Ha van valami, amiben egységes az igencsak megosztott gútai testület, akkor ez az: nem akarnak disznófarmot!

Matus Tibor 2019. augusztus 12., 20:29

Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott Gúta város önkormányzata, amelyen a vagyonjogi és közbeszerzési kérdéseken kívül a legnagyobb hangsúlyt a dán nagyhízlalda tervezete kapta. Ahogy többen megjegyezték, végre egy olyan kérdés, amelyben egységes az erősen megosztott gútai testület.

Gútán hetek óta témát szolgáltat, hogy Nagymegyer, Szőgyén és Nagykeszi után a Dan-Slovakia Agrar vállalat újabb nagykapacitású sertésfarmot hozna létre a város határában.

Gúta és Keszegfalu között már működik egy kisebb sertéstelep, a dán tulajdonú cég a tervek szerint ennek a farmnak a kapacitását szeretné megtízszerezni, vagyis Gútához közel egy minimum 16 ezer disznó tartására alkalmas telephelyet hoznának létre. 

Az ügy komoly visszhangot váltott ki a gútaiak körében, augusztus 6-án aláírásgyűjtés is indult annak érdekében, hogy a dán cég ne valósíthassa meg terveit. 

Horváth Árpád polgármester a rendkívüli testületi ülésen kijelentette, személy szerint erősen ellenzi a mintegy 16 ezer hízó befogadását tervező nagyberuházást,

egyben kikérte magának azokat a véleményeket, melyek szerint egy évvel ezelőtt már igent mondott volna a beruházásra.

Elmondta, a dán tulajdonú vállalat képviselőinek akkori megkeresésére tájékoztatást nyújtott egy adott helyszínről, arról, hogy milyen tevékenységet is lehet folytatni azon.

Megjegyezte továbbá, hogy bár a dánok által kiválasztott területen a területrendezési terv értelmében lehetne állattenyésztést folytatni, ugyanakkor az is meg van határozva, hogy a város továbbiakban nem szándékozik ott engedélyezni a bővítést. Persze a bővítés fogalmát érdemes volna pontosítani, hogy ez vonatkozzon mind az épületek számára, mind a területen lévő állatsűrűségre.

A gútai testületre jellemzően azért igyekeztek egymáson fogást keresni a felek.

Több képviselő azért kritizálta a polgármestert, mivel szerintük már egy évvel ezelőtt meg lehetett volna állítani az egész hercehurcát, ha akkor tájékoztatja a testületet a dánok puhatolózásáról. A mostani testületi ülést pedig előkészületlennek tartották, mert a hivatalnak egyelőre nincsenek kidolgozva a szakmai, közigazgatási ellenérvei, és az is baj, hogy egy ilyen horderejű döntést nem vitatott meg egyetlen szakbizottság sem az ülés előtt. Mindemellett pedig egy vidámat vitatkoztak azon is, hogy a jelenlegi hatásvizsgálatnál mikor végződik a véleményezési időszak.

Horváth Árpád elmondta, hogy a napokban konzultált a keszegfalusi polgármesterrel.

Beszámolt arról is, hogy mind a komáromi közegészségügyi hivatal, mind a kerületi hivatal elutasító álláspontot képvisel majd a beruházással szemben.

Szerinte jelenleg ez az ügy még a kezdeti stádiumban van, és számos eset bizonyítja, hogy jóval előrehaladottabb kidolgozottságnál is sikerült megállítani az ilyen beruházásokat.

Jelen pillanatban az a feladat, hogy minél több polgár és minél több szervezet fogalmazzon meg elutasító írásos álláspontot,

és azt juttassa el vagy egyenesen a környezetvédelmi minisztériumhoz, vagy a városhoz.

Ezért augusztus 18-ra, jövő hétfőre lakossági fórumot szerveznek, ahol összesíteni szeretnék a véleményeket.

Márpedig indok az van elég, hiszen a kiszemelt területen meglévő kút nem ad megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet a sertések számára, az utak állapota nem bírja el a megnövekedett teherforgalmat, de csökkenne a közeli üdülőövezet ingatlanainak piaci értéke is. Az antibiotikumok, gyógyszerek túlzott használata, az állatok méltatlan körülmények között tartó nevelésén kívül a legtöbb kifogás kétségkívül a keletkező bűzzel, illetve a hígtrágya kezelésében rejlő kockázatokkal kapcsolatban merült fel.

A hígtrágya, melyből „csak itt, csak nekik” évente 25 ezer köbméter keletkezne, azaz mintegy ezer kamionméretű tartálykocsi.

Mindezt szeretnék a gútai termőföldbe bedolgozni, persze a hatástanulmány szerint legmodernebb dán csodatechnológiával.  A dánok azért arról gondosan hallgatnak, hogy mindehhez hány hektárra volna szükségük. Minek is korlátoznák magukat előre,

pont egy olyan területen, ahol a talajvízszint – szerintük – 1,5-2 méter körül van, a helyiek szerint pedig dinamikusan változva 0,6-2 méter között.

Figyelemre méltó tény, hogy hasonló technológiát Magyarországon 6 méteres talajvízszintnél engedélyeznek.

Persze fontos érv az is, hogy a szépen fejlődő gútai gazdatársadalomra most ráerőltetik a tőkeerős, Szlovákiában cápaként viselkedő dán „agrárvállalkozókat”.

Samu István képviselő meg is jegyezte, hogy hosszú, akár több éves harcra készülhetnek a gútaiak, mert komoly lobbiereje van a dánoknak,

hiszen a fő tanácsadójuk épp az agrárminiszter férje.

Halász Béla képviselő felszólalásában beszámolt róla, hogy eddig közel 500-an írták alá elektronikusan a lakossági petíciót. Elektronikus formában és a nyomtatott íveken is szeptember végéig tervezik gyűjteni az aláírásokat. Megvédve a polgármestert elmondta, hogy

azért kérte fel a gútai, keszegfalvai és a kamocsai polgármestert a petíciós bizottságba, hogy súlyt adjon a tiltakozásnak és azért kért fel a testület minden frakciójából egy-egy tagot, hogy látszódjék az egység.

A vita egyhangú döntéssel ért véget. A képviselők megszavazták, hogy

elutasítják a dán „agrárvállalkozás” beruházási szándékát Gúta határában.

Egyben megbízták Halász Bélát, az építésügyi bizottság és Árgyusi Imrét, a környezetvédelmi bizottság elnökét, hogy állítson össze egy szakértői csapatot, amely véleményezi a beruházási szándék környezeti hatásait.

0 HOZZÁSZÓLÁS