2018. július 15., 16:33

Tollforgató mezőgazdasági vállalkozó

Bucsko Tihamér nagyráskai mezőgazdasági vállalkozó az abarai földműves-szövetkezetben kezdte a pályáját. 1993-ban, amikor az egyesített szövetkezet felbomlott, a szülőfalujában tsz-elnök lett. 1995-ben kilenc társával úgy döntött, hogy megvásárolják a tagok vagyonrészét, és vállalkozást indítanak. 2016-tól a Skarabeus nevű cég családi vállalkozásként működik tovább.

bucsko-tihamer-1.jpg
Médialapozó

Ma a tulajdonosok 1800 hektáron gazdálkodnak, amelyből 1300 hektáron ökológiai gazdálkodás folyik. A földek mellett van 30-fajta állatuk és két színvonalas vendéglátó egységük: a Gazdaház Nagyráskán és a Gazdapince Abarán. De a családfőben, akivel beszélgetek, a lírai én is ott van.

Miközben gazdálkodik, szervez, tárgyal, ötleteket valósít meg, meglehetősen sok embert foglalkoztat.

Tény és való, 47 alkalmazottam van, 47 család megélhetéséhez járulok hozzá. Ebből 24-en a mezőgazdaságban dolgoznak. Van 700 szarvasmarhám, 7-fajta sertésem, 4 bivalyom, 20 racka juhom, 12 lovam, 10-fajta nyulam. A környezetemben él még vízi- és kapirgáló baromfi, emu, tengerimalac, a halastóban mintegy 600-700 ponty stb. Nyilván a haszonállatokat a húsukért, tejükért tartjuk, a többi pedig az agrárturizmus részét képezi. Az emberek segítenek az állatok gondozásában, illetve a növénytermesztésben. Akadnak köztük olyanok, akik maximálisan élvezik a bizalmam, tudom, ha nem vagyok itt, akkor is tökéletesen ellátják a feladatukat.

Mire a legbüszkébb?

130 hektáron olyan tönkölybúzát termesztek, amelyet kiváló minőségének köszönhetően a szikszói felvásárló minden évben teljes egészében átvesz. Arra is büszke vagyok, hogy általam jöhetett létre a Szlovákiai Magyar Szürkemarha-tenyésztők Egyesülete. Ma Szlovákiában kb. 30 tenyésztő foglalkozik szürkemarhával, állományuk 860 darabra tehető. Ebből 108 a mi gazdaságunkat gazdagítja. Ez a szarvasmarhafajta mindig is fontos volt számomra, már akkor is, amikor még elérhetetlen távolságban volt tőlem. Évente eljárok a Hortobágyra. Másnak a tenger, a wellness jelent feltöltődést, nekem a végtelen puszta.

Említette az agrárturizmust.

Gazdaságunkat rendszeresen látogatják csoportok, hogy megnézzék az itt élő állatokat, közben a lovaglás, állatsimogatás is biztosított számukra. Egy állattenyésztő kalauzolja őket, mindent szakszerűen elmagyaráz. Ezzel a gazdasággal függ össze az az esemény is, amelyet nyílt nap címen hirdetünk meg immár hat éve. Ilyenkor ingyen megtekinthető minden, ráadásul többfajta versenyszámba is benevezhetnek az emberek. Vendégeink adták az ötletet, hogy hozzuk létre a Gazdaházat, mert látogatásuk után sokan szerettek volna inni-enni valamit, de korábban erre nem volt lehetőség. Amióta megépült az étterem és a panzió, szinte minden hétvégén teltházasok vagyunk. 7 szobában, illetve egy apartmanban tudjuk elhelyezni a vendégeket. A Gazdaházban négy magyarországi szakács dolgozik felváltva, a segédjeik hazaiak. Később az abarai Varga-tanyát is megvettük, abból lett a Gazdapince. A vendéglátásban 23 alkalmazottunk dolgozik.

Miért magyarországiak a séfek?

Az volt a célom, hogy a magyar konyhát népszerűsítsem. Azt is szerettem volna, hogy a hozzánk betérő vendégek ne csak sertéshúst és szárnyasokat rendeljenek, de nehéz elérni azt a szemléletváltást, hogy kitűnő a bárány, a nyúl, a vadak húsa is.

Önöknek nyilván nem okoz gondot a friss hús beszerzése.

Mi nem használhatjuk fel a saját állataink húsát, csak abban az esetben, ha elvisszük azt egy hivatalosan működő vágóhídra. Még a tojást is Tárkányban vesszük! Ilyen szempontból nagyon szigorúak az előírások.

Elég ritka dolog, hogy egy mezőgazdasági vállalkozónak lírai énje is van.

Nem szégyellem, lokálpatrióta vagyok, és az írásnak is hódolok. Izgat a szülőfalum történelme, ezzel kapcsolatosan már három könyvem elkészült. Biztosan ismeri Ráskai Lea nevét. Nos, ő Ráskai György lánya volt, a Margit-legenda másolója. Sikerült felkutatnom a Ráska szó eredetét. Ez valójában egy szerbiai tartomány neve, amely IV. Béla által kapcsolódik történelmünkhöz. Megírtam egy emlékezést is a szülőfalumról, amelyben a megszólaltatott emberek sok mindenről beszélnek, hiteles képet adva a település múltjáról. Nem azért adtam ki a könyvet, hogy hivalkodjak vele, hanem azért, mert azt szeretném, ha a 300 lelket számláló falum története, hagyományai fennmaradnának a következő nemzedékek számára. Hogy ők is pontosan tudják, honnan jönnek, hová tartoznak.

Tisztelgés ez a könyv az ősök előtt.

A 11 lakossal készített beszélgetés arra irányult, hogy betekintést nyújtson a fiataloknak elődeik mindennapjaiba: hogyan éltek, mivel foglalkoztak, milyen gondokkal küzdöttek, hogyan élték meg ünnepeiket, hogyan étkeztek stb. Milyen fejlődésen ment át a település és a benne élő emberek. Eredetileg egy DVD-film készült, később lejegyeztem mindent pontosan úgy, ahogyan a riportalanyaim elmesélték. A könyv végén egy szómagyarázatot is összeállítottam, mert a helyi tájszavakat ma már nem biztos, hogy mindenki érti.

Beleszőtte a saját életét is.

A 12. fejezetnek magam vagyok a főszereplője, hiszen a könyvet elsősorban a ráskaiaknak szánom, másodsorban a családomnak, hogy az utódaim emlékezetében megőrződjek. A saját kiadásban készült könyvet nem árusítom, hanem elajándékozom mindazoknak, akik esetében szeretném, hogy ezt az énemet is megismerjék.

Saját verskötete is van!

Időnként úgy érzem, hogy jólesik a gondolataimat papírra vetni. Ezek a versek elsősorban a családdal kapcsolatos érzelmeket fogalmazzák meg, általános emberi érzésekről szólnak, a hazai tájról, a napi gondokról. Tövis István grafikái teszik széppé a könyvet. Most azt tervezem, hogy megírom Nagyráska és környéke szövetkezetesítésének igaz történetét. Szívesen nézelődöm a neten is, és ha szert teszek egy-egy számomra új információra, autóba ülök, és a helyszínen ellenőrzöm annak igazságtartalmát.

Mikor van mindenre ideje?

Viszonylag keveset alszom. Korán kezdem a napot. Amíg a többiek alszanak, én alkotok.       

Az írás a Magyar7 c. hetilap 2018/28.számában jelent meg.

bucsko-tihamer-1.jpg
+6 kép a galériában
Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.