződik. Végigjárjuk mind a 16 magyarok lakta járást. A dél-szlovákiai gazdasági elemzés mellett a Baross Program következő körére is fel fogjuk hívni a figyelmet, ami várhatóan még november folyamán kiírásra kerül.

A következő kör mennyiben fog eltérni az elsőtől?

Hasonló léptékű, hasonló konstrukciójú pályázati kiírás lesz, mint amilyen két éve volt, de lesznek benne újítások, amelyek remélhetőleg még egyszerűbbé teszik a pályázók dolgát.

Milyen részleteket lehet még elárulni a feltételekkel kapcsolatban?

Egyelőre ennyit tudok elárulni, mert a kiírás feltételein még most végzik az utolsó simításokat. Annyi elmondható, hogy szintén mezőgazdászok és a KKV-szektor pályázhat. A léptéke megmarad, tehát 15 ezer euróig lehet kérni támogatást, 30%-os önrész mellett. Hasonlóak lesznek a megpályázható tételek is, de itt nem zárnám ki a kisebb változtatásokat. Még pontosítjuk a részleteket, de úgy próbálunk javítani a felhíváson, hogy azokon az elemeken, amelyek nehézkesek voltak az első kiírásnál, megpróbálunk könnyíteni, amennyiben a törvény engedi.

Van kitűzött cél a pályázók számában?

Nincs megfogalmazva ilyen cél, de azt hiszem, hogy több pályázat érkezik, mint az első körben, hiszen az emberek az első kör után tapasztalhatták, hogy ez a program a vállalkozás nagyságától, vagy a politikai hovatartozástól függetlenül valós esélyeket biztosít a számukra.

Erre a kiírásra vonatkozik az EU-s de minimis szabály, ami elsősorban a mezőgazdászokat érinti, hiszen ők az ilyen típusú támogatásokból három éven belül csak 15 ezer eurót meríthetnek. Tehát azok a gazdák, akik az első körben nyertek, most kimaradnak?

Szerencsére idén májusban a gazdáknak a de minimis támogatások határát megemelték 25 ezer euróra. Tehát az a gazda, aki az első körös pályázatával kimerített 15 ezer eurót, ebben a körben még 10 ezer euróra pályázhat, hacsak időközben nem merítette ezt a keretet más pályázati kiírásokból. Ez a nem elsődlegesen mezőgazdasági termelést végzőket nem érinti, hiszen ott a határ 200 ezer euró.

Ha megnézzük a többi magyar közösségnek nyújtott támogatásokat, néhol indítottak közepes léptékű támogatásokat is. Várható ez a Felvidéken is a későbbiekben?

Mi is gondolkozunk a jövőn, és mi is szeretnénk hasonló konstrukciókat, mert érezzük, hogy egy közepes léptékű támogatás sokat segíthet egy-egy vállalkozás fejlődésében. Ez az elképzelés még csak a tervezőasztalon van, és csupán annyit mondanék erről, hogy a cél az volna, minél több végtermék jusson el a piacra.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/44. számában)

Kapcsolódó cikkeink

Kövesse facebook oldalunkat is!