Küszöbön a fekete mangalica fajtaelismerése

ma7 2019. október 02., 13:26

Újabb fejezettel bővülhet a mangalica sikertörténete, hiszen több éves nemesítői munka után immáron hivatalos fajtaelismerést kaphat a magyar zsírsertésfajta legritkább színváltozata, a fekete. A tenyésztőszervezet bő másfél éve, a Budapesti Mangalica Fesztiválon már nyilvánosan is bemutatta a fajtajelölt egyedeit, de az állami elismerés procedúrája csak ezekben a hetekben záródik majd.

Fotó: magyarmezőgazdaság.hu

A mangalicát már senkinek sem kell bemutatni, még a laikusok is ismerik, sőt, ha őshonos haszonállat fajtákról van szó, akkor bizonyosan az első helyek valamelyikén említik. A legtöbben még azt is tudhatják, hogy a 19. századtól négy színváltozata létezett, a szőke, a fecskehasú, az ordas és a fekete. Az azonban már kevesebbek előtt ismert, hogy az utóbbi változat a 20. század második felében eltűnt a köztenyésztésből, azaz lényegében kiveszett.

Szürke eminenciás – fekete gúnyában

A fekete mangalica a szőke mangalica és a szerémségi fekete fajták keresztezéseként jött létre az 1860 és 1890 közötti időszakban.

Talán a keresztezési partner okán inkább az ország déli felén terjedt el, persze jóval kisebb állománylétszámmal, mint a többi szín. Ennek oka lehetett az is, hogy termelési tulajdonságai elmaradtak a szőkétől, igaz, az egészség, ellenálló képesség terén jobb volt annál. A 1959-es, Horn Artúr szerkesztette (legendás) Állattenyésztési enciklopédia mint vöröses vagy szürkés bőrű, fekete szőrzetű jószágot említi hozzátéve, hogy már akkoriban is inkább a szőke volt az országszerte elterjedt.

A fekete mangalica élni akar

Mindezek okán meglepetésként érhette a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének vezetőit, amikor tizenöt éve azt tapasztalták, hogy a fajtatisztán tartott szőke állományokban meg-megjelentek fekete színű egyedek.

A fajtaegyesület nem tétlenkedett, az országot bejárva és a sötét színű egyedeket összegyűjtve fajtarekonstrukciós programot indított, amelyhez segítségül hívta a Debreceni Egyetem kutatóit is.

Alig több mint 100 egyeddel kezdtek dolgozni. A kezdeményezés életképességét azonban igazolta, hogy a NéBIH DNS vizsgálatai egyértelmű különbséget mutattak ki a másik három változathoz képest, azaz sikerült igazolni a „fekete mangalica allél” meglétét, így a genetikailag önálló fajta létezését. Jelenleg több mint 200 koca és 50 kan van termelésben, ami bár közel van a fajtaelismeréshez elegendő kritikus szinthez.

Túl a papírhegyen

A fajta eredményes fenntartásához és állami elismerésének kezdeményezéséhez meg kellett alkotni a fekete mangalica tenyésztési programját. A dokumentum elkészült és bár ennek szakmai részleteit csak a tenyésztőszervezet ismeri, bizonyosan meg kellett határozni a fajtasztenderdet, a tenyésztési eljárást (különös tekintettel a beltenyésztés elkerülésére), a küllemi bírálat és a tenyész­kiválasztás elveit, a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat feltételeit.

Ezen dokumentum alapján az Agrárminisztérium feladata, hogy a fekete mangalicát védett, őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyil­vánítsa. A folyamat megkezdődött és néhány héten belül talán már eredménye is lesz.

Mire jó mindez?

A fekete mangalica önálló fajtává nyilvánításával teljes lesz a mangalica, történeti adatokkal igazolható szortimentje. Ezzel gazdagabb lesz a magyar állattenyésztés élő öröksége és bővül az agro-biodiverzitás is. Ez már önmagában is jelentős tenyésztői teljesítménynek tekinthető, de szinte biztos, hogy a tenyésztőszervezet céljai ezen túlmutatnak.

A többi színváltozat esetében is az adta meg a sikeres fajtafenntartás alapját, hogy gazdaságilag ésszerűvé lehetett tenni a tenyésztést, a késztermékek forgalmazása révén – mindezt persze megfelelő marketinggel segítve.

Kíváncsian várjuk, mivel állnak majd elő az új fajta tenyésztői és feldolgozói.

Lehet, hogy rövidesen a fekete bőrkés fehér szalonna lesz a jövő egyik „trendi” élelmiszere?

0 HOZZÁSZÓLÁS