Mit hozhatnak a vámok?
A múlt héten Donald Trump amerikai elnök új vámintézkedéseket jelentett be, amelyek célja az amerikai piac védelme. Az első lépésként bevezetett általános 10 százalékos vám minden importtermékre vonatkozik, de az Európai Unió tagállamai – így Szlovákia is – szigorúbb, 20 százalékos vám alá estek egyes ágazatokban. Ez a lépés azonnal feszültséget keltett a globális kereskedelemben, és súlyos következményekkel járhat Szlovákia gazdaságára nézve, amely erősen exportorientált.
Természetesen az első hatásokra nem kellett sokat várni, a tőzsdék azonnal reagáltak a bizonytalanságra, amelyet a befektetők nagyon érzékenyen fogadtak. A nagy kérdés persze az, valóban globális kereskedelmi háború kezdődik-e vagy a folyamatok megfelelő mederbe kerülnek.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy kis ország, mint Szlovákia, nem szerepel az amerikai kereskedelmi politika célkeresztjében. Ám éppen a nyitott gazdasága miatt – amely a világ egyik leginkább exportorientált rendszere, ahol a kivitel a GDP mintegy 90 százalékát teszi ki – Szlovákia a világkereskedelmi konfliktusok egyik legsebezhetőbb szereplőjévé vált. Trump új vámintézkedései elsősorban az autóipart, a gépgyártást, az elektrotechnikai ágazatot és a vegyipart célozzák – vagyis pontosan azokat az iparágakat, amelyek Szlovákia exportjának a gerincét alkotják. Ugyan a közvetlen export Szlovákiából az Egyesült Államokba nem számottevő (2024-ben körülbelül 2,5 százalékot tett ki), a közvetett hatás Németországon és más nagy gazdaságokon keresztül igen jelentős lehet.
Kocur László
Szlovákia a világ legnagyobb autógyártója lakosságarányosan, amit szeretnek is a politikusok hangsúlyozni, de amióta a Volkswagent újabb autógyártók követték az ezredforduló után, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az autóipar helyzete alapvetően meghatározza a szlovák gazdaságot. Az országban működő Volkswagen, Kia, Stellantis és Jaguar Land Rover gyárak több tízezer embernek biztosítanak munkát. Az általuk előállított járművek és alkatrészek egy része közvetlenül vagy közvetve az amerikai piacra kerül. Ha az USA megrendelései a vámok, vagy az ezek által okozott gazdasági bizonytalanság következtében csökkennek, akkor a gyártás lassulni fog, ami a szlovákiai beszállítók megrendeléseinek visszaeséséhez vezet. Ennek eredményeként munkahelyek kerülhetnek veszélybe, beruházásokat halaszthatnak el, és az exportérték is csökkenhet. Az olyan alkatrészeket gyártó szlovák cégek, mint a kábelkötegek, a lámpák, egyes műanyag elemek vagy elektronikai komponensek előállítói szorosan kötődnek a német autógyárakhoz, amelyek jelentős mennyiségben exportálnak az Amerikai Egyesült Államokba. Ha Németország elveszíti versenyképességét a vámok miatt, annak hatása rögtön megjelenik Pozsony, Nagyszombat vagy Zsolna gyáraiban is.
Tegyük hozzá, hogy az idén egyébként is nagyobb terheket kell viselniük a vállalatoknak az áfa növekedése, a tranzakciós adó bevezetése és más különadók miatt. Tehát nem csoda, hogy már a múlt héten a parlamentben is téma volt, mit lép Szlovákia ebben a helyzetben.
Az új vámok azonban nemcsak az autóipart érintik, hanem az elektrotechnikai szektort is, különösen a félvezetők, a háztartási elektronikai alkatrészek és ipari gépek terén. Szlovákiában számos olyan vállalat működik, amely ilyen termékeket exportál az amerikai piacra. A megnövekedett vámteher miatt az amerikai importőrök más piacokat kereshetnek, olcsóbb alternatívákat az EU-n kívül, de akár hazai beszállítókat is. Ez a helyzet a szlovák cégek számára azt jelentheti, hogy elveszítik megrendeléseiket és kikerülnek a globális beszállítói láncokból.
A vámintézkedések hatása közvetetten is érezhető, különösen Németországon keresztül. Németország Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnere, és ha német cégek nehézségekkel küzdenek, azt Szlovákia is megérzi. A 2018–2019-es időszakban már megtapasztalhattuk, hogy a kereskedelmi bizonytalanság fékezi a beruházásokat, és ha a helyzet ismét hasonlóan alakul, visszaeshet a gazdasági növekedés. Emellett az ellátási láncok megbomlása, a szállítások csúszása, a költségek emelkedése és a tervezés nehézségei újabb kihívásokat jelentenek egy olyan időszakban, amikor a világ még mindig az energiaválság és az infláció hatásaival küzd.
A „szemet szemért” politika azonban nem szolgálja egyik fél érdekét sem, inkább eszkalálja a kereskedelmi háborút, ami mindkét fél kereskedelmét visszafogja. A szlovák exportőrök így nemcsak az amerikai vámoktól szenvedhetnek, hanem az EU válaszlépéseinek következményeitől is, például, ha az amerikai gépek, technológiai eszközök drágulnak.
Több forgatókönyv is elképzelhető, a legoptimistább változat szerint a vámok csupán tárgyalási eszközök, az EU és az USA megegyezésre jut, mielőtt komolyabb károk történnének. Ebben az esetben Szlovákia gazdasága megúszhatja némi lassulással, de recesszió nélkül. A realista forgatókönyv szerint a kereskedelmi feszültségek tartósak maradnak, a kivitel növekedése lelassul, a beruházások csökkennek, és az államháztartásra is nagyobb nyomás nehezedik. Ez évi 1-1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezhet. A legrosszabb esetben azonban a vámháború tovább fokozódik, az USA a szolgáltatásokra is kiterjeszti az intézkedéseket, az EU válaszol, és a világgazdaság technikai recesszióba süllyed. Ez egy 2009-hez hasonló sokkot jelentene Szlovákiának, a termelés visszaesésével és a munkanélküliség gyors emelkedésével.
Ugyanilyen fontos lenne az exportpiacok diverzifikálása, különös tekintettel Ázsiára, Latin-Amerikára vagy a Közel-Keletre. A hazai cégek versenyképességének növelése, digitalizációja, a kutatás-fejlesztés támogatása is elengedhetetlen. A hosszú távú megoldás azonban minden bizonnyal az, ha Szlovákia nagyobb hozzáadott értéket képes előállítani, ha nem csupán összeszerelő „üzemként” működik, hanem saját fejlesztéseket és márkákat visz a világpiacra.
Trump 2025-ös vámintézkedései nem csupán egy nagyhatalom külpolitikai eszközei, hanem valós próbát jelentenek a világ gazdasági stabilitása szempontjából is. Szlovákia, mint egy kicsi, nyitott és erősen exportorientált gazdaság, különösen érzékeny az ilyen kihívásokra, s a tét nem csupán a túlélés, hanem az alkalmazkodóképesség, a hosszú távú stratégiai megerősödés egy olyan világban, ahol a kereskedelem már régen nem pusztán gazdasági kérdés, hanem a hatalom eszköze is.
Megjelent a MAGYAR7 14. számában.
